Itt-ott még nyílik a cickafark, aminek teája emésztésserkentő hatással bír, de alkalmazhatjuk a nyálkahártya gyulladása esetén is, sőt: ázatát külsőleg bőrgyulladások kezelésében is bevethetjük.
Régen gyomorfekélyben és bélhurutban szenvedőknek adták, de nem volt ritka az sem, hogy étvágygerjesztőként alkalmazták.
Fotó: 123RF
Bőven akad még menta és kakukkfű is a védettebb helyeken, amiket bátran keverhetünk gyömbérrel, kezeletlen citrom vagy narancs héjával: kiváló élénkítő teát készíthetünk belőle.
Egy-egy eldugottabb helyen a citromfű is próbálkozik még: az egyik legjobb nyugtató és elalvást segítő teát főzhetjük belőle.
Fotó: 123RF
Gyönyörűen zöldell a rozmaring is a kertben, sőt: a legtöbb tő nálunk még virágaiban pompázik. A népgyógyászat nyugtatóként és fájdalomcsillapítóként alkalmazta, de híres idegerősítő, fejfájásellenes és kimerülést megszüntető hatásáról is.
A rozmaring fogyasztásával azonban érdemes mértéket tartanunk, mert nagyobb adag esetén emésztési zavarokat okozhat és akár a vesére is káros lehet.
A petrezselyem sem fagyott még el: közismert a menstruációs zavarok enyhítésében kifejtett jótékony hatásairól. Alkalmazható még láz és csalánkiütés esetén is: a kutatások szerint gátolja az allergiás tünetek kiváltására keletkező vegyület, a hisztamin elválasztását a szervezetünkben.
Fotó: 123RF
Természetesen nem maradhatnak ki a sorból az őszi erdő jellegzetes termései sem: a kökény, a csipkebogyó és a galagonya kiváló tea alapanyagok. És bár a galagonya jellemzően szeptember végén, október elején szüretelhető, az idén a legtöbb területen ez bő egy hónap csúszásban van: mi például a napokban gyűjtöttük be a kamrapolcra valót. A terméseket kiszárítva és zárt üvegben tárolva egész télen rendelkezésünkre állnak immunrendszerünk erősítői, amelyekből – izgalmas fűszerekkel keverve – még élvezeti teákat is készíthetünk.
Használjunk bátran fahéjat, szegfűszeget, vaníliát, de a narancs is kiváló kiegészítő lehet a teák ízesítéséhez.
Talán kevésbé ismert, hogy a naspolya magja kiváló tea alapanyag: vesekő elhajtására is alkalmazzák. Ugyancsak kísérletezhetünk a birssel, és ne felejtsünk el alma és körtedarabokat szárítani: kellemes ízt és harmóniát kölcsönöznek forró italainknak.
Fotó: 123RF
A bevállalósabbak gyűjthetik még a mezei katáng föld alatti karógyökerét is: friss forrázata az epe működését stimulálja, gyomorerősítő és cukorbetegség kiegészítő kezeléseként is alkalmazzák. A lándzsás útifű teája felső légúti hurutos megbetegedések ellen hatásos, és
érdemes homoktövis termését is szárítanunk: nemcsak kellemes aromát ad a teáknak, hanem rengeteg vitamint is.
Gyönyörű csalánokat gyűjthetünk az erőszéleken: a csalánból készült tea kiváló tisztító hatású és epekőhajtó. A népi gyógyászatban reuma, cukorbaj, hólyag-, gyomor- és bélhurut és magas vérnyomás kezelésében alkalmazták: naponta két-három alkalommal egy kanálnyi csalánt kell leforrázni egy bögrényi vízben, majd tíz perc pihentetés után szűrjük és fogyasztjuk.
Fotó: 123RF
Végül ne feledkezzünk meg a közönséges bojtorjánról sem: egészséges, nedvdús gyökereit gyűjtjük. Ezeket megtisztítjuk, darabokra vágjuk, végül megszárítjuk. Teájához három grammnyi apróra vágott gyökeret egy csésze vízzel kell leforráznunk, és szűrés után fogyaszthatjuk, naponta maximum háromszor. A népi gyógyászat szerint anyagcserezavaroknál, vesefájdalmaknál, cukorbaj és étvágytalanság esetén alkalmazható- de megtalálhatjuk a híres „Diabetan" gyógyteában is.
Fotó: 123RF
Nyitókép: 123RF
Ajánljuk még: