Százszor értékesebb, mint hinnéd – mindent a százszorszépről

Kert

Százszor értékesebb, mint hinnéd – mindent a százszorszépről

Olyan kicsi, olyan kis egyszerű – talán ebben rejlik nagyszerűsége. Dísznövény, gyomnövény, ehető virág, írók és költők ihletője, és ha virágot rajzolunk, legtöbbször ő kerül a papírra. Tavasszal virágszőnyegként terül el a parkban, kár rátiporni, de néha egyenesen ellenállhatatlan, hogy mezítláb beleszaladjunk, vagy bolond módon egyenesen belehemperedjünk. Mit mond nekünk ez a szerény virág? Most van idő lehajolni hozzá, megismerkedni vele közelebbről is, hogy megértsük a szirmok közé rejtett üzenetet.

A százszorszép áprilistól novemberig szinte állandóan virágzik, de ha enyhe a tél, védett helyen akkor is akadhatunk egy-két megkésett kis virágra. A napsütötte-félárnyékos helyeket kedveli, örömmel díszlik kiöregedett gyepen. Tavasszal egész virágszőnyeget terít aprócska virágaival, az ekkor nyíló százszorszépek érnek a legtöbbet.

A százszorszép virág a nap, a fény jelképe, szinte minden kultúrában legendák fűződnek hozzá. Legtöbbször titkokkal, titokban tartandó dolgokkal hozzák összefüggésbe, de jelképe az igazságnak és egyben a titokban tartott, rejtett igazságnak is.

Százszorszépet adni virágnyelven annyit jelent: rád bízom a titkomat.

Más olvasatban ez az egyszerű kis szépség az ártatlanság tökéletes szimbóluma.

Fotó: Halmos Monika – @rozsakunyho

Beethoven kedves kis dalocskájából kisiskolásként megismerhettük, ha nem felejtettük el, akkor magunkban máris dúdolhatjuk: egy kis virág a völgy ölén oly boldog csendben él… és innen tudhatjuk azt is, hogy drágább, mint a színarany. A költői képben valószínűleg éppen a szimbolikus jelentésére utal a művész, amikor a tavaszi réten a százszorszépek bűvereje kerítette hatalmába.

Ha kicsit prózaibb módon tekintünk a százszorszépre, akkor konyhai alapanyagot is láthatunk benne. Zsenge leveleiből salátát, főzeléket készíthetünk, tölteléket gazdagíthatunk velük.

Fotó: Halmos Monika – @rozsakunyho 

A százszorszépes főzelék meglepő, de többféle hagyományos változata is ismert. Vannak vidékek, ahol a medvehagymával, máshol mezei sóskával vegyítették a százszorszépet. Felénk a tyúkhúr volt a szokásos, és nagyanyám mindig bőven szórt rá apró virágocskákat – így lett belőle virágfőzelék.

A virágokat palacsintába süthetjük – a palacsinta, amelyben sok-sok apró kis virágfejecske mosolyog, az osztrák „zöld” óvodák aprónépének kedvencei. A még ki nem nyílt bimbókat ecettel felöntve a kapribogyóhoz hasonlóan használhatjuk fel. A virágokból kandírozott virágokat is készíthetünk sütemények díszítéséhez.

Az őshonos flórából települt be a százszorszép a kertekbe, azután a kertészek nemesítésbe vonták, így már vannak dísznövényként termesztett változati. Ezek természetesen színesebbek, virágai feltűnőbbek, a tömöttebbek.

Fotó: Halmos Monika – @rozsakunyho 

A virág neve sokakat megihletett. Gondoljunk csak a sok évtizede kedvelt Százszorszép desszertre, amelynek szépséges doboza ma is szívesen adott ajándék. A nyújtott, nyolcszögletű, kemény kartondoboz olyan, mint egy kis ékszerdoboz, benne több fajta finom csokikülönlegesség rejlik. A dobozt szinte mindenki megőrizte, senki nem dobta ki, a lányok, asszonyok gyakran varrókészletet tartottak, tartanak benne a mai napig is.

Szintén a százszorszép nevét viseli egy termékcsalád, amely gyümölcsök és virágok, illatos fűszernövények házasságából született lekvárokat és szörpöket foglal magában, véletlenül sem százszorszépből készülteket, csak „családnév”-ként jegyzik a százszorszépet.

A százszorszép egy dolgot biztosan megtanít nekünk: néha az egészen egyszerű dolgok teszik a világot nagyszerűvé. Ha lehajoltunk hozzá, emeljük fel magunkhoz, ez a virág is képes rá. A gőgös kerti virágok közt ő az örök. Az örök szép.

Ajánljuk még:

Csak versben kedves, valójában hatalmas károkat okoz a kertben – a cserebogárról

Ha április, akkor cserebogár. Egy kettős megítélésű irodalmár, aki bár több költőt is megihletett, kártétele sok évszázada okoz akut fejfájást az agrárium szakembereinek. Sajnos az igazság az, hogy hiába Petőfi sárga cserebogara, ez az emlékkönyvekben is megírt kártevő valamennyi gyümölcstermő és szántóföldi növényünket károsítja. Ráadásul nemcsak a bogár okozta levélrágás a gond, hanem a föld alatt évekig fejlődő lárva csillapíthatatlan falánksága is… Ez most illúzióromboló lesz.

 

Már követem az oldalt

X