Nélkülözhetetlen kincsünk télen: az avar

A kertünk talaját betakaró avar egyik nagy előnye, hogy véd a fokozott gyomosodás ellen. De – ha szabad ilyet mondani –, ez az egyik legkisebb csillag a palettáján, ugyanis sokkal nagyobb szerepe van a talaj vízháztartásának javításában, a levegő- és tápanyaggazdálkodásban és a párologtatás csökkentésében is.

Az avar véd a szélsőséges hőingadozások ellen, a defláció és az erózió ellen is. Számos fontos faj élettere is: talán az egyik leginkább kiemelendő csoport közülük az ugróvillások, akiknek talajképződésben betöltött szerepe nélkülözhetetlen. Ők azok, akik minden rothadó-korhadó anyagot fölfalnak a talajban és annak felszínén is és nagymértékben hozzájárulnak a humusz képződéséhez: ürüléküket ugyanis a körülöttük élő mikroorganizmusok könnyebben alakítják át tápláló humusszá. Nagyságrendileg elmondhatjuk, hogy e kettő fél csapatmunkájával egy négyzetméternyi területen évente mintegy 180 g humusz termelődik, ami bár első olvasatra nem tűnik eget rengető mennyiségnek, a talajtermelődés dinamikája alapján nagyon is jelentős mennyiség.

Fotó: 123RF

De térjünk vissza az avarra! Az avar szerves anyagai lassan bomlanak le, miközben az avar rétege humusszal és tápanyaggal gazdagítja a talajt. A lehullott lomb élénkíti a talajéletet és nagy szerepe van a növények támogatásában is. A hosszú tenyészidőben ugyanis a lehullott lomb átsegíti a növényeket a kritikus száraz időszakokon, mivel zárja a talajfelszínt és visszafogja a párolgást. Jelentősége különösen ott kiemelkedő, ahol nem biztosított az öntözés, mivel nedvességmegtartó hatása több öntözéssel is felérhet.

Extrém esetben való igaz, hogy a túl vastag és levegőtlen levélréteg megfojthatja vagy károsíthatja a füvet – de ez csak az extrém esetekre vonatkozik. Erre találta ki a szakma a talajtakarás-nyírás technikáját, mely során a leveleket fűnyíróval apró darabokra vágják. A szakemberek szerint a levelek talajtakarása a gyepen számos előnnyel jár: csökkenti az üvegházhatást okozó gázokat, javítja a pázsit egészségét, és gazdagítja a termőtalajt. És bár ezek a hatások valósak, a magam részéről egy sokkal természetközelibb megoldást javasolnék: hagyjuk ott, ahogy van.

Fotó: 123RF

Amikor ugyanis nekiállunk összevágni a lehullott lombot, akkor a levelek alján, takarásában vagy azok alatt megbúvó élőlények százait öljük meg, nem beszélve az utódokról, a következő nemzedékekről. És bár azon vitatkozhatnánk, hogy ezeknek mekkora része kártevő vagy épp hasznos- de maradjunk annyiban, hogy az ökoszisztéma egyensúlya szempontjából semmiképp sem jó, ha tizedeljük kertünk lakóit.

Végül fontos kiemelnünk, hogy

az avar megléte csökkenti a műtrágya használatának szükségességét,

ezzel segítségével elkerülhetjük a vízszennyezést, illetve a foszfor és a műtrágya kimosódását is. Sőt, továbbmegyek: nemcsak csökkenthetjük, hanem teljesen el is hagyhatjuk, hiszen egy megfelelően működő rendszerben nincs szükség sem drasztikus, sem mesterséges beavatkozásra.

Az extrém esetektől eltekintve az avar segíti a gyepet is: elősegíti a fű gyökereinek mélyebb behatolását, és javítva a fű egészségét. Ellenállóbbá teszi a gyepet az olyan időjárási eseményekkel szemben, mint a szárazság és az áradás, és a hideg idő elvonulásával még az avar alól előtörő fűszálak erős színével is hirdeti áldásos tevékenységeit.