Kert

Megszállók a kertben: meztelencsigákkal küzdeni kemény, de nem reménytelen!

Lerágott levelek, csiganyálas térkövek és megdézsmált termések – jutott ezekből bőven idén nyáron. Az utóbbi években egyre nagyobb károkat okoznak kertjeinkben a különféle csigafajok, és 2023 kifejezetten rossz volt e szempontból, egyre-másra kókadtak le azok a korábban életerős növények, amiket csigák tucatjai támadtak meg.  De vajon el kell fogadnunk ezt az egyre csak növekvő kártételt, vagy létezik megoldás a csigaproblémára?

Kertünkben több tucatnyi csigafaj tölti mindennapjait. A legtöbb kerttulajdonos a ház nélküli csigákat tartja esküdt ellenségének, azonban fontos helyre tennünk: nem minden ház nélküli csigát kell ellenségnek tekintenünk!  A nagy meztelencsiga (Limax maximus) vagy a sárga pincecsiga (Limax flavus) például nem veszedelmes ellenség, így velük nyugodtan megoszthatjuk kertünket: segítenek a talaj humusztartalmának növelésében és kiváló spóra- illetve magterjesztők. Vannak azonban olyan fajták, akik ellen jó felkötni a gatyát.

Káros csigák a kertben

Spanyol csiga

Nagy gondot okoz a nagymértékben elszaporodott spanyol meztelencsiga, aminek népes csapatait az egyébként viszonylag sok csigák elfogyasztó sün sem szereti, így a természetes populációritkításban maximum a madarakra (főleg a rigókra) és pár ragadozó rovarra, pókra számíthatunk.

A spanyol csupasz csiga nevével ellentétben Portugália területéről indult el kártételekben gazdag útjára. Magyarországon 1985-ben észlelték először, a Dunántúli vidékeken, ahol mára szinte teljesen átvette a hazai fajok helyét, és egyes területeken el is lehetetleníti a kiskerti növénytermesztést.

Igen kegyetlen kerti lakos.

Májustól egészen a fagyokig pusztít a kertünkben, először a leveleket eszegeti, később komplett növényeknek leljük hűlt helyét az ágyásainkban. Ez a falánk jószág még a föld alatti részeket is megrágja, és szaporaságának köszönhetően csapatostul képes kirajzani a konyhakertünkbe. Ráadásul nemcsak mindenevő, de szívtelen kannibál is: megeszi a rokonokat, őshonos csigákat, saját fajtársait is.

A legtöbb petét ősszel rakják le az avarba, mulcs alá, üregekben a talaj felső rétegeiben vagy különféle kerti tárgyak alá. E helyek felkutatása nem egyszerű, ezért a tojásokat elpusztító kerti segítőinknek minden egyes megevett tojásért hálásak lehetünk.

A spanyol csigával gyakran összekevert nagy barna meztelencsigát (Arion rufus) is átkozhatjuk néha – bár sokkal kevésbé, mint spanyol hasonmását.

Budapesti meztelencsiga

Hasonlóan elterjedt és komoly károkat okozó faj a budapesti meztelencsiga is. Hazay Gyula írta le ezt a fajt 1880-ban, és bár szívünket büszkeséggel tölthetné el létezése, de az igazság az, hogy több országban, például Nagy-Britanniában a legjelentősebb kártevő csigák közé tartozik. Komoly károkat okoz a gyökérzöldségekben és a burgonyában is, Amerikában pedig már fenyegetést jelentő invazív fajként jegyzik, mert negatívan befolyásolja a mezőgazdaságot, a természetes ökoszisztémákat, az emberi egészséget és a kereskedelmet is.

Foltos szántóföldi meztelencsiga

Jelentős károkat tud még okozni a foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum), ami képes a friss veteményeket akár egyetlen éjszaka alatt elpusztítani.

 

Csigák ellen: védekezési lehetőségek

Az egyik legelterjedtebb módszer a csapdázás. Begyűjteni kora hajnalban érdemes őket, amikor párásabb a levegő. Ha mesterséges búvóhelyeket létesítünk számukra (egy tégla, egy darab fa, egy kerti edény), és ide a csigák számára vonzó csalétket helyezünk ki, akkor könnyű dolgunk lesz: csak felemeljük a búvóhelyet, és összeszedegetjük az alattuk meghúzódó kártevőket. Vonzza őket a sör, az édes dolgok, de legfőképpen a tejsavó. Egy ÖMKi-s bejegyzés szerint, ha fél kilogramm édes savóport és két csomag zselatint összefőzünk egy liter vízzel, majd egy kibélelt tepsibe öntjük, hagyjuk megszilárdulni, végül kockára vágjuk, akkor kiváló csalétket készíthetünk a csigák számára.  

Sokan alkalmazzák az akadályok építésének módszerét is. Mivel a csigák bőre nagyon érzékeny a külső környezet nedvességtartalmára, elkerülik azokat a felületeket, amelyek kiszívják a nedvességet a bőrükből. Így az ágyások szélének mészhidráttal, hamuval történő felszórása jó megoldás lehet ellenük. Az ÖMKi ajánlása szerint a kereskedelmi forgalomban elérhető olyan magnézium szilikát-hidrát (szepiolit) granulátum (Blumen természetes csigariasztó) is, amellyel az ágyásokban nevelt zöldségféléket lehet megvédeni.

Létezik már biológiai készítmény is meztelencsigák ellen, a Biobest® parazita fonálféreg, vagy a Nemaslug. Mindkettő a Phasmarhabditis hermaphrodita fonálférget tartalmazza. Ez a fonalféreg a meztelencsigák szelektív parazitája, ami azt jelenti, hogy semmilyen más fajban nem él meg, a csigák viszont átadják egymásnak, mint egy fertőzést.

Kedvelt csigaellenes módszer az indiai futókacsák tartása is, azonban azon érdemes elgondolkodni, hogy van-e olyan növény a kertünkben, amit jobb, ha a kacsák elkerülnek. A levélzöldségek biztosan ilyenek, így ha mindenképpen ragaszkodunk a kacsákhoz, ezeket gondosan el kell keríteni! Jól jöhet a vakond és a mezei cickány segítsége is, ha csigagondunk akad, és a szentjánosbogár-fajok lárvája vagy a százlábúak is segíthetnek a szaporulat féken tartásában: a csigák tojáscsomóit igyekeznek féken tartani.

Borbás Marcsi ezeket a trükköket vetette be kertjében a csigák ellen:

A meztelencsigák tojásait az éti csiga (Helix pomatia), a lábatlan gyík (Anguis fragilis), a soklábúak (Myriapoda) és a futóbogárfélék (Carabidae) étrendjében is megtalálhatjuk. A fiatalabb meztelencsiga-egyedeket elpusztíthatják a csigaevő kaszáspókok (Ischyropsalis helwigii), a felnőtteket pedig a vörösbegy (Erithacus rubecula), a pintyfélék (Fringillidae), a seregély (Sturnus vulgaris), a szarka (Pica pica) és a csuszka (Sitta europaea) étrendjében találhatjuk meg- igaz, csak ritkán, és alacsony számban.

Ha tehát odafigyelünk arra, hogy kertünk sokféle állatnak kínáljon megfelelő életteret, akkor növelhetjük annak esélyét, hogy a természet megoldja a csigaproblémát!

Csigák elleni szerek, amiket jó kerülni

A boltokban kapható metaldehid tartalmú csigaölőket ha lehet, kerüljük! Nagyon mérgező szer ez nemcsak a csigákra, hanem számos más fajra nézve is: a földigilisztákra, sündisznókra, madarakra, kutyákra, de még az emberre is veszélyes. Ránk nézve közepesen mérgező –  szemirritáló hatású, mutagén, valamint szaporodási/fejlődési rendellenességeket okozhat –, de háziállatainkat súlyosan veszélyezteti! Ők ha megeszik a metaldehiddel mérgezett csigát, ugyanúgy mérgezést szenvednek el. Leggyakrabban a májra, a vesére, a tüdőre, a szívre, az agyra, a gyomorra és a belekre jelent ez veszélyt, és akár az állat halálához is vezethet. Jellemző mérgezéses tünetek a gyakori székletürítés, a vázizomzat görcsei és a hátsó végtagok terhelésének ellehetetlenülése. A mérgezést elszenvedett háziállat hányása zöld-türkiz színű, és sajnos hiába a jellemző tünetek, általában húsz perccel az első klinikai tünetek megjelenése után a kutyák elpusztulnak. Nem véletlen szigorították nemrég a szer használatának szabályai: az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) rendelete nyomán 2021-ben megváltozott a hatóanyag európai uniós toxikológiai besorolása, és megszűnt szabadforgalmú felhasználása. 

Ha tehát fel kell vennünk a kesztyűt a kertünkben randalírozó csigákkal szemben, akkor mindenképpen válasszuk a kíméletesebb megoldást- így sem a környezetünket, sem magunkat nem tesszük ki felesleges veszélyeknek. 

Ajánljuk még:

Gazdaság összhangban a természettel – ökológiai idill a Muravidéken

Csacsit etetni frissen kihúzott répával, szamócát szedni novemberben, fokhagymát ültetni szabályosan, szalmabálákon ücsörögve hallgatni a növénytermesztés titkait, elmélyedni a természet körforgásában a jövőt idéző akvapóniás üvegházban. A Muravidéki Mintagazdaságban követendő példák garmadáját láttuk, és feltöltődtünk lelkileg is.