Ki mint vet, úgy arat az újdonságokból: az inkagumó és a kínai articsóka helye az életünkben

Kert

Ki mint vet, úgy arat az újdonságokból: az inkagumó és a kínai articsóka helye az életünkben

Inkagumó, kínai articsóka és más újdonságok is helyet kaphatnak kertünkben, még akkor is, ha ezek a zöldségek távoli vidékek „elszármazottai”. Csak nem mindegy, miképp és hová helyezzük őket!

A Jóisten úgy adta, hogy életem során a Föld számos pontját felkereshettem, és itt-ott az átlag turistáknál jóval hosszabban időztem. Napokon keresztül bújtuk például Marokkó egyik óceánparti településének sikátorait, ahová az útikönyvek csak akkor küldik a nyugati idegent, ha már minden mást láttak a világon… Azonban bárhol is voltam és akármilyen jó is volt, néhány nap, hét, hónap után egyszer csak belém vágott az érzés: irány haza! 

A nagy globális rohangálást megelőzően a különböző népek, népcsoportok nemcsak a lakhelyüket uraló környezeti tényezőkhöz alkalmazkodtak, de az őket körülvevő növény- és állatvilág egyúttal teljes életmódjukat, táplálkozásukat is meghatározta. Nincsen ez másként a Kárpát-medencében élő népekkel sem, akik az évezredek során az itt található növényeket, állatokat használták étkezésre, gyógyításra, egyéb szükségleteik kielégítésére. A világ ezen pontja ráadásul olyan bőséges gazdagsággal kínálja értékeit, amely sokakban igazán csak innen messze eltávolodva tudatosul.

Saját élőhelyünk, lakhelyünk értékeinek, gazdagságának felismerését létfontosságúnak gondolom

– ez azonban nem zárja ki, hogy távoli földrészek kincseivel is megismerkedjünk! Jóllehet a régi tájfajtákból álló kaszálógyümölcsösünkben a fák nagy többségét lakhelyünk 30 kilométeres körzetéből gyűjtöttem, mégis ott növekednek benne óbudai, erdélyi fákról oltványai is…

A klímaváltozás ráadásul egyre újabb kihívások elé állítja a kertek művelőit, melyekre szinte azonnal választ kell találni. Az egyre kiszámíthatatlanabbul érkező csapadék, az egyre forróbb nyarak, a fagy és hó nélküli telek következtében a jól megszokott fajtaszerkezet átalakul: néhány korábban általánosan termesztett növény lassanként eltűnik, míg helyüket eddig sosem látott, alig ismert faj veszi át, miközben sokszor már a termeléstechnológiai alapok és rutinműveletek újragondolására is rákényszerülünk…

A kellő előrelátással bíró kertészt a környezeti tényezők naponta tapasztalható változása folyamatos kísérletezésre készteti: a rutinszerűen bevált termelési technikák helyett újabbakat keres (ilyen a mára elterjedőben lévő permakultúra és a mélymulcs is), a megszokott fajok és fajták helyett pedig életképes tájfajtákat, vagy éppen más klímaterületek növényeit telepíti kertjébe.

 

Rögtön tegyük is hozzá: a kísérletekkel csak óvatosan, különösen, ha távoli földrészeken honos növényeket szeretnénk kertünkbe ültetni! Az invazív (kontrollálhatatlanul és agresszíven terjedő) aranyvessző, vagy éppen a kunsági homokvidék eredeti növényfajait egyre inkább kiszorító selyemkóró példája kellő elrettentéssel bírhat…

Megfelelő odafigyeléssel azonban nemcsak kertünk élővilágát, de családunk táplálkozását is izgalmas alapanyagokkal gazdagíthatjuk! Kezdésnek tökéletes választás lehet az egyik korábbi videóban is bemutatott, Peru hegyvidéki területein honos inkagumó, amelynek kivadulásától a növény fagyérzékenysége okán (egyelőre) még nem kell tartani. Dézsába ültetve terjedése könnyen kontrollálható, ráadásul gumóit is könnyedén leszüretelhetjük. Az étkezésben betöltött szerepe mellett (felhasználási lehetőségei a burgonyáéhoz hasonlók) ráadásul egészségügyi szerepe sem elhanyagolandó!

 

Mivel jól betárolható, kiváló téli vitaminforrás, amit almához és sárgadinnyéhez hasonló ízvilága tesz még inkább vonzóvá. A növény eredeti inka elnevezése („yacon”) magyarra fordítva „vizes gyökeret” jelent, amiből azonnal egyértelművé válik, hogy magas rosttartalmának is köszönhetően miért használhatjuk fogyókúrás időszakok étrendjének alapanyagaként, emésztésgyorsító kiegészítőjeként. Kellemesen édeskés íze miatt ráadásul cukorbetegség esetén ételeink édesítőjeként is alkalmazhatjuk!

No és ha már a téli vitaminpótlásról beszélünk, itt van rögtön a Kínában már a 13. század óta széles körben termelt kínai articsóka, amelynek tápanyagokban rendkívül gazdag gumócskáit szinte az egész tél során folyamatosan szüretelhetjük. A növényt a kínai gyógyászatban különféle meghűléses és tüdőproblémák esetén alkalmazzák, de gyökérkivonatának fertőtlenítő hatása is ismert.

Borbás Marcsi például így adott ennek a két növénynek helyet őrségi otthonában: 

 

A világ tehát kétségtelenül gyönyörű, számos csodát és kincset rejt a felé tisztelettel közelítő ember számára. Tündérkertje azonban számomra egészen biztosan itt van minálunk, a Kárpát-hazában...

Ajánljuk még:

Íme a legmérgezőbb növények a kertben: kisgyerekes otthonokban nagyon vigyázzatok!

A tavasz egyik legcsodásabb velejárója a természet kizöldülése, a szebbnél szebb virágok nyílása. Mind szemet gyönyörködtetőek, ám azt kevesen tudják, hogy sok közülük mérgező. Kisgyermekes szülőként, vagy háziállatok gazdijaként fontos, hogy legyen egy alapismeretünk, melyek a veszélyes növények. Íme egy lista a Magyarországon leggyakrabban előforduló mérgező zöldekről.