Balkonládától a serpenyőig: dália frissen, rántva vagy éppen sütve

Különös virág a dália. Hazánkban leginkább az egyszerű, vidéki kertek dísze, sokan parasztvirágnak vagy épp temetőbe valónak tartják, pedig változatos formája, méretének széles választéka igazán alkalmassá teszi őt arra, hogy csokrokba, tálakba, alkalmi kompozíciókba kössük.

Hogy is lehetne parasztvirág, mikor nem egy festőt megihletett az 1800-as évek derekán, talán éppen az a hihetetlenül gazdag színvilág, amit a fajták fölvonultatnak?!

„Dália vagy georginavirág (Georgi szentpétervári akadémikusról és a svéd Dahl botanikusról elnevezve) a sugaras fészkesek kórója 4-5 fajjal Mexikóban és Közép-Amerikában. E divatvirág fajtái száma már közel ezerre rúg. A georginavirág még a legsoványabb földben is megterem, de legszebb meleg, porhanyó, középszerű talajban. A fészekvirágzatok alak- és színgazdagsága szinte páratlan: az egyszerű, félig telt és telt formák a 4 cm-estől a 30 cm-es átmérőig (a kék kivételével) szinte minden színárnyalatban fellelhetők. Vegyes évelőágyakba vagy önálló csoportokba telepítve fajtától függően júliustól októberig nyílnak” – írja róla a tudós kertészkönyv majd’ 150 évvel ezelőtt.

S valóban, oly gazdag forma- és színvilága, hogy olykor a gyakorló kertész is rácsodálkozik. Mert ez a virág viccel velünk: olykor margaréta formájú, kis gömböt vagy félgömböt formál, olykor teltvirágú, tűszirmű, vagy galléros, egyszer egyszínű, cirmos, máskor éppen színváltós.

Az újabb időkben a nemesítők olyan törpeváltozatokkal rukkoltak elő, melyek már május elején is megörvendeztetnek virágaikkal, és

akár balkonládában is sikerrel nevelhetőek.

A nagyobb, magasabb változatok kertbe vagy temetőbe valók. A gumókat – amelyek leginkább egy furcsa burgonyához hasonlítanak – májusban, a fagyosszentek elmúltával érdemes kiültetni egy napos helyre, tápanyagban gazdag földbe. Fagyérzékeny, ezért legyünk türelemmel! Ezt tanácsolom mindig, és egyik évben Orbán napján a reggeli fagy éppen az én elsietett dáliáimmal végzett: levelei néhány perc alatt feketedtek el, és bizony, hetekbe telt, míg újra kihajtottak. Tehát a türelem dáliát is terem!

Dália borbundában – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Öntözzük bőségesen, érdemes a nyár folyamán 1-2 alkalommal tápoldatozni is, hogy minél több virágot hozzon.

Ősszel pedig a gumókat szedjük fel, és száraz homokban, hűvös pincében tároljuk tavaszig.

Az ezredforduló környékén a dália a reneszánszát élte a virágkötészetben. Ekkor lehetőségem nyílt egy gödöllői dáliakertész által megismerkedni egészen közelről e pompás virággal. A dália ma is kedvelt vágott virág, bár sok olyan fajta van, amelyek szárain „lehorgasztva” hordják virágfejüket, és ezért nem könnyű csokorba kötni őket. E mélabús virágokat szemléletesen írja le Sík Sándor Dáliák című versében.

„A hegyekről most kúszik le a reggel
Megfürdet mindent mámoros színekkel.
A ház körül öklömnyi dáliák,
Rózsás vidámak, mélabús lilák.
Az ampelopszisz fürtjei körül
A méhe-nép az életnek örül.

S üldögélvén a vadszölős verandán
Némán tűnődöm életem kalandján.
Örülni én is jól tudok nagyon,
Hetvenkét éve, hogy el sem hagyom.
De Isten tudja, ez a mostani
Öreges öröm csak más valami.”
(részlet)

A bundában sült dália említésekor mindig felcsillanó szemeket látok előadásaimon. Hoppá, bundában sütni? Aki sütött már akác- vagy bodzavirágot bundában, azoknak ez nem olyan ördögtől való gondolat. Ám ez esetben a massza legyen egy sós ízesítésű bortészta: vagyis egy palacsintatészta, amelyben a tejet könnyű fehérborra, a cukrot pedig sóra cseréljük. Ebben a masszában megmártva kell a dáliavirágokat forró zsiradékban szép aranyszínűre sütni. A kánikulában is bundát viselő zöldségek – cukkini, padlizsán, zeller, tök – kellemesen izgalmas társaságot kapnak a kertben pompázó kicsi dáliákból.

Édeskés, színes szirmai, az apróbb virágok pedig egészben is szépen díszítik a salátákat. Gumója a burgonyához hasonlóan megsütve igazi csemege, az aztékok szívesen éltek vele – de ma már nem javasolnám senkinek, hogy ínség idején kívül feltálalja az életerőt magába záró gumókat. Kár volna értük.

Nyitókép: Unsplash / Timo C. Dinger