A sugárzó fényben nem fürdenek, hanem égnek – a lux nem mindig luxus a növényeknek

Talán sok hasonló kertbarát van, aki mostanában tapasztalja ezt az egyre jobban és egyre intenzívebben fenyegető jelenséggel: a növények napégését. Nemcsak mi, emberek tudunk leégni a napon, hanem bizony növényink is, ráadásul esetükben sokkal súlyosabb következményekkel kell számolnunk.

Növényeink fotoszintézisük során kétféle fénnyel találkoznak: a szórt és a sugárzó fénnyel – 

a sugárzó fény a probléma okozója. Ennek erőssége ugyanis évről évre magasabb: nem ritka már, hogy 55 000 luxot is mérhetünk. Hogy érzékeltessük a probléma súlyosságát: növényeink számára maximum 20 000 lux tolerálható.

De mi történik akkor, ha ekkora léptékben haladja meg a sugárzó fény értéke a tolerálható szintet, és egyáltalán lehet-e tenni bármit is ellene?

Fotó: Unsplash / Kelly Sikkema

A szakemberek megfigyelték, hogy

a növények lux-küszöbe fölötti sugárzó fény terhelés képes leállítani a fotoszintézis folyamatát, és rekord gyorsasággal vethet véget a növények életének.

A levelek elsárgulnak, barnulnak vagy fehérednek, elhalt foltok jelennek meg a növényen, majd a levelek hullása és lombvesztés következik be.

Fotó: Unsplash / Alysa Bajenaru

Ilyen tüneteket figyelhettünk meg az elmúlt években a szőlő, a paprika, a paradicsom, az uborka és a sárgadinnye termesztése során, ami ellen a legtöbben már árnyékoló hálók kifeszítésével védekeznek. Azt azonban kevesen tudják, hogy a hálós megoldás sem olyan egyszerű: számos körülménytől függ, hogy a védelmében beérett termés milyen minőségű lesz – ezek közül az egyik legmeghatározóbb magának a hálónak a színe.

A különféle színű hálók ugyanis más-más hatással vannak az alattuk fejlődő növényekre:

kápia paprika vizsgálatakor például azt mutatták ki, hogy a sárga háló alatt több termést érleltek a növények, rózsaszín háló alatt magasabb volt a termések C-vitamin tartalma, a zöld háló alatt viszont kevesebb termés érett be – igaz: jobb minőségben. 

Ráadásul fontos átlátnunk azt is, hogy a háló nem mindig és nem mindenhol jelenthet megoldást: a szelesebb helyeken vagy magasabb dísznövények felett, illetve kiterjedtebb területeken aligha érdemes ebben gondolkodni.

Fotó: Pixabay / Schorsch

De akkor milyen lehetőségünk maradt? Van-e egyáltalán esélyünk megvédeni gondosan nevelgetett növényeinket?

A kérdésre nehéz egyértelmű választ adni, mert minden bizonnyal a probléma szinte csak most kezdődik: a jövőben még komolyabb sugárzó fénnyel kell megküzdenünk. Ami egészen biztos, hogy

egy erős, jó kondícióban lévő növény sokkal ellenállóbb tud lenni bármilyen szélsőséges körülménnyel szemben, ezért mindenképpen érdemes egy kevés plusz tápanyaggal, energiával is ellátnunk növényeinket.

Ezenkívül kiemelt szerep jut a vízellátásnak is, ugyanis a gyakoribb öntözés, a nedvesebb talaj segít a növény hőháztartásának kiegyenlítésében, így némiképp enyhíthet a túlmelegedés problémáján. Ezt persze csak egészséges, jól fejlett gyökérzet esetén tudja kihasználni növényünk, így érdemes erre is figyelni, és esetleg mikorrhiza pótlásban gondolkodni. Hasonlóan támogatólag hat, ha nem terheljük felesleges nitrogénnel növényeinket, mert a túl sok nitrogén lazább szöveteket eredményez, aminek az a következménye, hogy levelei sokkal érzékenyebbek lesznek.

Fotó: Pexels / Simon Berger

A szakemberek szerint fontos szerep jut a fajtaválasztásnak is – ez persze csak akkor releváns, ha épp telepítés előtt állunk, és ez sem jelent garanciát a sikerre. Az elmúlt években ugyanis nagyon sok minden változott, és ezt nem feltétlenül tudja lekövetni a fajtakínálat. Mire gondolok? Például arra, hogy

nemcsak a sugárzás mennyisége és ereje változott, hanem összetétele is, az így megnövekedett ultraibolya sugárzás egy határon túl erősen szövetstimuláló hatással rendelkezik.

További nehezítő körülmény az is, hogy már nemcsak a déli órákban kell kitartaniuk növényeinknek, hanem el kell tűrniük az egyre gyakrabban reggel és késő délután is ostromló sugárzást, ami valljuk be, nem egyszerű feladat.

Fotó: Pexels / Riya Kumari

Érdemes tehát átgondolnunk, hogy a hosszútávú fennmaradás biztosítása érdekében kiemelt szerep jut egy adott élőhely megfelelő diverzitásának és növényborítottságának, ebben az esetben külön kiemelve a fák árnyékoló értékét.

Ültessünk fát a lehető legtöbb helyre, védjük növényeinket a sugárzástól, és igyekezzünk olyan mikroklímát kialakítani, amely enyhíteni tud a negatív hatásokon.

Addigis, amíg ezt sikerül kialakítani, olvasóink figyelmébe ajánljuk a szilíciumot is, ami a legújabb kutatások szerint nagymértékben tud javítani a napégés okozta károkon. A vizsgálatok azt mutatják, hogy sejtfal erősítő képessége kiemelkedő, javítja az ellenálló képességet és a növények stressztűrését, továbbá jobb fotoszintézishez segíti hozzá növényeinket. Érdemes megismerkednünk a piacon kapható szilícium készítményekkel, és kipróbálni védelmi hatásukat. 

Nyitókép: Pixabay / Peter H.