A jó szőlő és a finom bor a talajnál kezdődik

Kert

A jó szőlő és a finom bor a talajnál kezdődik

A szőlő az egyik leginkább megbecsült gyümölcsünk. Termesztése viszont amennyire egyszerűnek tűnik, annyira nem az: egy sikeres szőlősgazdának számos buktatóval és feladattal szembe kell néznie, mire kezében tarthatja az erőtől és egészségtől duzzadó sűrű fürtöket. Az egészség pedig a talajban kezdődik.

A szőlőtermesztés sikeréhez számos tényező szerencsés együttállása szükséges. A megfelelő fajta választása, az éghajlat és a termesztési mód mellett a siker egyik kiemelkedően fontos eleme a talaj minősége. Vannak ugyanis a talajban olyan, szabad szemmel nem látható élőlények, amik munkája elengedhetetlen az egészséges szőlő termesztéséhez: talajlakó mikrobák, gombák, vírusok és baktériumok. A természet ember által kissé mellőzött, de annál nagyobb csodái.

A növények és a talajlakó élőlények kapcsolata

A gombák között amennyi a kórokozó, annyi a segítő, hasznos élő szervezet. A kutatók szerint a talaj egy grammjában akár 600 féle gombafaj is élhet, és ezek mind-mind más hatással vannak a körülöttük lévő környezetre. A borászok jól tudják, hogy a dűlő talaja mennyire befolyásolja a bor minőségét. Ezt pedig nemcsak a mikroklíma vagy a talaj ásványi összetétele határozza meg, hanem a termőhelyen előforduló mikrobák élő rendszere is.

A talajlakó baktériumok egyik legnagyobb feladata a légköri nitrogén megkötése, az ehhez szükséges enzimekkel csak ők rendelkeznek, így tevékenységük rendkívül hasznos és nélkülözhetetlen. De ezenkívül sok más területen is segítik a termelést: szervesanyag-bontással serkentik a humusznövekedést, segítik a növények szervesanyag-, illetve mikro- és makroelem-felvételét és a biológiai védekezést a patogén kórokozókkal szemben (például korlátozzák a vas hozzáférését számukra). 

Milyen talajt választana magának a szőlő? 

A különböző szőlőfajták a betegségekkel és a kártevőkkel, valamint a téli hideggel szembeni ellenállásukban nagymértékben különböznek egymástól. Általánosságban elmondható, hogy a szőlő nem szereti, ha nedves a gyökere, ezért a túl vizes területeket érdemes elkerülni. Szereti az enyhén savas talajt, tápanyagigénye nem túl magas, de a gazdag humusztartalom, a komposzttal dúsított termőföld csodákra képes, ha a termés minőségéről van szó. Az egyik legfontosabb eleme a termesztés előkészítésének a talaj pontos vizsgálata, és a PH megfelelő beállítása, mert ez az alapja a jó termesztésnek, és sokszor apró aránytalanságokon csúszhat el az egész évünk. 

A szőlő fejlődése szempontjából a legfontosabb tápelemek a nitrogén, kálium, foszfor, magnézium, kén, vas, kalcium, mangán, réz, bór, molibdén, a kobalt és a cink. A talajból hiányzó tápanyagokat a talaj típusának és a szőlő igényének megfelelően kell pótolnunk, például trágyázással javíthatjuk a talajt és a növény életfeltételeit. A legsokoldalúbb trágya a szerves trágya, amely mikroelemeket, hormonokat, vitaminokat, enzimeket, serkentőanyagokat tartalmaz. A jó trágya élénkíti a talaj baktériumtevékenységét, javítja a szerkezetét, vízgazdálkodását és tápanyagokat visz a talajba. A szerves trágyák közül a legfontosabb az istállótrágya, a zöldtrágyák, a komposzt illetve a venyige- és szalmatrágyák.

Nem biztos, hogy szükséges plusz tápanyag

Fontos, hogy mindig figyeljük meg a növényünket, mert látható jelét adja annak, hogy érzi magát. A szőlőtőkék növekedési erélye, a lombozat színe, a rügyek, a virágok termékenyülése, a bogyószíneződés, a bogyók cukor- és savképzése mind megmutatják a növények tápláltságát. Ugyanis a jóból is megárt a sok: a tápanyagok túladagolása legalább olyan súlyú problémákhoz vezethet, mint azok hiánya.

A szőlőtermesztés egy annál sokkal bonyolultabb és összetettebb tudomány, mintsem egy oldalon össze lehessen foglalni a sikeres termesztés titkait. Ezúttal a talaj, mint a növény alma matere kapta a főszerepet. Mert ennek az életet adó forrásnak az életközössége egy olyan kincse földi életünknek, amelyre vigyázni kell, és amelyet minden eszközzel óvni és védeni nemcsak feladatunk, hanem kötelességünk is. Ha csak egy pillanatra is, de idézzük fel Franklin D. Roosevelt amerikai elnök szavait: „A nemzet, amelyik elpusztítja a talajait, önmagát pusztítja el”!

 Forrás: ITT és ITT

 
X
Már követem az oldalt