A Mikulás nálunk nagyjából minden évben ugyanazokat a dolgokat hozta, amihez, így utólag egyre inkább sejtem, lehetett némi köze a hiánygazdaságnak. Gyerekként mindenesetre eszünkben sem volt ezen agyalni, hatalmas örömmel álltunk neki a csomagok kibontásának. A legnagyobb kincs természetesen a csokoládéfigura volt (akkor még szigorúan masszából öntve), aminek bűvöletében szinte alig vettünk tudomást a csomagban rejlő egyéb apróságokról, melyek azonban az idő előrehaladtával egyre inkább felértékelődtek. Mert hol volt már a csokoládé, hol az alma és a narancs, és már a virgácsot is rég eltörtük testvéreink hátán, mikor a csomag alja még mindig tele volt földimogyoróval!
A Mikulás és a földimogyoró összetartozására az tette a végső pontot, mikor Nagyapám megmutatta, hogy ha a kéregben megbúvó magot ügyesen szétpattintjuk, az egyik fél tetejében mindig ott ücsörög a nagyszakállú püspök!
Mit tudunk a földimogyoróról?
Fura egy növény ez valóban, mert bár mogyorónak hívjuk, a valódi mogyorókkal való kapcsolata meglehetősen távoli, sokkal inkább a borsóval és a babbal áll rokonságban, melyek magjai hozzá hasonlóan hüvelyben fejlődnek. De hogy kerül akkor mégis a föld alá a termés?! Itt a következő furcsaság!
A virágzás időszakáig a földimogyoró teljesen „normálisan” viselkedik, azonban a virágok megporzását követően a virágszárak meghosszabbodnak, lehajlanak, majd végükön a magkezdeményekkel 8-10 centiméter mélyen a talajba fúródnak. Mivel fotoszintézisre ezen a szinten már nincsen szükség, ezért a kifejlődő hüvelytermés színe sem zöld, hanem sárgásbarna, valamint a föld alatti biztonság érdekében bordás és vastag falú. Újabb érdekesség, hogy a héjat akár papír készítésére is fel lehet használni!
A földimogyorót azonban elsősorban mégis magjáért termesztik, amely a vitaminok mellett nagy mennyiségben tartalmaz olajat is: az olajpálma után ez a növény a Föld második legjelentősebb olajnövénye!
Bár eredeti hazája ennek a növénynek is Dél-Amerika, az inkagumóhoz hasonlóan hazánkban is találkozhatunk vele. Meglepőnek tűnhet, de hazánk déli részein már az 1920-as évektől kezdve foglalkoznak a rövid tenyészidejű változatok szántóföldi termesztésével, amire inkább a lazább, homokos talajú vidékek alkalmasak. Kifejezetten igényli a meleget, ezért vetésének is csak akkor álljunk neki, ha a talaj hőmérséklete eléri vagy meghaladja a 15 Celsius-fokot.
Borbás Marcsi ebben a videóban még több trükköt elárult arról, mit tegyél, ha azt szeretnéd, sikeres legyen a földimogyoró ültetése:
A földimogyoró esetében az öntözést se a megszokott módon végezzük: míg a növény a fejlődésének első időszakában kifejezetten meghálálja a vizet, termésérés előtt nagyjából két hónappal mindenképpen abba kell hagyni a locsolást, nehogy az érés előtt álló termések bepenészedjenek!
A növényt otthoni körülmények között, akár cserépbe ültetve is termeszthetjük, azonban utóbbi esetben ültetésre mindenképpen kifejezetten mély edényt válasszunk, hogy időnként újabb réteg földet tudjunk majd rátölteni!
A mogyoró felszedését október környékén tervezhetjük, a kiszedett termést ezt követően mindenképpen szárítani kell, csak utána állhatunk neki a feldolgozásnak, vagy a fogyasztásnak!
Ajánljuk még:
Árnyékot tartani a Földnek – kertekkel a globális felmelegedés ellen
Madarak csemegéje, amit egy kis leleményességgel mi is remekül hasznosíthatunk – a zselnicemeggy
Mindent gyógyít, és finom is: használd a petrezselymet!
