Üszögös Szent Péter napja, február 22-e eredetileg vidám események, lakomák napja volt: a római hagyományban február 13-tól egy hétig az elhunyt hozzátartozókról emlékeztek meg, majd a hét utolsó napján, február 22-én nagy lakomát ültek tiszteletükre. A katolikus egyház e pogány szertartást szerette volna kiváltani Szent Péter antióchiai püspök székfoglalásának emléknapjával, így a napot elnevezte Antiochia Cathedra Sancti Petri Apostoli, azaz Szent Péter Antiochiai Székfoglalása jeles napnak.
Az egyházi jeles nap eredete, hogy Szent Péter Apostol Kr. u. vélhetően 35-ben valóban először Antiochiában vált püspökké, itt lett a kereszténység feje, Krisztus földi helytartója. Érthető tehát, hogy egyháztörténeti szempontból ez az esemény az egyik legelső fontos mozzanat a kereszténység történetében, ezért szenteltek neki külön emléknapot. (Szent Péter apostol római székfoglalása hasonlóan fontos egyház ünnep: január 18-án emlékezik meg róla az egyház.)
Szent Péter a trónon (Arnolfo di Cambio szobra) – Fotó: Wikipedia / Antoine Taveneaux
A széktől az üszögig
Csefkó Gyula összefoglalója szerint az Antiochiae Cathedra Sancti Petri Apostoli ünnepnév első magyar nyelvű írásos említését a Müncheni-kódex naptárában olvashatjuk: Scent peterzecbe vlete. Továbbá megtaláljuk az Érdy-kódexben is, eképpen: Zent Pettier Apostol zekben való ffel magaztatása, a Debreceni-kódexben pedig ebben a formában: zent peternek zekes Innepe.
A nyelvészeti kutatások szerint a zekon (=székös) szóból lett a Zent Petler zekössége, vagy Zent Petlernek ü zekössége ünnepnév, amelyet azonban a népi logika nem tudott maradéktalanul befogadni, és félremagyarázta: így lett az egyház első vezetőjének székfoglalójának ünnepéből Üszögös Szent Péter napja.
1506-ban már így jelenik meg a Winkler-kódexben: Uzoghes zent Peter Apastol.
A név azóta sem kopott ki a népi kalendáriumból, sőt a naphoz kapcsolódó babonákra is emlékeznek még katolikus vidékeken. Hogy az üszögös jelzőt emberre is használták, arra egy 17. századi történet is rávilágít. Teleki Mihály gróf, Erdély későbbi főgenerálisa szerette volna megkérni a kutyfalvi Pekry Zsófia kezét, a lány két ifjú rokonához fordult segítségért, akik válaszukban többek között ezt írták:
„...az mi hugunk iszonyú finnyás, azt mondja, hogy ű olyan üszögös szempéter forma emberhez nem megyen, mint Kegyelmed”
– derül ki Teleki levelezéséből. Az atyafiak azonban Teleki erényeit méltatva megnyitották Zsófia szívét, és Teleki nemcsak hogy elmehetett lánynézőbe, de feleségül is vette Pekry Zsófiát 1659-ben.
Balra egészséges búzakalász metszete, jobbra búza kőüszöggel fertőzött búzakalász metszete – Fotó: Bayer Magyarország
Hogyan ragadtak az egyházi ünnephez népi babonák?
Az üszögös jelző tehát semmi jót nem jelentett a népi hagyományban, így elsősorban Üszögöthozó Szent Péterként értelmezték, és szigorú dologtiltó napként könyvelték el e jeles napot.
A hiedelem szerint ezen a napon az asszonyoknak nem szabad lisztbe nyúlniuk, mert üszögös lesz az idei búza, kukorica, de tyúkot sem szabad ültetni, mert megüszkösödik a tojás,
a férfiaknak nem szabad szántaniuk, mert a gabona elüszkösödhet. Sok helyen gyertyát gyújtottak a tiszta szoba asztalán, keresztet tettek mellé, és szemes gabonát helyeztek eléje, hogy Üszögös Szent Péter megvédje a termést. Ma már könnyebben tudunk védekezni a gabonafélék betegségei ellen, de gondoljunk csak bele, hogy ez még a 20. század első felében sem volt egyszerű, és ha ha az üszkösödés elvitte a termést, a következő esztendőben éhezésre lehetett számítani.
Fotó. 123RF
Penavin Olga gyűjtéseiből délvidéki adatokat is ismerünk e nap dologtiltó és időjárásjósló jellegével kapcsolatban: „Üszögös Péterkor nem szabad szántani, vetni, mert üszkös lesz a búza. Ha köd, eső van, üszök várható. Amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József-napkor (mindenütt). Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő (Székelykeve).”
A termény megóvása mellett ehhez a naphoz tehát időjárásjóslás is kapcsolódott: Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő – mondták, de általánosságban is azt tartották, hogy Üszögös Szent Péter napjának időjárásától függ, hogy üszögös lesz-e a gabona. Ugyanakkor a február 22-i időjárásból a József-napi időre is következtettek: ha ma hideg van, akkor József napján (március 19.) enyhül az idő és fordítva.
Az időjárási regulákat jelző egyik szólásunk a Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő mondás értelmezéséből az is kiderül, milyen szoros kapcsolat van nyelv és életforma között.
Amikor Péter az üszögöt üti, valójában kioltja a tüzet, mert mér nincs szükség rá, ahogy Mátyás is azért töri a jeget hamarosan, hiszen a tavasz felszakítja a patakok, folyók jegét. Az üszög ütése hétköznapi gyakorlatból ered.
Fotó: 123RF
A nyílt tűzhelyes tüzelés ismert módszere – többek között a székelyeknél –, hogy hosszú hasábfákat tesznek a tűzre úgy, hogy az egyik végük év, a másik a vasmacskára támaszkodik, és amikor szükséges beljebb tolják a hasábokat. Amikor viszont szeretnék eloltani a tüzet, mert már nincs rá szükség, a szenes csonkot leütögetik a hasáb végéről: ezt nevezik üszög ütésnek, és a fának továbbra is üszög marad a neve. Így van szítós üszög, tüzes üszög és holt üszög is – olvashatjuk Forgács Tamás szólásértelmezésében.
Források:
Nyitókép: 123RF
Ajánljuk még:
550 év után is izgalmas: az első nyomtatott szakácskönyv tanulságai
Nagy változások, megújulás és növekedés – ezt ígéri a Kígyó éve
„A jó gombócnak lelke van” – Egy szilvás, gömb alakú híd, ami generációkat köt össze
