A Zsolnayak hatása a térségre
A Zsolnay név nemcsak Pécs városával forrt össze. Egyet jelent a minőséggel, a kiválósággal, a megújulással. Az Európa, sőt világszerte ismert család feje a gyáralapító Zsolnay Vilmos volt, aki maradandó nyomot hagyott Közép-Európa historizáló és szecessziós építészetén. Az általa kifejlesztett pirogránit olyan épületek díszeivé vált, mint például az Országház, a Mátyás-templom, a Vajdahunyad vára vagy a kassai dóm.
Emellett olyan korszakalkotó találmányokkal büszkélkedhetett, mint a porcelánfajansz, valamint a gyár nemzetközi ismertségét is megalapozó eozinmáz. Sikerének titka az újító szellem és a folyamatos kísérletezés volt, különleges szobrok, kézzel festett dísztárgyak fémjelzik a család történetét, munkájuknak köszönhetően a gyár külföldön is nevet és elismertséget szerzett. Az 1873-as bécsi világkiállításon is sikert arattak, majd az 1878-as párizsi expón az akkor új találmány, a porcelánfajansz a kiállítás nagy aranyérmét és a francia Becsületrendet hozta el a feltaláló Zsolnay Vilmos számára. Az eozin pedig a Ferenc József-rend II. fokozatát, illetve Pécs díszpolgári címét jelentette a cégalapítónak.
E csoda ma is elevenen él a Zsolnay Kulturális Negyedben, ahol a múlt és a jövő találkozásának lehetünk tanúi. A Pécs ékkövének is nevezett központban méltó módon él tovább a Zsolnay család öröksége, a jelenleg is működő gyár mellett pezsgő kulturális-művészeti övezet létesült, Pécs kiemelkedő intézményei itt, az egykori gyár megújult, átalakított épületeiben kaptak helyet: a Sikorski-villában található a világhírű Gyugyi-gyűjtemény, a csaknem hatszáz, páratlan értéket képviselő kerámiatárgy a Zsolnay aranykorába repít bennünket. A család- és gyártörténeti kiállítás mellett külön bemutató helyet kapott a Rózsaszín Zsolnay kiállítás, mint a manufaktúra történetének egyik legizgalmasabb korszaka. A Látványmanufaktúrában pedig megnézhetjük, hogy készülnek a varázslatos termékek, a Zsolnay Mauzóleumban megérinthet bennünket a múlt szelleme.
Aktív kikapcsolódás
Azok, akik pulzusnövelő és adrenalin fokozó sportos kikapcsolódásra is vágynak egy csodálatos természeti környezetben, tökéletes úticél lehet Orfű és környéke. A közeli megyeszékhelyről, Pécsről kerékpárúton közelíthetjük meg a Mecsek egyik gyöngyszemét: az út az erdőben kanyarog, s ha éppen április környékén tekerünk arra, a medvehagyma pázsitként teríti be az erdő lankáit. A gyógyhatásúnak mondott növénynek szinte már kultusza van Orfűn, van itt Medvehagyma Park, Medvehagyma Ház és persze fesztivál is, ahol mindenféle formában meg is lehet kóstolni a fokhagymára emlékeztető gyógynövényt.
Orfű
A vízi sportok szerelmesei is hódolhatnak szenvedélyüknek. A friss levegő, a mozgás, a természet közelsége fantasztikus élményt nyújt a rutinos, de akár a kezdő evezősök számára is – kajakot, kenut és SUP-ot is bérelhetünk. Elmondhatatlan élmény a tó közepéről körbetekinteni, gyönyörködni a csodás panorámában. A csapatsportok kedvelői számára pedig a sárkányhajózás nyújt kiváló szórakozást, ilyenkor a környék csendjét a vízbe merülő evezőlapátok és a ritmust adó dobok hangja veri fel.
S ha valakit nem csábít sem a kerékpár, sem a vízi sport, akkor túrabotot ragadhat és csodás tanösvényeken barangolhat, megismerheti az Abaligeti-barlang cseppköveit, a vízi és szárazmalmok működését, illetve a Vízfő-barlang csodás világát.
Abaligeti-barlang
Orfűn a zene és a társasági élet szerelmesei sem maradnak program nélkül. Az alternatív zenekarok egyik emblematikus fesztiválja, az idén június 28-a és július 1-je között megrendezésre került Fishing on Orfű mára fogalommá vált, ahol nemcsak a fiatalok, hanem az érettebb korú felnőttek, szülők is szívesen csápolnak. A fesztivál lényegében a hab a tortán azok számára, akik a természetet, a kempingezést és a koncerteket is szeretik.
Az Ormánság rejtett kincsei
Baranya megye egyik, szinte érintetlen tájegysége az Ormánság. Itt folyik a csak részben szabályozott Dráva, ahol jellemzőek a mocsaras legelők: a régi holtágak maradványai ma is megvannak, így a horgászat szerelmesei számára jó kis programot nyújtanak. A korábbi legelőterületeken csodálatos természeti értékek találhatóak: az egyik legjelentősebb egy orchideaféle, az agárkosbor a csányoszrói területen. Tizenötezer tő virágzik itt április közepétől két-három héten át.
A buckákon magyar szegfűt is látni, a bokorcsoportokban szarkák, gébicsek, karvalyposzáták, fehér gólyák fészkelnek, továbbá több száz éves kocsányos tölgyek, magyar kőrisek, mezei szilek szereznek örömet a bakancsos turistáknak. Emellett körülbelül negyven fajta gyógy- és fűszernövény terem meg ezen a vidéken, többek között a kakukkfű, a fodormenta, a borsmenta és az apróbojtorján. Ha teljes képet szeretnénk kapni az Ormánság természeti örökségéről, akkor érdemes ellátogatni az Ős-Dráva Látogatóközpontba, ahová egyébként az Ős-Dráva kerékpárúton is lekerekezhetünk. A kertjében szinte az összes gyógynövény és fűszerfajt megtalálhatjuk: kiállítás mutatja be a Dráva-sík természeti és néprajzi értékeit. A tanösvényeken pedig a hagyományos gazdálkodást és a régi gyümölcsfajtákat is bemutatják.
S ha még nem volt elég a természet csodáiból, akkor az aszfaltcsíkot magunk alá gyűrve elindulhatunk kelet felé: mintegy harminc kilométeres utazás után a Villányi hegység 442 méter magasan fekvő csúcsa, a Szársomlyó csábít minket kalandozásra. Vezetett túra keretében indíthatjuk a csúcstámadást, és ha szerencsénk van, a fokozottan védett kikericset is láthatjuk. A hegytetőről lenézve csodás panoráma fogad bennünket, szőlőültetvények és présházak sora színesíti a látványt. Jó időben a siklóernyősök is szárnyat bontanak itt.
Fakazettás templomok, a Máriagyűdi zarándokhely
Ha Pécsről elindulunk dél felé, mintegy félórányi kényelmes autózás után, ahogy a szőlőtőkék között visz az utunk, egyszer csak megpillanthatjuk a történelem egy szeletét. A siklósi várat szinte mindenki ismeri, itt forgatták a Tenkes kapitánya című filmsorozatot, a főhős alakja a várfalak között berendezett panoptikumban is látható, és a város központjában a szökőkút is a film zenéjét játssza. Ha szerencsénk van, akár egy középkori mulatságba is belecsöppenhetünk, végigsétálhatunk a gyilokjárón, közben megismerhetjük az impozáns erőd történetét, amely egészen az 1200-as évekig nyúlik vissza. A vár urai a Soklyói, Kakas, Pásztói, Garai, Batthyány és Benyovszky családból kerültek ki, sőt az 1400-as évek végén egy rövid időszakban Mátyás király fia, Corvin János birtokolta.
Siklósi vár
A siklósi vártól egy kőhajításnyira található a Máriagyűdi zarándokhely: évszázadok óta ad vigasztalást a testi-lelki gyógyulásra váró zarándokoknak a Magyar Zarándokút végállomásánál. Ez a Mária-tisztelet legrégebbi magyarországi kegyhelye. Érdekesség, hogy a templomdombon épített Kálvária stációinak domborművei Zsolnay porcelánból készültek.
Az Ormánság az érintetlen természet mellett még egy különleges látnivalóval vár: festett kazettás templomokkal, ahol a fenyőfára festett díszítőelemek az ősi magyar szimbólumokból erednek. A több mint kétszáz éves alkotások felbecsülhetetlen értéket képviselnek, megmentésükre program indult, restaurálták a fakazettákat, megőrizve azoknak az embereknek a hihetetlen mesterségbeli tudását, akik elképesztően változatosan díszítették fel a templomokat a 18. század végén, Mária Terézia és II. József uralkodása idején. A korabeli motívumokat később több helyen lefestették, így e csodák több mint száz évig rejtve voltak, és olykor a véletlen folytán kerültek elő. Kóróson, Zalátán, Drávaiványiban, Vejtiben, Nagycsányban, Kémesen, vagy akár Szaporcán és Vajszlón is bepillanthatunk az évszázados értékek tárházába.
Gasztronómia: Villány és Palkonya
A villányi borvidék egyszerűen elvarázsol lankáival, az út menti szőlőültetvényekkel, az apró falvakkal, borospincékkel, borutcával. Az élmény beszippant, és már nem is szeretnénk máshol lenni, csak itt, a testes vörösborok hazájában. Múlt és jövő találkozásának lehetünk tanúi, hiszen a „nagy négyes” mellett, akik megalapozták a borvidék hírnevét, ma már számos borász készíti itt a mennyei nedűt. A kiváló borok alkotásába már az új generáció, az utódok is bekapcsolódtak, akik új stílust, lendületet hoztak a klasszikusok mellé. Borutca, bortrezor, kis pincék, éttermek csábítanak egy jó pohár bor melletti beszélgetésre, de a környéken irodalmi estek, koncertek, dűlőfutás és számos színes program is várja a kalandozókat.
Palkonya
Ha a gasztronómia szerelmesei vagyunk, az egyszerű falusi konyhától a csárdán keresztül egészen a fine dining színvonaláig hihetetlen a választék. Palkonya, a mesébe illő kis falucska az utóbbi években a vidéki gasztronómia egyik fellegvárává vált. Van itt lakásétterem, fogadó, helyi alapanyagokra épülő vendéglátóhelyek: még a falu vezetője is a vendéglátás szolgálatába állt, Bolognában sajátította el a fagylaltkészítés fortélyait.
S persze ne feledkezzünk meg a palkonyai pincesorról, amely legalább annyira unikális, mint a villányi vagy a hajósi. Az időutazásra vágyók számára a Tenkes Csárda nyújthat valódi élményt. A modern kori utazó megismerheti itt a hagyományos csárdát mind külsőségeiben, mind ételeiben. A történeti örökség megőrzéséért a Tenkes Csárda a Baranya Megyei Értéktárba is bekerült.
A cikk megjelenését a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.
Ajánljuk még: