Hős

Százezrek életét menthetné meg, ha elterjedne a magyar víztisztító-találmány

Durván 300 ezer öt év alatti gyerek hal meg a szennyezett vízzel kapcsolatos fertőzések miatt a világ fejletlenebb felén évente. Ezért is különlegesen fontos a száz százalékban magyar tulajdonú Pureco vállalat munkája: tizenhat éve fejlesztenek és telepítenek fenntartható és megfizethető víztisztító technológiákat több mint húsz országban, négy kontinensen. Úttörő fejlesztéseikről, azok társadalmi és környezetvédelmi szerepéről, illetve Afrika jövőjéről beszélgettünk az ügyvezetővel.

A magyar Pureco vállalat neve a pure (tiszta) és az economy, ecology (gazdaságos, környezetbarát) szavak rövidítéséből áll. Főként saját fejlesztésű termékekkel és szolgáltatásokkal gondoskodnak a környezet védelméről a tervezési szakasztól a megvalósításig. Megoldásaik az esővíz gyűjtésére, kezelésére, tárolására és újrahasznosítására, valamint az ivóvíz- és szennyvíztisztításra is kiterjednek. Számos sikeres hazai beruházást követően léptek először a szomszédos országok piacára, saját céggel immár Kelet-Közép-Európában is jelen vannak, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában. Nyolc éve Vietnámban kaptak megbízást szennyvíztisztító telepítésére.

„Akkor kellő bátorságot éreztünk ahhoz, hogy megnézzük, Afrikában is el tudnánk-e adni a technológiánkat. Így jutottunk el Ghánába 2015-ben, ahol az első szennyvíztisztítót megépítettük” – meséli Horváth Bálint, a Pureco Kft. ügyvezetője, a Pureco-Unit Konzorcium vezetője. Ez a csoport felelős Ghánában három nagy szennyvíztisztító telep létesítéséért 30 millió euró értékben, amiből az első már meg is épült Kumasi városában.

„Nagyon érdekes hely Afrika. Mi kis országot képviselünk, de segítő szándékkal lépünk föl, ami pozitív fogadtatásra lelt náluk. Az együttműködésben hiszünk, nem kijelentő módban beszélünk, hanem kérdéseket teszünk fel, és megpróbáljuk a helyi partnereinket is bevonni a projektekbe. Meghallgatjuk a tanácsaikat, ezért szívesen fogadnak minket. Nyilván a technológiai tudásuk nincs és nem is lehet azon a szinten, mint nekünk, hiszen számukra ez újdonság, de sok hasznos gondolatuk van, aminek révén sikeres projektet tudtunk megvalósítani. Egyébként Ghána szépsége lenyűgöző, csodálatos természeti kincsei vannak. A Szubszahara alatti régióban van, tehát évi 2-3 ezer milliméternyi eső esik, vagyis

vízben nincs hiány, csak tiszta víz nincs elég.

A nagyvárosok a szennyvízzel és a szeméttel küzdenek, a kis falvakban pedig egy egészen más világ van, amit még sehol nem tapasztaltam. Nagyon kevés jut az embereknek, mégis boldogok. Ez hatalmas kontrasztot mutat Magyarországhoz képest, ahol rengeteget panaszkodunk. Mi inkább csak a negatívumot tartjuk említésre méltónak, a pozitívumot pedig természetesnek vesszük. Ott fordítva van, egy kis pozitívum hatalmas örömöt jelent, míg a negatívumokat alapvető állapotként könyvelik el” – számol be élményeiről a konzorcium vezetője.

Szakmailag azért jelent különleges kihívást ez a projekt a cégnek, mert Európa vízügyi szempontból teljesen más helyzetben van mint Afrika vagy akár Ázsia. Nálunk nagyrészt a csatornából érkezik a szennyvíz, tíz vagy esetleg húsz százalékban a szippantós kocsiból. Ghánában azonban kizárólag az utóbbi a szennyvíz forrása, sokkal sűrűbb, körülbelül

tíz-hússzoros koncentrációban vannak benne azok az anyagok, amiket el kell távolítani, tehát nehezebb a tisztítás.

A száz százalékban szippantott szennyvíz tisztítására alkalmas Septopure technológiát a magyar cég fejlesztette ki, és valóban egyedülálló, mert ekkora mennyiségben ilyen, úgynevezett folyékony hulladékot nem tisztítanak még sehol. Ghánában és az ilyen problémákkal küzdő helyeken ez az első ilyen szennyvíztelep.

Ezek a hatalmas városok viszonylag gyorsan épültek fel, és nem létesítettek szennyvízhálózatot hozzájuk. Alapvetően nagy mennyiségű ivóvíztisztító telep, illetve ivóvízhálózat épült az elmúlt 10-20 évben Afrikában, tehát a lakosoknak egyre nagyobb arányban van vezetékes vize. Ahogy több vízhez van hozzáférésük, úgy a szennyvíz mennyisége drasztikusan nőtt: elkezdtek sűrűbben mosni, mosakodni, a vécéket öblíteni. Viszont ezzel párhuzamosan nem épült csatornahálózat, illetve szennyvíztisztítás.

„Kumasi hárommillió lakosú település, és utólag már szinte lehetetlen ezt az infrastruktúrát kiépíteni. Ezzel nagyon sok fejlődő ország küzd, például India és Banglades is. Gondoljunk bele, ha Budapesten most nekiállnánk az aszfaltot mindenhol fölverni, és a Nagykörúton vagy a Rákóczi úton egy gerincvezetéket építeni, bekötésekkel, mindennel együtt, megállna a közlekedés és egész működése a településnek, pedig ez még nem is olyan nagy város. De ha neki is fognánk, úgy 50-100 évbe telne a vállalkozás. Európában a szennyvíz-infrastruktúra létesítése együtt alakult a város építésével, az egy másik kérdés, hogy óriási költsége volt, és az üzemeltetése ma is drága, de

Európa még megengedhette magának ezeket a beruházásokat. A világ másik részén már értelme sem lenne így fejleszteni.

Afrikában jelenleg 1,2 milliárd ember él, és 2055-re 2,4 milliárd ember lesz. Tehát ha el is kezdenénk az építkezést, nem jutnánk előrébb, mert az idő alatt megduplázódna a lakosság száma. Vagyis teljesen új technológiákra van szükségük. Ebben a kérdésben pedig mi most élen járunk” – számol be büszkén eredményeikről Horváth Bálint.

Ghána második legnagyobb városa Kumasi, ahol a Pureco első szennyvíztisztító telepét építette, ami most az összes begyűjtött szennyvíz kezelésére képes. Ugyanakkor egyelőre nem az egész városban folyik a gyűjtés, hanem a felében-harmadában, tehát később további telepekre vagy bővítésre lesz szükség. Nemcsak Kumasiban, de az egész országban, Ghánában is ez az első modern szennyvíztisztító, és a harmincmillió fős állam helyzete nem egyedi a térségben.

„Az egész szubszaharai régióban, tehát egy 770 millió fős területen, Afrika nagy részén nincs rá példa, hogy ezt a fajta szennyvizet képesek lennének ekkora mennyiségben és ilyen minőségben megtisztítani. A háztartások 10-20 százalékában van egyáltalán vécé, egyébként közterületi vécéket használnak. A fejlettebb városokban, amilyen Kumasi is, ez az arány a 40-50 százalékot is eléri, és korábban a szippantott szennyvizet a város határában az erre célra kialakított tóba engedték. Ez számos helyen jellemző, és a jobbik eset, mert ahol erre nincs lehetőség, ott csak kiengedik a környezetbe, akár az út szélén is. Így a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése folyamatos egészségügyi problémát, súlyos megbetegedéseket okoz.

Ezekben az országokban évente durván 300 ezer, öt év alatti gyerek hal meg a szennyezett vízzel kapcsolatos fertőzések miatt.  

Tehát ez nem pusztán környezetvédelmi kérdés, társadalmi és gazdasági hatásai is jelentősek” – magyarázza az ügyvezető igazgató.

A nem megfelelően kezelt szennyvíz a környezetbe jutva mérgezi a talajvizet, hosszú távon a kutak vizeit, továbbá a folyókat is, tehát az ivóvíztisztító telepeknek is egyre szennyezettebb vizet kell tisztítaniuk. A Dél-afrikai régió ezzel tisztában van, megfogalmazott irány, hogy a jövőben ott, ahol vezetékes ivóvíz épül, szennyvíztisztításra is kerüljön sor.

A magyar cég két nagyobb ghánai városban, Takoradiban és Tamaleban is épít szennyvíztisztító telepeket, illetve már tárgyalnak Elefántcsontparttal és Sierra Leonéval a további projektekről. Az, hogy van már egy kész telep, nagyon előnyös pozíció más tárgyaló felekkel szemben, például az említett országok miniszterei nemsokára a helyszínre látogatnak megnézni az eredményeket. Mivel a globális vízválság szempontjából az afrikai szubszaharai régió az egyik legkritikusabb térség, még sok feladatot tartogat, és

a különleges megoldások kialakítása során szerzett tudás és tapasztalat bizonyára visszaforgatható lesz akár Európában is.

Mivel a magyar szakemberek a telepek helyi, üzemeltető mérnökeit is képzik, úgy döntöttek, az új generációk edukációját és szemléletformálását is megkezdik egy különleges társasjátékkal. „Ennek a haszna nyilván később térül meg, de a tudatosan felépített kommunikációval olyan eredményt érhetünk el, ami mindenkinek a hasznára fog válni. A vizekkel való bánásmód, a vizek tisztásának szükségessége és a természetes vizek minőségének megóvása számukra újdonság, ezért van szükség szemléletformálásra. Nyilván ez egy másik világ” – foglalja össze indítékaikat Horváth Bálint.

Pipe-it-up, Ghana 

A 10-14 éves gyerekek számára készült, Pipe-it-up, Ghana című, taktikai-stratégiai társasjátékban vízvezetéket kell építeni, a gyerekek szórakozás közben sok kérdéskártyán keresztül a vízzel és fenntarthatósággal kapcsolatos, fontos tudásanyaghoz jutnak, így szinte észrevétlenül formálódik a szemléletmódjuk. A Nagy Péter által tervezett játékból több száz ghánai iskolába jutott el ezer darab, vagyis minimum többezer gyerekre lehet hatással, mondhatjuk, egy egész generációra. Egy házi bajnokságot is rendeztek az iskolák számára, s végül Áder János, akkori köztársasági elnök 2022. januári, ghánai látogatásakor tartották az eredményhirdetést. A társasjáték hivatalos átadóján, októberben a ghánai vízügyi miniszterasszony pedig kinevezett egy 13 éves diáklányt szennyvíz-diplomatának, aki járja az országot és egyébként hozzánk is ellátogat majd informálódni a vízzel való bánásmóddal kapcsolatban. Az új generáció gondolkodásmódjának alakításában valóban szerepe lesz Magyarországnak is.

A Pureco Kft. ghánai projektje keretében fejlesztett szemléletformáló társasjáték jelenleg versenyben van a Highlights of Hungary shortlistjén, hogy a közönségszavazatok révén támogatást kapjon a folytatáshoz: további élménydús és edukációs programok szervezéséhez a gyerekek számára. A 2013-ban alapított Highlights of Hungary célja, hogy a kiválóság, a hazaszeretet és a cselekvő lokálpatriotizmus értékei mentén, évente elismerje és széles körben megismertesse a legkiválóbb emberi teljesítményeket, valamint közösséget szervezzen azok alkotói és alakítói köré. Nagyköveteik támogatásával évről-évre olyan kiemelkedő történeteket és kiváló teljesítményeket gyűjtenek össze, amelyekre méltán lehet büszke mindenki, példaértékűek, szemléletformálóak és társadalmilag hasznosak. 

Fotók: Pureco-Unit Konzorcium

Ajánljuk még:

Válaszainkkal jövőt formálhatunk – segítsük a települések és zöldfelületeik közötti kapcsolatok megértését!

Az elmúlt évtizedek egyik leglátványosabb társadalmi változása az volt, hogy a városi és vidéki népesség aránya nagymértékben megváltozott, méghozzá a városlakók javára. Ez a változás egészen odáig vezetett, hogy ma Magyarországon a lakosság körülbelül 70 százaléka már városi környezetben él. És bár ez számos előnnyel is jár, a természettel való kapcsolódásukat nagymértékben korlátozza.