„Értsék meg, hogy amit elhatároznak, meg tudják valósítani!” – Sportolónők, akikre ma is emlékezünk

Sokan vannak, akikről említést lehet tenni, és még többen, akik kimaradtak a lenti listából. Mindannyiuktól tanulhatunk valamit, mert úttörőként küzdöttek az álmaikért, és volt elég merszük, hogy a változásért cserébe szembe menjenek a megszokásokkal. Például elindultak olyan versenyen, amin akkor még csak férfiak vehettek részt, vagy belevetették magukat a jeges vízbe, hogy első nőként ússzanak meg egy távot.

Kathrine Switzer

Kathrine Switzer volt az első nő a futótörténelemben, aki – bár a szervezők próbálták lerángatni a versenypályáról – végigfutotta a Boston Maratont. Ez volt az egyik legismertebb futóverseny a maratoni távok világában. Az 1897-től évente szervezett viadalon mintegy 70 évig csak férfiak mérhették össze az erejüket, 1967-ben aztán Kathrine Switzer

férfinéven regisztrált a versenyre.

Néhány kilométer megtétele után a szervezők kiszúrták a turpisságot, és az egyikük megpróbálta lehúzni őt a pályáról. A mellette futó barátja védte meg, a jelenetről a világsajtót bejáró, ikonikus fotó is készült.

Még 5 évnek kellett eltelnie, hogy hivatalosan is nevezhessenek nők a Boston Maraton versenyre, Kathrine Switzer pedig rendületlenül folytatta a versenyzést. 50 évvel az elhíresült futás után, 2017-ben ismét lefutotta a Boston Maratont – ezúttal a résztvevők közel fele nő volt.

Serena Williams

Serena Williams minden idők egyik legnagyszerűbb és legeredményesebb sportolója, neve kitörölhetetlenül ott szerepel a teniszcsillagok egén.

Fotó: James Boyes/Wikimedia

 

A színes bőrű amerikai teniszezőnő 17 éves korában nyerte az első mérkőzését, és a közelmúltban, 40 évesen vonult vissza a versenysporttól. A 23-szoros Grand Slam-győztes sportolónő Wimbledonban és az Australian Openen hétszer, a US Openen hatszor, a Roland Garroson pedig háromszor győzött egyéniben, és 14 nagy tornát nyert meg párosban. Serena és nővére, Venus sokszínűséget vitt a tenisz világába, egy lapon említik őket Tiger Woods-zal, aki ugyanilyen hatással volt a golfra. Generációkat inspiráltak, akik talán nem is mertek volna a versenysport világába lépni, ha ők nincsenek.

Babe Didrikson Zaharias

Didrikson „Babe” Zaharias a 20. század első felének legjelentősebb sportolónője. Elrettenthetetlen kitartása, szorgalma és sokoldalúsága számtalan sportág kiemelkedő alakjává tette. Az 1932-es nyári olimpián 4 atlétikai versenyszámban is világcsúcsot állított fel, 21 évesen. Később ígéretes sportkarriert futott be golfban, kosárlabdában, de jeleskedett úszásban, baseballban, futballban, bokszban és egyéb sportágakban is.

 

A sportkarrierjén kívül sokat tett azért, hogy az emberek még többet tudjanak meg a daganatos betegségek veszélyeiről és a kezelések fontosságáról.

Jackie Joyner-Kersee

A 6 aranyéremmel büszkélkedhető amerikai Jackie Joyner-Kersee számtalan világrekordot tudhat magáének az atlétikában.

Az 1988-as nyári olimpiákon felállított hétpróba világrekordját a mai napig nem tudták megdönteni.

Joyner-Kersee számára mindig is fontos volt az adakozás. Alapítványán keresztül támogatja a veszélyeztetett gyermekeket, és 2007-ben társalapítója volt az Athletes for Hope nevű szervezetnek, amely arra ösztönzi a profi sportolókat, hogy vegyenek részt jótékonysági ügyekben.

Annika Sörenstam

A svéd-amerikai Annika Sörenstam minden idők egyik legjelentősebb női golfozója. 72-szer nyert a Ladies Professional Golf Association viadalain, és 2003-ban volt olyan bátor, hogy elindult egy hagyományosan férfiak részvételével zajló versenyen. Didrikson „Babe” Zaharias óta ő volt az első golfozónő, aki kiállt a férfiak ellen.

Fotó: Keith Allison/Wikipedia

Sorenstam így nyilatkozott, amikor bejelentette visszavonulását: „Ez volt a küldetésem, az én utam. Úgy éreztem, az emberek elfogadják, hogy én is csak egy sportoló vagyok, aki fejlődni szeretne. Mindig hagytam, hogy a golfütők beszéljenek helyettem, és azt hiszem, az emberek megértették ezt”.

Marta Vieira da Silva

Úgy tartják, hogy Marta Vieira da Silva brazil sportolónő a női labdarúgás Messije avagy Ronaldója. Ő az egyetlen futballista mind a nők, mind a férfiak között, aki öt világkupán is tudott gólt rúgni.

Sőt, ő szerezte minden idők legtöbb gólját a világkupákon, a brazil válogatott színeiben többször talált be az ellenfél kapujába, mint Pele.

A futballista nemcsak a sportnak él, civilben az ENSZ Fenntartható fejlődési célok egyik képviselője. A feladatai közé tartozik többek között a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a szegénység felszámolása, valamint a minőségi oktatás és a tiszta víz biztosítása.

Lottie Dod

A 19. század végén és a 20. század elején akkor volt valaki „igazi sportoló”, ha több területen is jeleskedni próbált. A brit Lottie Dod a korszellemnek megfelelően 4 sportágban is versenyzett, és 1887-ben minden idők legfiatalabb versenyzőjeként nyerte meg a Wimbledon tenisztornát. Dod később golfversenyeken is győzedelmeskedett, majd Anglia válogatott hokicsapatának a tagja lett. Az 1908-as nyári olimpiai játékokon ezüstérmes lett íjászatban.

Tabei Dzsunko

A japán Tabei Dzsunko volt az első nő, aki 1975-ben megmászta a Mount Everestet. A sportoló már évekkel korábban megalapította az első női hegymászóklubot hazájában, mindezt egy olyan érában, amikor a hegymászás is férfisportnak számított. 1992-re ő lett az első nő a világon, aki teljesítette a „hét hegycsúcs sorozatot”, vagyis megmászta mind a hét kontinens legmagasabb hegycsúcsát.

Fotó: Jaan Künnap/Kruusamägi/Wikipedia

Trischa Zorn

Az amerikai paralimpikon minden idők legsikeresebb paralimpiai sportolója. A születésétől kezdve vak úszónő 55 érmet nyert pályafutása során, amelyből 41 arany.

Sokkal fontosabb az úszókarrierjén kívüli tevékenysége. Feladatának tekinti, hogy segítse az amerikai katonai szolgálat sérült tagjait, hogy azok bekapcsolódhassanak a paralimpiai sportokba és más tevékenységekbe. A paralimpiai Hírességek Csarnokába való ünnepélyes beiktatásakor beszélt a motivációjáról: „Látom azokat az embereket, akik sérülten térnek vissza a katonai szolgálatról. Ez hajt előre, hogy elmondhassam nekik, értékeljék, amijük van; 

értsék meg, hogy amit elhatároznak, azt meg tudják valósítani.”

Nadia Comaneci

A mindössze 14 éves román tornásznő elérte azt, amit soha senki előtte: maximális pontszámot kapott a gyakorlatáért az 1976-os montreali nyári olimpiai játékokon.

Olyannyira nem volt erre még példa, hogy a digitális pontjelző eszközön nem is lehetett beállítani a 10.0 pontot, helyette 1.0-át mutatott.

A sportolónak még hatszor sikerült ezt a bravúrt elérnie ezen az olimpián, és ő lett minden idők legfiatalabb aranyérmes sportolónője is. Az 1984-es visszavonulásáig 9 olimpiai érmet nyert. Az egykori sportoló azóta számos sportszervezetnek a tagja, és romániai jótékonysági szervezeteket is támogat.

Gertrude Ederle

1926. augusztus 6-án már előre beharangozták a lapok, hogy Gertrude Ederle megkísérli átúszni a La Manche csatornát. A 20 éves nő nem először próbálkozott, ám azon a napon képes volt megküzdeni a hideg, zabolázatlan Atlanti-óceánnal, és első nőként úszta át a csatornát.

2 órával megdöntötte az addigi átúszási rekordot, ezzel maga mögé utasítva mind az 5 férfit, akik korábban teljesítették a távot.

Gertrude Ederle 14 órán keresztül küzdött a hullámokkal, és 34 kilométert tett meg úszva. Mivel 5-6 óránként árapályváltozás van, az úszónak cikkcakkban kellett úsznia, hogy kihasználja az ár nyújtotta előnyöket. Gertrude egy olyan korban tudta bizonyítani, hogy nőként is képes erre a teljesítményre, amikor még nem nagyon vették komolyan a női sportolókat.

Az esemény után sztárként ünnepelték otthonában, New York-ban, és később sem hagyott fel az úszással. Számos világrekord köthető a nevéhez és három olimpiai érmet is nyert. A rekordúszás során tartósan károsodott a hallása, ezért később halláskárosult gyerekekkel kezdett foglalkozni.

Martina Navratilova

Martina Navratilova, a másik teniszcsillag, komoly hatást gyakorolt a sportágra az 1970-es, 80-as években. Az egykori Csehszlovákia területén született sportolónő 18 éves korában disszidált Amerikába. A nemzetközi tenisz Hírességek Csarnokába is beiktatott teniszező elképesztő számú győzelemmel fejezte be pályafutását: 167 egyéni versenyen, 177 páros versenyen és összesen 2189 mérkőzésen tudott nyerni. Ez a legtöbb, amit férfi vagy női játékos a modern, professzionális tenisz kezdete óta a magáénak tudhat. Navratilova 44 évesen visszatért a pályára, és újabb díjakat zsebelt be, 50 évesen emelte a magasba az 59. Grand Slam-trófeáját.

Fotó: Martina Navratilova/robbiesaurus/Wikipedia

A teniszpályán kívül Navratilova melegjogi aktivista, ő az egyik első versenysportoló, aki az 1980-as évek elején nyíltan felvállalta szexuális irányultságát. Az egyenlő bánásmódért folytatott küzdelme sokak szerint leírhatatlanul fontos szerepet töltött be abban, ahogy ma elfogadják a sportolók szexuális irányultságát vagy nemi identitását.

Alice Coachman

1948 nyara előtt színes bőrű női versenyző nem nyert még olimpiai aranyérmet. Alice Coachman győztes magasugró gyakorlata mérföldkő volt, mert a fekete nők is láthatóvá váltak a versenysportban. Az amerikai sportoló sikerei másokat is inspiráltak, hatására később legendássá vált, színes bőrű sportolónők küzdötték fel magukat a versenysportig, és karrierjük alatt világraszóló eredményeket értek el.

Coachman 1948 után visszavonult az aktív sporttól, és általános iskolai pedagógusként folytatta pályafutását. Megalapította saját atlétikai alapítványát, és azon keresztül segítette a gyerekeket és az egykori versenyzőket.

Diana Nyad

2013-ban az amerikai Diana Nyad olyasmit vitt véghez, amit soha senki előtte.

A 64 éves hosszútávúszónő segítség nélkül úszott több mint 160 kilométert, amikor Florida partjaitól egészen Kubáig küzdötte magát.

Két teljes napot töltött a cápáktól hemzsegő vízben védőfelszerelés nélkül. Miután partot ért, rögtönzött beszédet tartott az ott összegyűlt embereknek: „Három üzenetet hoztam. Az egyik, hogy soha, de soha ne add fel. A másik, hogy soha nem vagy túl öreg ahhoz, hogy megvalósítsd az álmaidat. És harmadszor, úgy tűnhet, ez egy magányos sport, pedig valójában egy csapat áll mögötte.”

 A #MeToo botrányok kirobbanása kezdetén ő maga is cikket írt a New York Timesban, amelyben őszintén mesélt az őt és csapattársait ért zaklatásokról a sportkarrierje elején. „Te is mondd el a történetedet – buzdította az olvasókat – ne tudjanak többé elnémítani bennünket”. 

Elek Ilona

Elek Ilona tőrvívó volt az első magyar nő, aki az 1936-os berlini olimpiára kijutva olimpiai aranyérmet tudott szerezni. Ez még nem minden,

ő volt az egyetlen nő, aki két olimpiai aranyérmet is nyert egyéni tőrvívásban.

12 évvel az első olimpiai győzelme után, 41 évesen jutott ki a londoni olimpiára, ahol ismét megnyerte a tőrvívás döntőjét. Sportkarriere alatt hatszor volt világbajnok, ötször Európa-bajnok, kilencszer magyar bajnok – több nemzetközi címet szerzett, mint bármely más női tőrvívó.

Elek Ilona a Zeneakadémián tanult, eredetileg zenésznek készült, ám a versenysport miatt kevés ideje maradt rá. Kiválóan zongorázott, később zenét is szerzett. Szécsi Pál egyik dalát is ő írta, amelyet az énekes az 1971-es táncdalfesztiválon adott elő. 

Egerszegi Krisztina

Egerszegi Krisztina, vagy „Egérke”, ahogy mindenki ismeri őt, ötszörös olimpiai bajnok és többszörös európai-, illetve világbajnok úszónőnk.

Az 1988-as szöuli olimpián ő lett minden idők legfiatalabb olimpiai bajnoka 14 évesen,

a 200 méteres hátúszás számában legendás győzelmet aratott. Az 1992-es barcelonai olimpián még három aranyérmet szerzett, az ötödiket pedig az 1996-os atlantai olimpián. Egyike annak az összesen három úszónak a világon, akik három egymást követő olimpián is ugyanabban a versenyszámban tudtak olimpiai aranyérmet nyerni. Számtalan rekordot állított fel, az 1988-as 200 méteres hátúszás olimpiai rekordját ő maga javította meg 1992-ban, és utána már csak 2009-ben tudtak nála gyorsabban úszni.

Székely Éva

Székely Éva karrierje 12 éves korában kezdődött, akkor fedezték fel úszótehetségét.

Zsidó származása miatt a második világháború zsidóüldöztetései miatt bujkálnia kellett, de minden áldott nap lépcsőzött, hogy ne veszítse el az edzettségét.

A háború után ismét részt vehetett a versenyeken, és bár 1948-ban betegség miatt nem sikerült felállnia a dobogóra a londoni olimpián, az 1952-es helsinki olimpián senki nem tudta megállítani. Új olimpiai csúccsal nyerte meg a 200 méteres mellúszás versenyszámát. A későbbi olimpiai bajnok vízilabdázóval, Gyarmati Dezsővel kötötte össze életét, és 1954-ben megszületett lányuk, Gyarmati Ágnes, aki később olimpiai ezüstérmes úszónő lett.

Visszavonulása után edzői karrierbe kezdett, a lányát is ő edzette. A magyar zsidó sportolók közül akkoriban kevesen vállalták nyíltan vallási identitásukat, ő volt az egyik, aki nyilvánosan is mert beszélni róla. A második világháború ideje alatt átélt viszontagságokról később könyvet is írt, Sírni csak a győztesnek szabad címmel.