Zöld felhőkarcolótól a vályogházig: környezettudatos építészeti megoldások a nagyvilágból

Újragondolt új: zöld(ebb) felhőkarcolók

A modern nagyvárosok új negyedeiben sorra nőnek ki a földből a felhőkarcolók: nem véletlen dolog ez, a népességrobbanás és az urbanizáció miatt olyan kevés a hely egyes területeken, hogy a lakosság kénytelen felfelé építkezni. A vertikális épületek többsége azonban csupa barátságtalan üveg, beton és lemez – ezt a trendet igyekeznek a modern építészek megtörni az úgynevezett zöld felhőkarcolókkal.

Bár a legtöbb ilyen projekt jelenleg még csak tervezés vagy kivitelezés alatt áll,

a milánói „Bosco Verticale”, magyarul „Függőleges Erdő” nevű ikertoronyházat már 2014-ben átadták.

Ezen a 400 lakást magában foglaló épületen helyet kap fa, cserje és virág: a tornyok különböző szintjeire telepített erdőféleségek egy egész hektárnyi növényzetet tesznek ki – a levegőben. A tervező célja az volt, hogy a természetnek teret adva élhetőbbé tegye a belvárost, a telepített zöld terület ugyanis folyamatosan oxigént termel és javítja az épület mikroklímáját – micsoda változást jelentene, ha a nagyvárosokban csupa ilyen toronyház állna egymás mellett a megszokott felhőkarcolók helyett!

A milánói „Bosco Verticale” – Fotó: 123RF 

A Függőleges Erdő ötlete másokat is megihletett: Svájcban elindult a Genfi-tó partján egy hasonló projekt, Szingapúrban pedig már áll is a „Park Royal” nevű szállodakomplexum, ami még a milánói toronyházat is felülmúló zöld területekkel és erdőkkel teszi környezetbaráttá az épületet. Egyes szinteken már-már őserdőt idéző fákkal és bokrokkal találkozik a látogató.

Zöld falak, mert olcsók és szépek is

A zöld építészet egyébként nem csupán a tehetős befektetők és vidéken újrakezdők hobbija, a modern gondolkodású államok már a középületek tervezése során is adnak a fenntarthatóságra: tökéletes példa erre

a francia Quai Branly Múzeum, amelynek egyik oldalát komplett zöld fal alkotja, melynek feladata egyrészt az árnyékolás, másrészt az oxigéntermelés nagyvárosi környezetben.

A zöld fal nem egyedülálló építészeti megoldás, a Vancouver-i Kongresszusi Központ ökoépületének tetejét szintén teljes egészében növényzet borítja.

A francia Quai Branly Múzeum – Fotó: Flickr / Mark B. Schlemmer

A fenntartható épületek tervezése manapság új trend az építészetben, mi sem mutatja ez jobban, mint hogy a számos erdősített komplexum mellett jelenleg is több száz hasonló épület kivitelezése zajlik a nagyvilágban – a kérdés csak az, mikor jutunk el oda, hogy minden épületnél kötelező legyen a zöld felület…

Újragondolt régi: tanyák, jurták, vályogházak 

Világszerte látunk törekvéseket, miképp lehet az egykor lakott területekre visszatérve új életet kezdeni. 

Az egyik legismertebb és legnagyobb újrakezdő ökofalu az amerikai Ithaca, amely 1991 óta létezik jelenlegi formájában. 

A körülbelül 100 otthonból és sok-sok vikendházból álló település ökolábnyoma feleannyi, mint más, átlagos amerikai településeknek. Az épületek itt fából és természetes anyagokból készültek, a közösségen belül pedig megosztás működik, azaz barter módjára csereberélik a megtermelt árukat. Közösen használják a falu tulajdonában álló pár autót vagy mosógépet, a házak energiaellátását pedig napelem biztosítja. Az építéskor fontos szerepet kaptak a közösségi terek, éppen azért, hogy kevesebb anyagot kelljen felhasználni a területre érkező vendégek elszállásolásához és ellátásához.

Hagyományos jurta – Fotó: 123RF 

Idehaza is sokan a vidéki élet mellett teszik le a voksukat – az utóbbi időben egyre többen. A járvány hatására (is) megmutatkozott, hogy sokan vágynak el a belvárosokból, érdeklődés övezi az agglomerációt és a fejlett vidéki régiókat is. Az építkezés itt „visszafelé” halad, a cél a régi terek felújítása vagy újrahasznosított és lebomló anyagok használata: divat lett például vályogházakat felújítani. 

A jurták iránt is növekvő kereslet mutatkozik, bár akár ezt, akár hagyományos vályogos házat építenénk lakhatás céljából, törvényi akadályba ütközhetünk Magyarországon, így érdemes alaposan utánanézni a szabályoknak.

Ház Mykinesen, a Feröer-szigetek legnyugatibb szigetén – Fotó: 123RF 

Egy 2021-es hazai kutatás azt mutatta, a lakosság 82 százaléka költségesnek tartja a zöld megoldásokat, mégis több mint felük számára fontos a környezetvédelmi szempontokat is mérlegelni építkezések és felújítások során.

A legnépszerűbb megoldások közé a napelem, a hőszigetelés, a napkollektor, a hőszivattyú, az inverteres klíma és az okostégla tartoztak.

A kutatás úgy találta, a további pozitív változások elérésében kiemelt szerepe lenne a lakosság edukálásának is. Ha bárki érdeklődne a téma kapcsán, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete megbízható forrásként szolgálhat.