GolfÁramlat

Luffatök szivacs: a környezettudatos mosogatás Szent Grálja

A luffatök szivacs, vagyis a hagyományos szivacsok zöld alternatívája saját konyhakertünkben is megtermelhető – és ez csak egy érdeme a sok közül. 

A luffatök körülbelül tíz-tizenöt évvel ezelőtt vált ismertté itthon, a drogériák akkoriban főleg zuhanyzás mellé ajánlották a tusfürdő habosításához és az elhalt hámsejtek ledörgöléséhez. Akkoriban a mosogató csaptelep mellé még senki nem akasztotta a szivacsot.

Én egy könyvben találkoztam az ötlettel – miszerint a luffával akár mosogatni is lehet – a hulladékmentes utam elején. A minimális újrahasznosítás miatt zöldnek titulált, többnyire mégis műanyagból készülő szivacsok helyett valami olyat akartam, ami tényleg teljesen lebomlik az életciklusa végén, szóval kipróbáltam a luffát – és azóta is használom.

Mi az a luffatök szivacs?

Ez az eredetileg Ázsiában és Afrikában honos kabakos hétköznapi szavakkal szólva pontosan az, aminek nevezik: tök. Szivacsos belseje van, vízre ruganyossá és jól formálhatóvá válik ez a része. Ráadásul a zöldség a magasra megnövő luffaszárakon egészen májustól október végéig megterem. 

Magyarországon főleg csomagolásmentes boltokban és drogériákban találkozhatunk vele, de mivel a luffatök bírja a hazai klímát is, ezért megpróbálkozhatunk a termesztésével. Ebben az esetben könnyen lehet, hogy az első év tanulópénz lesz.

Tapasztalataim alapján érdemes legkésőbb március elején elvetni a magokat, hogy május közepére – hamarabb kiültetni nem szabad, hiszen déli növényként melegigényes – szép palántákat kapjunk, és nagyon fontos, hogy félárnyékos helyre kerüljön, mert a nyári kánikula kiégeti.

luffa

 Nálam még az ablakban várakoznak

A megbarnult terméseket október vége körül lehet szüretelni. Ilyenkor egyszerűen tisztítsuk meg a növényt héjától, rázzuk ki belőle a magokat, mossuk át, és pár napra akasszuk fel száradni a szivacsot. Persze, ezt könnyebb elmondani, mint megcsinálni a valóságban

Hogyan használd a luffatök szivacsot?

A luffa végső soron úgy működik, mint egy hagyományos műanyag szivacs, a víz hatására megpuhul és jól felhabosodik rajta a mosogatószer. Természetesen, lebomló alapanyag lévén nem szabad hagyni a vízben tocsogni, két mosogatás között érdemes felakasztva tartani, hogy kiszáradhasson – mindemellett időnként forró vízben kifőzhető a fertőtlenítés kedvéért, és a mosógépet is bírja.

Tudom, hogy a konzervatív háziasszonyok/urak számára talán túl drasztikusan hangzik, hogy egy tökkel mosogassanak, de őszinte leszek, én még nem találtam a luffatök szivacshoz hasonlóan környezetbarát alternatívát. Ez tényleg teljesen komposztálható, azaz egy deka hulladék nem marad utána.

Ha úgy érezzük, nem állunk készen ekkora váltásra, de szeretnénk kicsit zöldülni a konyhában, akkor elhatározástól függően megpróbálkozhatunk más módszerekkel: külföldön például nagy divat kefével mosogatni, és itthon is egyre több helyen találunk fanyelű, növényi sörtével készült mosogatókeféket vagy keményebb kókuszdörzsiket. A kreatívak horgolhatnak vagy varrhatnak maguknak mosható mosogatórongyot, és ha még ez is távol áll tőlünk, végső esetben választhatjuk a bizonyos mértékig újrahasznosítással készülő hagyományos mosogatószivacsokat – de ne feledjük, ez csak félmegoldás a luffatök szivacs helyett.

Ajánljuk még:

A fene se akar molyolni, de ha a molyok hadat üzennek, muszáj

Nem én vagyok a legpedánsabb háziasszony a környéken, de a molyok se azért támadták a lakást, mert sok volt a por, vagy nem raktam sorba a magazinokat az asztalon. Bárhova beveszi magát, ahova befér, az ablakon keresztül, szellőztetés közben is berepül, és ha rést talál, nyugalmat, akkor bizony petézni fog. Ráadásul igen szapora ez az istenadta teremtmény.

 

Már követem az oldalt

X