GolfÁramlat

Lisztkukacok és hungarocell: mi közük egymáshoz, és miért fontos párosuk a környezetvédelemben?

Napjaink egyik legkedveltebb csomagolóanyaga a hungarocell, ami népszerűsége és lebontási nehézsége miatt lassan elárasztja Földünket. A tudósok már számos módszerrel igyekeztek megszabadulni tőle, azonban egy kiemelkedik mind közül. Bármennyire bizarr megoldásnak is tűnik, talán valóban a háziasszonyoknak oly sok bosszúságot okozó lisztbogár jelenti majd a megoldást.

A hungarocellt számos tulajdonsága miatt szeretik: olcsó az előállítása, és hasznos szigetelő-, illetve csomagolóanyag. Egy nagy baj azért mégiscsak van vele: az újrahasznosítása nem egyszerű, ráadásul kifejezetten drága is.

És itt jönnek képbe a lisztkukacok. Kutatók egy csoportja ugyanis rájött, hogy ezeket

az apró lárvákat felhasználva lehetségessé válik a hungarocell lebontása.

Az elfogyasztott polisztirol 24 órán belül lebomlott a lárvák belében, ráadásul a hungarocell-táplálékkal etetve a lárvák egy hónapon át ugyanúgy éltek, mint azok, amelyeket normál táplálékkal (korpával) etettek. 

És ami még ennél is jobb: a lárvák nemcsak hogy meg tudták enni a hungarocellt, de a polisztirol felületén található különböző vegyi anyagok (például égésgátló) is kiválasztódtak az emésztés során, illetve elkülönültek a többi anyagtól. Ez pedig nem mást jelent, mint azt, hogy a lisztbogár lárvái a hungarocell bontása mellett is táplálékul szolgálhatnak más állatok számára anélkül, hogy bármilyen veszélyes kémiai anyagot átadnának nekik. 

A Stanford Egyetem kutatói tovább folytatták a vizsgálatokat, és rájöttek, hogy a lárvák beleiben élő mikroorganizmusok az emésztési folyamat során biológiailag is lebontják a műanyagot. Ez azért nagyon fontos felfedezés, mert egészen eddig úgy vélték, hogy a polisztirol biológiai lebontása nem lehetséges. 

Anja Malawi Brandon, a lisztkukacokkal kapcsolatos kutatások egyik tudósa a következőket nyilatkozta: „Elképesztő, hogy a lisztkukacok meg tudnak enni egy kémiai adalékanyagot anélkül, hogy az idővel felhalmozódna a szervezetükben.” Ez azért is fantasztikus hír a világ számára, mert

a lisztférgeket könnyű tenyészteni, és széles körben használhatók állatok táplálékaként

a csirkéktől a kígyókig. Így egy olyan körforgásos rendszert lehetne létrehozni, ami számos környezeti és gazdasági haszonnal járna az emberiség számára.

Volt, aki tesztelte is

A Kék bolygó műsorának készítői egy 12 napos kísérlet során jártak utána annak, hogy valóban ilyen jól helyt állnak-e a lisztkukacok a hungarocell-piacon. A kísérlet két üvegedényben zajlott: az egyikbe csak hungarocellt tettek, a másikba került még mellé egy kevés tőzeges föld is. A napok előrehaladtával az állítás nagyon is igazolódni látszott, ugyanis a lisztkukacok valóban egyre csak gyérítették az üvegbe helyezett hungarocell-lapokat.

Az apró kis élőlényeket végül tudományos körülmények között is megvizsgálták, amelyben a szegedi Biotechnológiai Intézet volt a segítségükre. A szegedi kutatók szerint, ha csak hungarocellel tápláljuk a kukacokat, kétségbe vonható, hogy értékes humuszt képesek előállítani. A szénből ugyanis körülbelül 50 százalékos mennyiségben szén-dioxidot termelnek, másrészt a saját egyedfejlődésüket biztosítják. A kutatók az ürülékek mikroszkópos vizsgálata során azt is cáfolták, hogy az gazdag lenne nitrogénben vagy foszforban – tehát a mezőgazdasági haszon is megkérdőjelezhető. Sőt: ha összevetjük a nagy mennyiségű hungarocell lebontása során keletkezett alig pár milligrammnyi humuszt a tetemes mennyiségű lisztkukac által okozható komoly nemzetgazdasági károkkal, akkor már közel sem olyan vonzó a történet. 

Boldog lisztbogarak

A kérdés tehát ez esetben is igencsak összetett. Egyrészt valóban nagy lehetőség lehet a műanyagnak lárvák és mikroorganizmusok általi lebontásában, de itt is

inkább kezeljük, mintsem megelőzzük a bajt.

Talán fontosabb lenne olyan megoldásokat eszközölni, amelyek magát a műanyaggyártást és annak felhasználását szorítják vissza, de legalábbis odáig kellene eljutnunk, hogy nem kezeljük mindenféle egészségre káros, lebonthatatlan vagy nehezen lebontható anyaggal használati tárgyainkat. És akkor a lisztkukacokból is boldog lisztbogarak lehetnének. Vagy nem?

Ajánljuk még:

Lármafát kell gyújtanunk a vízért, de lassan nem lesz víz, amivel elolthatnánk

Tiszteld és szeresd a vizet, mely mindent éltet és nélküle már nem lennél!” szól egy sor abból az imádságból, melyet minden nap elmondunk gyermekeinkkel, és ami gazdálkodóként messze többet jelent holmi haragoszöld környezetvédő szlogennél: mindennapi tapasztalás. Kétszázadik írásomra került sor itt az egy.hu oldalán, aminek apropóján lehetett volna valami különleges témát boncolgatni, esetleg valamiféle összegzést készíteni. Keresve sem találhattam volna azonban fontosabb és aktuálisabb témát, mint amire „véletlen” épp most, a víz világnapjához közeledve került sor: lármafát kell gyújtanunk a vízért, de lassan nem lesz víz, amivel elolthatnánk őket.

 

Már követem az oldalt

X