Az elmúlt évtizedben a környezetvédelmet érintően társadalmi, gazdasági és politikai téren is rengeteg változás történt – mondta Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet munkatársa, környezeti influencer. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy az uniós célokat elérjük, nemcsak az országok, hanem az egyén és az országok közti összefogásra van szükség. Hisz azzal, amit vásárolunk, hatással vagyunk a gyártókra, a piacra. Mint mondta: ahhoz, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, elsőként a háztartásunkban kell körbenézni.
![szemét az udvaron](/data/articles/110/1105/article-110523/neonbrand-8Yk4T-tDSYY-unsplash_fit_1060x10000.jpg?key=c4542da1b31676aece9292b410b40470)
Hogyan legyen zöld az EU?
Az Európai Zöld Megállapodás célja az egész Európai Unió társadalmának átalakítása, valamint egy modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaság kialakítása, azzal a végső céllal, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon, a tervek szerint pedig 2030-ra 55 százalékos kibocsátáscsökkentést érjen el az 1990-es szinthez képest. De mit is jelent a klíma-, másnéven karbonsemlegesség? Azt, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között.
Azaz a tagállamoknak 2050 után több szén-dioxidot kell eltávolítaniuk a légkörből, mint amennyit kibocsátanak.
Hogyan tehetik meg mindezt? Például megújuló energiaforrások bevezetésével, zöldebb ipari és közlekedési technológiák kifejlesztésével. Valamint úgy, ha a légkörből kivonjuk az üvegházhatást okozó gázokat, például természetes rendszerek (erdők megőrzésével és telepítésével), illetve különféle szénmegkötő technológiák segítségével – ez utóbbihoz tartozik a szén-dioxid üzemanyaggá való alakítását célzó kutatás is.
A megállapodás célja továbbá a természeti erőforrások és az állampolgárok egészségének védelme a klímaváltozás jelentette környezeti veszélyektől és hatásoktól. Ez szinte az összes uniós szakpolitikát érinti: energia, közlekedés, mezőgazdaság, erdészet, környezetvédelem, versenyképesség, ipar, kereskedelem, finanszírozás, adózás, állami támogatás, külpolitika, oktatás, kutatás, fejlesztés – magyarázta az egy.hu-nak a Klímapolitikai Intézet munkatársa. Mint mondta, eredményekről még korai beszámolni, mivel 2019 végén fogadták el, és csak 2050 a céldátum.
![füstölő gyár](/data/articles/110/1105/article-110523/patrick-hendry-6xeDIZgoPaw-unsplash_fit_1060x10000.jpg?key=a59a9a0037f80e7ebe14ab1e5d50c055)
A megállapodás ígéretei:
- Friss levegő, tiszta víz, egészséges talaj, biológiai sokféleség
- Korszerűsített, energiahatékony épületek
- Egészséges és megfizethető élelmiszerek
- Jobb tömegközlekedés
- Tisztább energia és tiszta, élvonalbeli, innovatív technológiák
- Hosszabb élettartamú, javítható, újrafeldolgozható és újrahasznosítható termékek
- Időtálló munkahelyek és készségfejlesztés az átállás jegyében
- Globálisan versenyképes és reziliens (rugalmas) ipar
Itthon az EU-s célkitűzésekkel összhangban állították össze a terveket. A legjelentősebb nemzeti dokumentum a Nemzeti Energia- és Klímaterv, valamint az új Nemzeti Energiastratégia (NES) – mondta Szebenyi Péter. Magyarország kiemelten fontosnak tartja a „szennyező fizet” elvének érvényesítését: a dekarbonizáció költségeit elsősorban azoknak az országoknak és vállalatoknak kell viselniük, amelyek a leginkább felelősek a jelenlegi helyzet kialakulásáért – olvasható a Nemzeti Energia és Klímaterv című kormánydokumentumban.
A hazai klímapolitika fontos eleme többek között a rezsicsökkentés, valamint a közlekedészöldítési program, a hulladékgazdálkodás, a Nemzeti Erdőstratégia, a Zöld Távhő Program, az Otthon Melege Program, és így tovább. Két alapvető célkitűzés, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra például már 40 százalékkal csökkentenék, és a végső energiafelhasználás 21 százaléka lenne a megújuló energia.
![napelemek](/data/articles/110/1105/article-110523/solar-panel-g4191c3976_1920_fit_1060x10000.jpg?key=4102056e81711b93b045854a8878f835)
Politika, társadalom, egyén
Hazánk ellen 2009-ben kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, miután nem tartottuk be a környezeti levegőben lévő PM10- (kisméretű szálló por) koncentrációra vonatkozó napi határértékeket: a tizenegy levegőminőségi zóna közül Budapest, Sajó-völgye és Pécs levegőzónák tekintetében. 2016-ban újabb eljárás indult a nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékeinek túllépése miatt a pécsi és budapesti levegőminőségi zónákban. Ezek miatt a kormány által elfogadott Országos Levegőterhelés-csökkentési Program prioritásként tartalmazza többek között a szálló por és a NOx (nitrogén-oxidok) kibocsátásának csökkentését – magyarázta Szebenyi Péter.
![autó visszapillantó tükre](/data/articles/110/1105/article-110523/pexels-stan-191842_fit_1060x10000.jpg?key=498a0325b253e79cad629971345a0e09)
Ugyanakkor az elmúlt évtizedben környezetvédelmet érintően társadalmi, gazdasági és politikai téren is rengeteg változás történt. Tíz évvel ezelőtt ez a téma nem kapott ekkora fókuszt, ám azóta egyre inkább:
hét évvel ezelőtt került a köztudatba a hulladékprobléma, majd azt kövezően a klímaváltozás felgyorsulása.
Ez idő alatt több nemzetközi és hazai mozgalom jött létre, amik társadalmi szinten is erősítették a fenntarthatóság fontosságát. Ezt a gazdasági és politikai szereplők is egyértelműen felismerték – tette hozzá a szakértő. Ennek egyik eredménye a 2021. július 1-jén könnyen és egyszerűen helyettesíthető, egyszerhasználatos műanyag termékek betiltása. Emellett hazai szinten több állami fásítási és energiatakarékossági program indult el.
Ki döntsön a környezetről?
A jelenleg ismert világot érdekcsoportok irányítják (politikai, üzleti, nagyhatalmi körök), amelyek érdekrendszere sokszor nem azonos a környezet megóvásával. A kialakult problémák megoldásához és a jelenlegi állapotok megőrzéséhez és/vagy javításához érdekektől mentes szakmai diskurzusra és az az alapján kidolgozott megoldásokra van szükség – hangsúlyozta a szakértő. Felmerül a kérdés:
Mikor kormányok, az unió, nagyhatalmak döntenek a fejünk felett a környezetvédelemről, mi az egyén szerepe? Számít-e, hogy kevesebb áramot használok, autó helyett tömegközlekedek, szelektíven gyűjtöm a hulladékot és komposztálok?
„Az állampolgárok közösségi meggyőződése jó esetben tükröződik egy-egy ország döntéseiben, céljaiban. Szerintem az egyén és országok közötti összefogásra van szükség. Mindkettő egymásra hatással van. Az egyén a megvásárolt termékekkel, szolgáltatásokkal hat a gyártókra, a piacra. A gyártók olyan terméket gyártanak, amire az egyénnek szüksége van, a piac így működik. Ha az egyénnek környezetbarát termékekre van szüksége, akkor a piac abba az irányba fog változni” – fogalmaz a Klímapolitikai Intézet munkatársa.
Mint mondta, a jelenleg ismert technológiák és a jövőben a környezetért létrejövő technológiák és a tudomány segítségével megőrizhetjük a jelenleg ismert földi körülményeket. Ehhez szükségünk van minden szereplő kompromisszumokat elfogadó részvételére, avagy „Nélküled nem sikerülhet!”.
Klímaszorongás helyett cselekvés
Egyre többen foglalkoznak a környezetvédelem kérdéskörével, ám az elmúlt években a fiatalok körében a klímaszorongás kézzelfoghatóvá vált, aggódnak a jövőjük miatt. Szebenyi Péter szerint társadalmi edukációra van szükség. A probléma bemutatását pánikkeltés helyett a józan figyelemfelkeltéssel érdemes kezdeni, amely után a lehetséges eszközöket, alternatív megoldásokat kell megismertetni a társadalommal.
A pánikkeltő figyelemfelkeltéssel sokszor pont az ellenkezőjét lehet elérni: főként belenyugvást, ökoszorongást vagy komoly ellenérzéseket.
A tudatosabb életmód elérésében az emberek többségét az olyan megoldások is motiválhatják, amivel pénzt tudnak spórolni, hosszú távon megtakarításhoz vezet.
![biohulladék](/data/articles/110/1105/article-110523/compost-gad50ae253_1920_fit_1060x10000.jpg?key=13b3b57ca786922dad944859b6122bd2)
„Első lépésben vizsgáljuk meg életmódunkat, tárjuk fel annak környezetre gyakorolt hatásait, esetleges hátrányait. Nagymértékben tudjuk egyéni ökológiai lábnyomunkat csökkenteni már apróbb lépésekkel is” – mondja a szakértő. Kezdetben célszerű a háztartásokban alapvető dolgokat elsajátítani, például a szelektív hulladékgyűjtést, a komposztálást vagy éppen az energiatudatos életmódot. A környezettudatos életmód nem egy ördögtől való dolog, a pocsékolás pedig nem menő.
Ajánljuk még: