Klímaszorongás helyett cselekvés – mit tesz az unió, mit az ország, és mit tehetek én?

GolfÁramlat

Klímaszorongás helyett cselekvés – mit tesz az unió, mit az ország, és mit tehetek én?

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” – e gondolat mára szállóigévé vált. Egyre többen vallják, hogy közösségi és egyéni szinten is sürgőssé vált tenni a bolygónkért. Hol tart ez a folyamat? Az Európai Unió és Magyarország radikális változásokat szeretne elérni 2050-re a klímasemlegesség terén. Az Európai Zöld Megállapodásban a tagállamok többek közt arra tettek ígéretet, hogy az említett céldátum után több szén-dioxidot kell eltávolítaniuk a légkörből, mint amennyit kibocsátanak. Ráadásul nekünk is bőven van lehetőségünk arra, hogy környezettudatosabb életmódot folytassunk.

Az elmúlt évtizedben a környezetvédelmet érintően társadalmi, gazdasági és politikai téren is rengeteg változás történt – mondta Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet munkatársa, környezeti influencer. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy az uniós célokat elérjük, nemcsak az országok, hanem az egyén és az országok közti összefogásra van szükség. Hisz azzal, amit vásárolunk, hatással vagyunk a gyártókra, a piacra. Mint mondta: ahhoz, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, elsőként a háztartásunkban kell körbenézni.

szemét az udvaron

 

Hogyan legyen zöld az EU? 

Az Európai Zöld Megállapodás célja az egész Európai Unió társadalmának átalakítása, valamint egy modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaság kialakítása, azzal a végső céllal, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon, a tervek szerint pedig 2030-ra 55 százalékos kibocsátáscsökkentést érjen el az 1990-es szinthez képest. De mit is jelent a klíma-, másnéven karbonsemlegesség? Azt, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között.

Azaz a tagállamoknak 2050 után több szén-dioxidot kell eltávolítaniuk a légkörből, mint amennyit kibocsátanak.

Hogyan tehetik meg mindezt? Például megújuló energiaforrások bevezetésével, zöldebb ipari és közlekedési technológiák kifejlesztésével. Valamint úgy, ha a légkörből kivonjuk az üvegházhatást okozó gázokat, például természetes rendszerek (erdők megőrzésével és telepítésével), illetve különféle szénmegkötő technológiák segítségével – ez utóbbihoz tartozik a szén-dioxid üzemanyaggá való alakítását célzó kutatás is.

A megállapodás célja továbbá a természeti erőforrások és az állampolgárok egészségének védelme a klímaváltozás jelentette környezeti veszélyektől és hatásoktól. Ez szinte az összes uniós szakpolitikát érinti: energia, közlekedés, mezőgazdaság, erdészet, környezetvédelem, versenyképesség, ipar, kereskedelem, finanszírozás, adózás, állami támogatás, külpolitika, oktatás, kutatás, fejlesztés – magyarázta az egy.hu-nak a Klímapolitikai Intézet munkatársa. Mint mondta, eredményekről még korai beszámolni, mivel 2019 végén fogadták el, és csak 2050 a céldátum.

füstölő gyár

 

A megállapodás ígéretei:

  • Friss levegő, tiszta víz, egészséges talaj, biológiai sokféleség
  • Korszerűsített, energiahatékony épületek
  • Egészséges és megfizethető élelmiszerek
  • Jobb tömegközlekedés
  • Tisztább energia és tiszta, élvonalbeli, innovatív technológiák
  • Hosszabb élettartamú, javítható, újrafeldolgozható és újrahasznosítható termékek
  • Időtálló munkahelyek és készségfejlesztés az átállás jegyében
  • Globálisan versenyképes és reziliens (rugalmas) ipar

Itthon az EU-s célkitűzésekkel összhangban állították össze a terveket. A legjelentősebb nemzeti dokumentum a Nemzeti Energia- és Klímaterv, valamint az új Nemzeti Energiastratégia (NES) – mondta Szebenyi Péter. Magyarország kiemelten fontosnak tartja a „szennyező fizet” elvének érvényesítését: a dekarbonizáció költségeit elsősorban azoknak az országoknak és vállalatoknak kell viselniük, amelyek a leginkább felelősek a jelenlegi helyzet kialakulásáért – olvasható a Nemzeti Energia és Klímaterv című kormánydokumentumban.

A hazai klímapolitika fontos eleme többek között a rezsicsökkentés, valamint a közlekedészöldítési program, a hulladékgazdálkodás, a Nemzeti Erdőstratégia, a Zöld Távhő Program, az Otthon Melege Program, és így tovább. Két alapvető célkitűzés, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra például már 40 százalékkal csökkentenék, és a végső energiafelhasználás 21 százaléka lenne a megújuló energia.

napelemek

 

Politika, társadalom, egyén

Hazánk ellen 2009-ben kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, miután nem tartottuk be  a környezeti levegőben lévő PM10- (kisméretű szálló por) koncentrációra vonatkozó napi határértékeket: a tizenegy levegőminőségi zóna közül Budapest, Sajó-völgye és Pécs levegőzónák tekintetében. 2016-ban újabb eljárás indult a nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékeinek túllépése miatt a pécsi és budapesti levegőminőségi zónákban. Ezek miatt a kormány által elfogadott Országos Levegőterhelés-csökkentési Program prioritásként tartalmazza többek között a szálló por és a NOx (nitrogén-oxidok) kibocsátásának csökkentését – magyarázta Szebenyi Péter.

autó visszapillantó tükre

 

Ugyanakkor az elmúlt évtizedben környezetvédelmet érintően társadalmi, gazdasági és politikai téren is rengeteg változás történt. Tíz évvel ezelőtt ez a téma nem kapott ekkora fókuszt, ám azóta egyre inkább:

hét évvel ezelőtt került a köztudatba a hulladékprobléma, majd azt kövezően a klímaváltozás felgyorsulása.

Ez idő alatt több nemzetközi és hazai mozgalom jött létre, amik társadalmi szinten is erősítették a fenntarthatóság fontosságát. Ezt a gazdasági és politikai szereplők is egyértelműen felismerték  – tette hozzá a szakértő. Ennek egyik eredménye a 2021. július 1-jén könnyen és egyszerűen helyettesíthető, egyszerhasználatos műanyag termékek betiltása. Emellett hazai szinten több állami fásítási és energiatakarékossági program indult el.

Ki döntsön a környezetről?

A jelenleg ismert világot érdekcsoportok irányítják (politikai, üzleti, nagyhatalmi körök), amelyek érdekrendszere sokszor nem azonos a környezet megóvásával. A kialakult problémák megoldásához és a jelenlegi állapotok megőrzéséhez és/vagy javításához érdekektől mentes szakmai diskurzusra és az az alapján kidolgozott megoldásokra van szükség – hangsúlyozta a szakértő. Felmerül a kérdés:

Mikor kormányok, az unió, nagyhatalmak döntenek a fejünk felett a környezetvédelemről, mi az egyén szerepe? Számít-e, hogy kevesebb áramot használok, autó helyett tömegközlekedek, szelektíven gyűjtöm a hulladékot és komposztálok?

„Az állampolgárok közösségi meggyőződése jó esetben tükröződik egy-egy ország döntéseiben, céljaiban. Szerintem az egyén és országok közötti összefogásra van szükség. Mindkettő egymásra hatással van. Az egyén a megvásárolt termékekkel, szolgáltatásokkal hat a gyártókra, a piacra. A gyártók olyan terméket gyártanak, amire az egyénnek szüksége van, a piac így működik. Ha az egyénnek környezetbarát termékekre van szüksége, akkor a piac abba az irányba fog változni” – fogalmaz a Klímapolitikai Intézet munkatársa.

Mint mondta, a jelenleg ismert technológiák és a jövőben a környezetért létrejövő technológiák és a tudomány segítségével megőrizhetjük a jelenleg ismert földi körülményeket. Ehhez szükségünk van minden szereplő kompromisszumokat elfogadó részvételére, avagy „Nélküled nem sikerülhet!”.

Klímaszorongás helyett cselekvés

Egyre többen foglalkoznak a környezetvédelem kérdéskörével, ám az elmúlt években a fiatalok körében a klímaszorongás kézzelfoghatóvá vált, aggódnak a jövőjük miatt. Szebenyi Péter szerint társadalmi edukációra van szükség. A probléma bemutatását pánikkeltés helyett a józan figyelemfelkeltéssel érdemes kezdeni, amely után a lehetséges eszközöket, alternatív megoldásokat kell megismertetni a társadalommal.

A pánikkeltő figyelemfelkeltéssel sokszor pont az ellenkezőjét lehet elérni: főként belenyugvást, ökoszorongást vagy komoly ellenérzéseket.

A tudatosabb életmód elérésében az emberek többségét az olyan megoldások is motiválhatják, amivel pénzt tudnak spórolni, hosszú távon megtakarításhoz vezet.

biohulladék

 

„Első lépésben vizsgáljuk meg életmódunkat, tárjuk fel annak környezetre gyakorolt hatásait, esetleges hátrányait. Nagymértékben tudjuk egyéni ökológiai lábnyomunkat csökkenteni már apróbb lépésekkel is” – mondja a szakértő. Kezdetben célszerű a háztartásokban alapvető dolgokat elsajátítani, például a szelektív hulladékgyűjtést, a komposztálást vagy éppen az energiatudatos életmódot. A környezettudatos életmód nem egy ördögtől való dolog, a pocsékolás pedig nem menő.

Forrás: itt, itt, itt és itt

Ajánljuk még: