Fenntarthatóság a rácsok mögött – A börtönök is zöldülnek

GolfÁramlat

Fenntarthatóság a rácsok mögött – A börtönök is zöldülnek

A skandináv országokban elterjedt, és már többfelé is fel-felbukkanó „zöld” börtön koncepció nemcsak a Földnek, de a társadalomnak is hasznos találmány lehet. Valójában ezek egyfajta ökológiai terápiának tekinthetőek, amelynek során egyszerre növelik a fogvatartottak mentális jóllétét, kompetenciaérzését, illetve tesznek azért, hogy kevésbé terheljék meg a bolygó erőforrásait.

A büntetés-végrehajtási intézetek csak egy kis szeletet kapnak a közgondolkodásban, holott sok szempontból töltenek be fontos szerepet. Egy 2020-as statisztikai adat szerint Magyarországon 2019-ben éves átlagban több mint 16500 fogvatartottat számláltak. Ez első pillantásra nem tűnhet soknak, ugyanakkor szintén ebben az évben az intézetek éves átlagban 122 százalékos túltelítettséggel működtek. Vagyis jóval több rab volt annál, mint amire fel vagyunk készülve. Ugyanakkor 2019-ben a fogvatartottak több mint 41 százaléka már legalább egyszeres visszaeső volt. Érthető tehát, hogy a bűnelkövetés és a visszaesés csökkentése fontos feladata lenne a rendszernek. Ebben segítenek a zöld börtönök, amely nemcsak ökológiai, hanem rehabilitációs szempontból is előnyösek. 

Az etalon: Norvégia

A norvég Bastoy volt az első börtön, ahol elkezdtek foglalkozni egy ilyen koncepcióval. Akár luxusbörtönként is tekinthetünk rá, tulajdonképpen egy komplett sziget, ahol a lakóépületekben mindenkinek saját szobája van, mintha egy nagy, kényelmes lakásban élnének bérlőtársakkal. A szigeten van ezenkívül bolt, könyvtár, templom és különböző sportolási lehetőségek is. Ők vásárolnak be és főznek, méghozzá abból a havi juttatásból, amit az intézmény biztosít számukra. Emellett dolgoznak is, például foglalkozhatnak növénytermesztéssel, állatgondozással, amivel további összegekhez tudnak hozzájutni, de biztosított számukra a tanulás lehetősége is. Olyan ez, mint egy burok,

ahol újratanulják, hogyan kell átlagos életet élni anélkül, hogy annak része lenne a bűnelkövetés.

A börtönök itt egyúttal kevesebb fogvatartottal is működnek, és a hagyományosnál jóval kellemesebb hangulatú, nyitott helyszínek. A norvégok például azt képviselik – ahogy az a Bastoy-ban is látszik –, hogy maga a szabadságvesztés a büntetés, tehát szükségtelen, hogy ezt még további embertelen bánásmóddal és életkörülményekkel is fokozzák. Ennélfogva a börtönökben nincsenek rácsos ablakok, van viszont konyha, késekkel és egyéb éles tárgyakkal, amit a világ ezen oldalán el sem tudunk képzelni. Az őrök feladata nemcsak a biztonság fenntartása, hanem annak támogatása is, hogy később könnyebb legyen a társadalomba való integráció. A módszer talán furcsának tűnik, a számadatok szerint mégis hatásos: a norvégoknál mindössze 20 százalék körül van a visszaesési arány, ezzel pedig ők az egyik legalacsonyabbak a világon.

A másik véglet: Egyesült Államok

A skála másik szélén az Egyesült Államok börtönei helyezkednek el, amelyek gyakran túlzsúfoltak. A New Yorkban található Rikers Island például hiába Amerika harmadik legnagyobb börtöne, az egyik legrosszabbnak számít világviszonylatban. Rengeteg a brutális erőszak, a komoly testi sértés, és ez nemcsak a fogvatartottak között jelenik meg, nagyon gyakran az őrök lépnek fel bántalmazóként. A visszaesési arány arról árulkodik, hogy ez a fajta bánásmód nem kifizetődő: az amerikai fogvatartottak több, mint 75 százaléka válik öt éven belül ismét érintetté valamilyen bűncselekményben.

Szerencsére az Egyesült Államokban is egyre inkább terjednek a ökológiai rehabilitációs programok, amelyek keretében a fogvatartottak állatokat gondoznak és kertészkednek, ezzel pedig nemcsak saját lelki egészségüket ápolják, hanem a klímavédelemért is sokat tesznek. Illetve a saját jövőjükért is: egy amerikai tanulmány szerint azok az elítéltek, akik a börtönben töltött évek alatt részt vesznek valamilyen mezőgazdasági szektorhoz tartozó képzésben, később könnyebben találnak munkát, és a visszaesés esélye is 20 százalékkal csökken.

Zöld börtön koncepció Magyarországon

Bár nekünk még nincs saját zöld börtönünk, tervünk van már rá! Köszönhető ez Balaton Annának, aki a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi karán végzett, és közben kidolgozta egy zöld börtön koncepcióját a 2019-es Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Kiindulópontját a skandináv országok jelentették, ahol már létező és aktívan működő is ez a szemlélet.

A Szegedi Egyetemi Magazinban megjelent leírása alapján egy nagy park köré épülő, kisebb létszámmal működő börtönt valósítana meg, több épülettel és részleggel, amelyek elsődleges célja a rehabilitációban rejlik. Ez pedig lényegében véve azt jelenti, hogy olyan tevékenységeket végezzenek,

amelyek tartalmát majd hasznosítani tudják a társadalomba való visszailleszkedéskor is, tehát például tudjanak többféle munkát végezni és tanulni is.

Anna úgy látja, a megvalósításhoz egy globálisabb társadalmi szemléletváltás is szükséges volna, mindenesetre jó hír, hogy van mihez nyúlni, ha eljön az ideje. Törekvések már mindenképpen vannak, például a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben egy pályázat elnyerése után napelemes villamosenergia-rásegítő rendszert építettek, külső hőszigetelést eszközöltek és számos további, a korábbinál környezetbarátabb technológiát vezettek be. Ezekkel nemcsak a saját termelésüket tudják biztosítani, de jelentősen csökkentik a károsanyag-kibocsátást is. A fenntarthatóvá válás útján van továbbá a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet is, ahol a PET-palackokat kezdték el felhasználni zöldségkertek készítésére, amelynek terméseit visszaforgatják az étkeztetésbe is.

További „zöld” börtönök a való és a virtuális világban

Az ökológiai lábnyoma csökkentésére törekvő börtön koncepciója egyre elterjedtebb, 2017-ben például Horvátországban is elkezdtek megújuló energiaforrásokat használni a lepoglavai börtönben. A fosszilis tüzelőanyagokat faforgáccsal helyettesítik, ezzel nemcsak csökkentik az intézmény rezsiszámláit, de jóval kevesebb szén-dioxidot is bocsátanak ki.

Ez évtől már az Egyesült Királyság is csatlakozott a fenntartható börtönök koncepciójához, egyenesen „a jövő börtönét” alkotva meg. Tágas terek, világosság, parkok, totális rácsmentesség jellemzi. Az energiaellátás napelemekből és egyéb megújuló erőforrásokból származik.

A zöld börtönök ráadásul már a virtuális valóságba is megérkeztek. A Prison Architect (vagyis Börtönépítész) elnevezésű játéknak már van egy külön „Going Green” kiegészítője. Az egyébként tervezésre és fejlesztésre épülő játék ezen kiegészítőjében megújuló erőforrások, napenergia, szélenergia, valamint zöldség- és gyümölcstermesztés is helyet kapnak. A büntetés-végrehajtás szemléletében tehát egyre inkább megjelenik a fenntartható gondolat, a gyakorlati kivitelezés pedig hosszú távon mindannyiunk érdeke.

Ajánljuk még:

Szárítógép – energiazabáló kacat vagy praktikus holmi?

A szárítógépeket az elmúlt években sok vád érte; ezek szerint csak egy újabb felesleges háztartási eszköz, amivel lusta háziasszonyok pazarolják az áramot. Az energiaválság óta ismét megkérdőjeleződött a szerepe – pedig van, amikor a szárítógép nélkül nem is lehet élni.

 

Már követem az oldalt

X