40 000 törzs egyetlen növényen: ez Pando, a Föld legnagyobb élőlénye

GolfÁramlat

40 000 törzs egyetlen növényen: ez Pando, a Föld legnagyobb élőlénye

A világ legnagyobb élőlényének hívják, pedig valójában egy sok-sok egyedből álló óriás. Súlya közel 6600 tonna, és egyes tudósok szerint akár több mint nyolcvanezer éves is lehet. Ő Pando, egy abszolút rekorder.

Szerintem akkor a legszebb, mikor levelei sárgára színeződnek, és ezernyi árnyalatával magasodik a kék ég felé. Több mint 40 000 fa összhangja kell e látványhoz, és mintegy 106 hektárnyi terület. 1976-ban Burton Barnes botanikus jegyezte fel először az Óriás létezését, és Michael Grant, a Colorado Egyetem professzora nevezte el Pandónak 1992-ben.

A rezgő nyárfákból (Populus tremuloides) álló populáció az Egyesült Államokban található, avatatlan szemek számára csupán egy erdő. Azonban a Remegő Óriás több ennél: egy óriási közös gyökérzettel rendelkező rezgőnyárfa-hálózat.

A Fishlake Nemzeti Park dísze

a legnagyobb élőlény a Földön, és minden bizonnyal a legidősebbek egyike is. 

Tudósok genetikai vizsgálatok sokaságával bizonyították, hogy a nagyszámú fa valóban egy ősből fejlődött ki. 209 szárából vettek mintát, és mind a 209 szár egyazon genetikai entitáshoz tartozott. A mintavétel során további 40 genotípust azonosítottak a feltételezett klón mellett, ami azt jelzi, hogy a genetikai diverzitás igen magas fokú lehet az állomány egészében. A Pando tehát igazi ritkaság, felbecsülhetetlen természeti kincs.

Szeles időben a levelek mozgása jellegzetes rezgő hangot ad, ami ekkora tömegben egészen különleges akusztikával jár. A rezgő nyárfa levelei derékszögben kapcsolódnak egymáshoz, így képesek elterelni a szelet és megőrizni a nedvességet. 

Lenyűgöző teljesítmény ennyi éven át kitartani, megélni, átélni évezredek természeti változásait. És bizony a Pandónak nincs könnyű dolga: kifejlett hajtásai rendszeresen elpusztulnak a kártevők és a szárazság örökös problémái miatt, a szarvasok és a jávorszarvasok túllegeltetése pedig tovább fokozza a problémákat. A rovarok (például a kéregbogarak illetve a gyökérrothadás) megtámadják a magasan fekvő fákat, legyengítik és elpusztítják azokat. Ha nincs megfelelő regeneráció, a fák gyengülése akár az állomány teljes pusztulását is okozhatja.

A Pandó egy-egy szára, vagyis egy nyárfa akár 150 évig is élhet, de a szarvasok kártétele miatt mintegy 53 hektárnyi területen kellett kerítést emelni köré.

Nemrégiben egy tudósokból álló csapat elemezte az elmúlt hetven év légi felvételeit, és megállapították, hogy a Pando már 30-40 éve nem képes regenerálódni. A jelenség hátterében számos tényező áll: a klímaváltozás, az erdőtüzek, az állati kártételek, a betegségek.

A területen végzett talajvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt 2000 év során megnövekedett a tűzesetek száma, ezek pedig minden bizonnyal az emberi tevékenységhez kapcsolódnak, akárcsak a vadászat, legeltetés és egyéb romboló tevékenységek, amelyek sokszor előre nem látható változásokhoz vezetnek a Pando érzékeny egyensúlyában.

A Pando ma már a végső elmúlás felé halad.

De a természet elkötelezett őrei egy élőhelyet sem hagynak veszni, ezért komoly harcba kezdtek a Pandóért. 2013-ban a térség mélypontját élte át, azonban a Pando Munkacsoport mára állományának nagy részét sikeresen megmentette. A Munkacsoport fényképekkel illusztrált részletes beszámolójában végigkövethetjük az akciót, és láthatjuk: mennyit számít egy kis emberi, felelősségteljes gondoskodás.

A nyárfaerdőkben élő gazdag növény- és állategyüttesek, a turizmus, a legeltetés, a vadászat és a vízvédelem gazdasági értékei a nyárfa ökoszisztémáit a régió legértékesebb növényzetei közé emelik, ezért óvása és regenerálódásának biztosítása elengedhetetlen. Ha az ember nem javítja ki az okozott károkat, és a Pando nem jön helyre, akkor egy másik, szárazságtűrőbb növénytípus veheti át az uralmat a terület felett: a kutatók szerint erre a legnagyobb eséllyel egy hegyi zsályás rét „pályázik”. 

Bár a hegyi zsályás rétek is fantasztikus életközösségeket tudnak teremteni, a Pandóból mégis csak egy van, és az maga a történelem. Igazi kuriózum a természet kincsestárában, ezért remélem, hogy a megmentésére tett erőfeszítések sikerrel járnak, és még sokáig hozza újabb és újabb szárait!

Ajánljuk még:

Mi a giccs a kertben?

Fazekakban mosolygó muskátlik, színesre festett autógumikba ültetett virágok az árok szélén. Tarka növénygyűjtemény a kiszuperált monitorban, salátaköltemények a mosógépdobban. Kertitörpék, műanyagmadarak, betonvirágok – giccsek-e, vagy a kert szép díszei? Erre keressük a választ, és nem biztos, hogy megtaláljuk.

 

Már követem az oldalt

X