Ha van olyan divat, amit pozitívnak lehet nevezni, akkor szerintem a mostanában népszerű önfenntartásra és környezettudatosságra törekvő életmód tipikusan ez – és remélem, a divat hosszú távon szélesebb körökben inkább életformává avanzsál majd.
Én már belekezdtem, rajtam aztán nem múlik sem a világ megmentése, sem a sokkoronás magyar termőföld védelme, sem a kreatív munkákon alapuló utópiák létrehozása, de azért elmondom, miért tartom jó dolognak, hogy egyre többen törekszünk a lokálfogyasztásra, és miért kellene még többeknek errefelé venni az irányt.
Minimalizáljuk az ökolábnyomunkat
A klímaváltozás és túlfogyasztás korában kár lenne tagadni, hogy mi magunk vagyunk azok, akik a felelőtlen vásárlói szokásainkkal elpazaroljuk a meg nem újuló energiaforrásokat, és akik
részben magunknak köszönhetjük a szélsőséges időjárási helyzeteket
– csakhogy minél problémásabb az időjárás, annál drágább lesz az a minimális termés, amit meg lehet menteni egy váratlan május közepi jeges fronttól.
Nos, amikor úgy döntünk, hogy a magyar termékek helyett a kínait/mexikóit/bárhonnan származót választjuk, akkor tök feleslegesen utaztatjuk a cuccokat ezer és ezer kilométeren át, ezzel teleeresztve szennyező anyagokkal a levegőt, a vizet, a földet. A bolygó szempontjából egyetlen felesleges út is újabb csepp lesz a tengerben, hát még évente több millió…
A magyar területekről származó alapanyagokkal és termékekkel viszont megspóroljuk a szállítással járó környezetszennyezését, sőt, valószínűleg jó nagy adag csomagolópapírt is.
Jót teszünk a magyar gazdaságnak
Bár a cikk elején a világ megmentéséről beszéltem, tudva, hogy ez mégsem olyan egyszerű dolog, a globális jólétről szőtt elképzeléseimen túllépve azt mondanám, első lépésként próbáljuk meg helyrepofozni kicsit a magyar gazdaságot.
Az önfenntartást nagyban is érdemes lenne kipróbálni, ráadásul
nem lehet örökké az a cél, hogy más országok termékeitől függjünk, miközben hazánknak is megvannak a maga erőforrásai.
Pénzügyi szemszögből megközelítve a dolgot, inkább a saját zsebünket tömjük, semmint másét. A magyar termékekre elköltött pénz – többnyire – a magyaroknál marad, a külföldi termékek esetén viszont a haszon egy részét másnak adjuk, akkor meg mi értelme keményen dolgozni a fizetésünkért?
Valakinek az álmát váltjuk valóra
Az a szomorú igazság, hogy a világ túlfeléről hozzánk importált élelmiszerek és használati tárgyak sokszor azért olyan borzasztó olcsóak, mert „modern rabszolgák” termesztik vagy gyártják őket, monoton munkát végezve a nap 10-12 órájában a barátságtalan gyárcsarnokokban, minimális fizetésért. Vajon ki akar így élni a 21. században?
A világ lassan nyolcmilliárd emberének életéért nem vállalhatunk egyenként felelősséget, de azt
megtehetjük, hogy magyar kis(!)vállalkozók termékeit vásároljuk meg, így teremtve számukra elegendő bevételt a megélhetéshez.
Jó minőségű termékekhez juthatunk
Tudom, szinte egyként lehetne felsóhajtani, hogy hülyeség ez az állítás, hiszen a magyar termékek között is számtalan bóvlit találni, de logikusan nézve ennek nem feltétlenül kellene így lennie. Ha jól választunk, igenis kiváló termékekhez juthatunk itthon és külföldön egyaránt – ugyanakkor ehhez ismernünk kell az adott ország sajátosságait, erősségeit és gyengeségeit.
A természet minden országnak juttatott bizonyos erőforrásokat: van, ahol tökéletesen lehet kaktuszt termeszteni, van, ahol jól érzi magát az olajpálma, és van olyan hely, ahol szinte semmi nem terem meg, de sok bányásznivaló nyersanyag jutott. Ha az élelmiszerekre gondolunk, egyértelmű: Magyarország vélhetőleg nem lesz soha mandarin-nagyhatalom és banánültetvényekben sem bővelkedünk majd, cserébe számtalan ősi gyümölcsfajtával találkozhatunk még (elvétve), amit kár lenne veszni hagyni. (Ezt egy korábbi cikkében kifejtette bővebben is Pottyondy Ákos, akinek szakterülete a téma.)
A jelenlegi vírushelyzet után én csak reménykedem abban, hogy végiggondoljuk, mennyi előnnyel jár az, ha hazai termékeket vásárolunk – nekünk, és a Földnek egyaránt.
Ajánljuk még:
5 KIFOGÁS, MIÉRT NEM VAGY KÖRNYEZETVÉDŐ – ÉS AZ 5 CÁFOLAT, MIÉRT NINCS IGAZAD
HA EGY DOLGON VÁLTOZTATSZ JÖVŐRE, AZ LEGYEN A KONYHÁD!
„MEGESZIK EZT MÉG A PESTI ÚRI NÉPEK” – A TERMELŐI HOLMIK VÁSÁRLÁSÁNAK (ÉS ELADÁSÁNAK!) ALAPSZABÁLYAI
