„Megeszik ezt még a pesti úri népek” –  a termelői holmik vásárlásának (és eladásának!) alapszabályai

GolfÁramlat

„Megeszik ezt még a pesti úri népek” – a termelői holmik vásárlásának (és eladásának!) alapszabályai

„Megeszik ezt még a pesti úri népek” – hangzik az ikonikus Indul a bakterház című filmben. De igaz lenne, tényleg így működik a hazai kereskedelem? Ha ezt a hat szabályt betartjuk, garantáltan nem!

Úgy érzem, abban mindannyian egyetértünk, hogy a házi élelmiszerek, a házilag termelt élelmiszer-alapanyagok sokkal ízletesebbek és általában egészségesebbek is a nagyüzemileg előállított termékeknél. Ez a termelőknek mégsem jelent biztos megélhetést, mivel a termékeik árát a piac határozza meg. Már azt sem egyszerű elérni, hogy a vásárlókhoz eljusson a termék. A vásárlóknak sem könnyű megtalálni azokat a termelőket, akik kis tételben is értékesítenek, noha ez a kapcsolat kölcsönös előnyökkel járna mindkét fél számára. Ezért örülök, hogy létrejött a termeloikosar.hu weboldal, ahol lehetőség van a közvetlen érékesítésre, illetve vásárlásra.

Fotó: Pixabay / Kai Reschke 

Működik egy országos rendszer, ami mindannyiunk érdekeit szolgálja. Azonban

a motorja az egésznek mi magunk vagyunk: a termelők és a vásárlók.

Sikerének záloga sokkal inkább múlik az emberi tényezőkön, mint a technikai kihívások megoldásán. Úgy érzem, hogy ehhez írásba kell foglalni néhány alapelvet, bármennyire is tűnjenek azok maguktól értetődőnek.

1. Ez a kapcsolat az egyenlőségre épül: mindketten ugyanannyira vagytok fontosak benne

Nincs alá-fölé rendeltségi viszony a felek között. Ha vásárló vagy, ne gondold, hogy nagyobb szívességet teszel a termelőnek azzal, hogy tőle vásárolsz, mint amekkora szívességet ő tesz azzal, hogy neked adja el. Hiszen ez egy kölcsönös érdekszövetség, ami csak akkor jó az egyik félnek, ha jó a másiknak is. Vásárlóként ne csak a terméket nézd, hanem az embert is mögötte, akit ha megismersz és megbecsülsz, bizonyára azon lesz, hogy a legjobbat tudja adni személyesen neked.

2. Eladóként a te alkupozíciódtól függ a vásárló viselkedése

Ez az előbbi mondat átfordítása a termelői oldalra. Ne használd ki a vásárló hozzá nem értését! A jószándékú embert is lásd meg, ne csak a jól fizető vevőt! Sajnos jellemző egyes termelőkre, hogy az önmagukkal szemben támasztott kezdeti minőségi elvárásokat lazítják a mennyiség javára. Hiszen végre van piac, meg lehet ezt oldani „okosba” is. Ha nagy a kereslet, attól még nem kell bármi áron kiszolgálni a nagyobb haszon reményében.

Fotó: Pixabay / Kai Reschke  

3. Élni és élni hagyni: a piacon is érvényes alapelv!

Mindkét félre jellemző lehet, hogy tesznek egy „jobb ajánlatot” a többiek kárára. Ezek a „bizalmas” mutyizások viszont aláássák a rendszert. Azzal nincs gond, ha kialkudtok egy olyan árat, ami mindkettőtöknek jó, de az efféle rendszert arra használni, hogy privát ügyfélkört építs, aztán lesajnálva kilépni belőle, finoman szólva sem etikus.

4. A terménynek elsősorban értéke van: az ár az értékből származtatható

Ez a pont fura lehet, hiszen azt várjuk vásárlóként, hogy olcsóbban jobb minőséget kapunk a termelőtől, mint a kereskedelemből. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a „házi termék” nem azt jelenti, hogy a termelőnek ingyen van. Az a nagyüzemi technológiák lényege, hogy minimalizálják a bekerülési költséget és maximalizálják a mennyiséget, ezért a házi termék előállítása a legtöbb esetben költségesebb, mint az „ipari” terméké. Termelőként azonban épp így a realitások talaján érdemes maradni, különben épp úgy lejáratódik a „helyi termék” fogalma, mint a „kézműves” kifejezés, mely mára leginkább olyasmit jelent a köztudatban, hogy valami bizonytalan minőségű, de indokolatlanul drága termék.

Fotó: Pixabay / Kai Reschke   

5. Vétkesek közt cinkos, aki néma: az igazságtalanságot nem szabad szó nélkül hagyni

Nem a megszégyenítés a cél, épp az ellenkezője, a lehetőség biztosítása a változásra. Ám ha újra előfordul, akkor a többieknek is tudniuk kell, hogy kivel állnak szemben. Sajnos vannak termelők, akik szégyentelenül verik át a vásárlókat, és senki nem emel szót ellenük, sőt elfogadják, hiszen „ebben a világban mindenki csal.” Ez azonban nagy tévedés, és Babits szavaival: „Vétkesek közt cinkos, aki néma”.

6. Támogasd a rendszert!

Ha te voltál az, aki a fenti pontokat nem tartottad szem előtt, és ezért elhagyod a rendszert, akkor ne keltsd annak rossz hírét, hanem szerényen állj odébb! Ha hibáztál, hát megesett, de ne kövess el még nagyobb hibát azzal, hogy megpróbálod szétverni a rendszert!

Tudjátok, hogy a vasárnap miről kapta a nevét? Nem nehéz kitalálni, a vásárról, ami ünnepnap volt. Ehhez méltón álltak egymáshoz a felek. A vásár a jószándékok cseréjét jelentette, nem pedig a haszonszerzést. Az eladónak presztízskérdés volt, hogy ő értékesítse a legkülönb árut, hogy a vevő büszke lehessen a szerzeményre. Az üzlet pedig minden esetben áldomással zárult. Én sem kívánhatok mást, mint hogy éljünk ezzel a lehetőséggel, tisztességesen, egymásra és a becsületre támaszkodva. Használjuk egészséggel!

Ajánljuk még:

10 termék, amit azonnal hazahoznánk az isztambuli Nagy Bazárból

Az isztambuli Nagy Bazár a világ egyik legnagyobb fedett bevásárlóközpontja – és egyben útvesztője is. Aki betér a 30.700 négyzetméteres területére, ami 60 utcájával gyakorlatilag egy mini város a 20 milliós Isztambul közepén, az biztosan nem jön ki üres kézzel. Az 1461 óta működő vásártér árkádos főutcáival, keskeny sikátoraival és több mint 4000 üzletével az egyik legjobb hely Isztambulban az oszmán kultúra megismerésére. Alkudni ér a kereskedőkkel, sőt kötelező, de lássuk is, hogy mire. Tíz ikonikus török termék következik a Nagy Bazárból, amit érdemes megszemlélni, és adott esetben a bevásárlólistánkra tenni.