17 ezer csoda: a zöld küllő nem véletlenül lett az év madara

GolfÁramlat

17 ezer csoda: a zöld küllő nem véletlenül lett az év madara

Ahogyan 1979 óta minden évben, a Magyar Madártani Egyesület idén is meghirdette az „Év madara” programot. Céljuk, hogy a társadalom számára olyan fajokat vagy madárcsoportokat mutassanak be, amelyek fennmaradását valamilyen átfogóbb természetvédelmi probléma vagy emberi tevékenység fokozott mértékben veszélyezteti. Idén is tanulságosan választottak.

Míg az év madarának kiválasztását kezdetben az Egyesület szakértő tagjai végezték, napjainkban már egy szűkített listáról társadalmi szavazással kerül ki a nyertes. A végső szavazáson szereplő fajokat a Madártani Egyesület szakértői választják ki úgy, hogy általuk valamilyen átfogóbb, az adott évben aktuálisan komolyabb kihívást jelentő természetvédelmi problémára is felhívják a figyelmet. Az elmúlt két évben a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madarak szerepeltek a választható fajok listáján, rajtuk keresztül a szakértők a kemikáliákkal túlterhelt nagyüzemi mezőgazdaság problémáira igyekeztek felhívni a nagyközönség figyelmét.

Az intenzív nagyüzemi mezőgazdaság, a települések és agglomerációjuk rohamos terjeszkedése azonban ma már az erdőkre, folyók menti vizes élőhelyekre is érezhetően egyre nagyobb (negatív) hatást gyakorol. Az MME szakértői ennek okán úgy döntöttek, hogy 2022-ben az ilyen élőhelyeken megtalálható fajok kerülnek fókuszba: az idei címért három olyan madár versengett, melyek alapvetően az ember által kevésbé zavart élőhelyekhez kötődnek. A közönségszavazáson a kékbegy, a vörös gém és a zöld küllő mérettetett meg, végül utóbbi nyerte el az Év Madara címet. 

A harkályfélékhez tartozó, rendkívül szép megjelenésű madár mindenek előtt a fás-ligetes, kevésbé zárt állományt képező erdős területeket kedveli, így a természetes élőhelyei mellett városi parkokban, temetőkben is találkozhatunk vele. Harkálytársaihoz hasonlóan ezt a madarat is láthatjuk fák törzsén sürgölődni, azonban élelmének nagyobb részét mégis a nyíltabb réteken, mezőkön szerzi. Fő táplálékát a hangyák jelentik, melyeket az alig

5 centiméter hosszúságú csőréből akár 10-12 centiméterre is kiölthető, hosszú, ragadós végű nyelve segítségével piszkál ki járataikból.

Költési időben akár komplett hangyabolyokat is képesek fiókáik számára felszolgálni!

Az átlagosan 30 centiméter nagyságú madár fészkét fák üregeibe, odúkban építi, melyben a költési időszakban 5-7 tojást kelt ki. A maguk készítette, alakította odúkat akár éveken keresztül is használhatják.

A zöld küllő állandó, azaz nem vonuló madár, azonban télen az időjárási viszonyok kedvezőtlen alakulása esetén rövidebb távolságokra elkóborolhat. Viselik a harkályok jellegzetes piros „sipkáját”, hátuk zöldes-sárgás, hasuk és begyül világos színű, szemük körül feketés álarcot „hordanak”. Emberi szemszögből nézve különös, hogy a tojók legfontosabb ismertetőjegye éppen egy fekete bajusz…

Gyönyörű zöld színüknek az esztétikum mellett a túlélésben is fontos szerepe van: mivel a többi harkályfélével ellentétben a zöld küllő élete nagy részét füves területeken éli,

a zöldes-szürkés hátszín kiválóan álcázza, rejti is a madarat!

A madár hangja nagyon jellegzetes, messziről hallható éles kacagás, melynek hangmagassága a kiáltás vége felé csökken. A fák törzsén elsősorban nászidőszakban dobol, a kopogásnak azonban területjelző szerepe is van, ezzel jelölik ki saját élőhelyüket.

A többi harkályhoz hasonlóan a zöld küllő röpte is erősen hullámvonalas, több felfelé vezető szárnycsapást követően lefelé sikló szakasz követ. Röpte zajos, erősen surrogó.

A zöld küllő hazánkban fészkelő állománya 15-17.000 párra tehető, élőhelyének veszélyeztetettsége azonban könnyen megfordíthatja a most még növekvő statisztikát. Érdemes rájuk (is) odafigyelni!

 
X
Már követem az oldalt