Gondolhatnánk, hogy „az év akármije” választás is inkább valami újabb keletű, internet-alapú hóbort, azonban a madarászok már 1979-ben meghirdették az „Év madara” programot. Lassan ötven éve már, hogy 1974. január 6-án megalakult a Magyar Madártani Egyesület (MME), amely azóta közel 40 ezer tagjával, sok tízezer önkéntesével és támogatójával Kelet-Közép-Európa legnagyobb természetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetévé vált. A vas és acél országának tervgazdálkodás irányította szürreális légkörében létrejött zöld szervezet kezdettől fogva üde színfolt volt a gyakorta erősen átpolitizált társadalmi szervezetek között, gyorsan növekvő népszerűségét ráadásul újszerű gondolkodásmódja is tovább növelte.
Az év madarát kiválasztó program célja az volt, és az ma is, hogy a társadalom számára olyan fajokat vagy madárcsoportokat mutasson be, amelyek fennmaradását valamilyen átfogóbb probléma vagy emberi tevékenység fokozott mértékben veszélyezteti. Az év madarának megválasztása tehát messze túlmutat önmagán: a fajok bemutatásán keresztül az őket veszélyeztető tényezőkre, tendenciákra is felhívja a figyelmet.
Ki dönti el, ki a kiválasztott?
Az év madarának kiválasztását kezdetben az Egyesület szakértő tagjai végezték, napjainkban egy szűkített listáról társadalmi szavazással kerül ki a nyertes. (Ebből a rendből egyedül az ünnepi 2014-es év lógott ki, amikor a Magyar Madártani Egyesület fennállásának 40. évfordulóján az Egyesület vezetősége az év madarának az MME címermadarát, a túzokot választotta.) A választás pedig sosem öncélú, mindig valamilyen aktuálisan komolyabb kihívást jelentő természetvédelmi problémára hívják fel a figyelmet.
2020-ban például azért került három bagoly a választható fajok listájára, mert mindhármuk számára alapvető fontossággal bírnak azon rágcsáló kisemlős fajok, melyek száma a mezőgazdasági területek egyre intenzívebb művelése, illetve a különböző kemikáliák használatának következtében oly mértékben lecsökkent, hogy az már (az egyébként védett) baglyok megmaradását is veszélyezteti.
A 2021-es lista fajai szintén az agrár élőhelyekhez kötődnek, mi több, számos kutatásban az adott mezőgazdasági terület állapotát jelző indikátorfajként is előfordulnak. Erősen leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy míg a természettel inkább összhangban lévő gazdaságokban számuk magas, az intenzív, túlvegyszerezett területekről akár el is tűnhetnek. Gondolhatnánk, hogy egy kismadár eltűnése még nem a világ, azonban éppen azért nevezzük őket indikátor (jelző) fajoknak, mert meglétük vagy hiányuk számos egyéb természet- és környezetvédelmi adottságot, előnyt vagy problémát is jelez.
Az idei Év Madara címért három olyan madár versengett, melyek agrár élőhelyekhez kötődnek. A közönségszavazást a kis őrgébics és a sordély előtt végül a cigánycsuk nyerte, így idén ez a verébnél is kisebb madárka viselheti a megtisztelő címet!
Az alapvetően rozsdavörös-fekete színű, a hímek esetében fehér szárny- és farkcsíkokkal tarkított madár élőhelyét elsősorban a nyílt, gazos-bokros területek jelentik, zárt erdőkben és monokultúrás agrártájakban nem találkozhatunk vele.
A fajt leggyakrabban valamilyen kimagasló növény (bokor, kóró) csúcsán ülve figyelhetjük meg, ahol a hímek a párválasztásban és a territóriumuk (életterük) kijelölésében is szerepet játszó csicsergő éneküket is hallatják. Míg a faj korábbi neve (cigány-csaláncsúcs) a tipikus viselkedésformára, újabb neve (cigány-csaláncsuk) jellegzetes riasztóhangjára („csuk-csuk”) utal.
Az elsősorban apró rovarokkal, pókokkal, hernyókkal táplálkozó faj zsákmányát a szemlélődésre kiválasztott növény csúcsáról leröppenve csípi el, fészkét a talajra, vagy fűcsomók tövébe építi. Bár téli időszakban akár Észak-Afrika mediterrán vidékéig is elvonul, a nyár során gyakorta mégis kétszer is költ, alkalmanként 5-7 fiókát nevel.
A világon 12 rokonfajjal is büszkélkedő cigánycsuk állománya a szaporasága ellenére azonban az elmúlt két évtized alatt 54 százalékkal lecsökkent! A drasztikus fogyás okát leginkább az élőhelyeinek beszűkülése, a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása jelenti. A bokros-ligetes élőhelyek eltűnése mellett nagy problémát jelent számára a növényvédőszerek okozta rovartáplálék hiánya is, de vonuló madárként a mediterrán vidékeken népszerű, Magyarországon nem engedélyezett énekesmadár-vadászat is veszélyezteti.
A Magyarországon védett, 25.000 forint természetvédelmi értékkel bíró cigánycsuk-populáció aggasztó mértékű zsugorodását mindenek előtt élőhelyei megőrzésével, a szántóföldek között található szegély-élőhelyek megtartásával-visszaállításával, valamint a természetkímélő mezőgazdálkodási struktúrák alkalmazásával lehetne megállítani.
Most még nem volna késő…
Nyitókép: English wikipedia
Ajánljuk még:
NE CSAK LELKESEN ETESSÜK A MADARAKAT TÉLEN, HANEM MEGFONTOLTAN IS!
VERÉB, RIGÓ, FÜLEMÜLE, KUVIK – NÁLATOK MILYEN MADARAK VENDÉGESKEDNEK?
ÍGY KÉSZÍTS TÖKÉLETES MADÁRODÚT!
