A nyelvet a belsőségek közé soroljuk, pedig színtiszta izom, éppen ezért egészen egyedi az állaga. Zsírt nem tartalmaz, textúrája sűrű, és a belsőségekkel ellentétben főzéskor nincsen semmilyen jellegzetes illata. Ezért is lenne helye sokkal többször az étrendben, mint ahányszor gondolunk rá!
Készen vásárolhatunk sertés- vagy marhanyelvet füstölt formában. Ha meg is van főzve, akkor felvágottként, hajszálvékonyra szeletelve, szendvicsen, hidegtálon van a helye. Jól illik hozzá a torma – ecetesen vagy majonézzel –, a mustár, és
mivel zsírszegény, így a diétás, kalóriaszegény étkezésekhez is bátran ajánlható!
Bab- vagy lencsefőzelék feltétjeként is remekül megállja a helyét.
Ha friss nyelvet vásárolunk, akkor azt mindenképpen meg kell főzni, hogy kellően puha legyen. A marha nyelve méretesebb, a sertésé kisebb, a főzési idő értelemszerűen a mérettől függően változik. Legegyszerűbb, ha sós, borsos vízbe tesszük, dobunk mellé egy-két babérlevelet, néhány gerezd fokhagymát, és csöndesen gyöngyözve addig főzzük, amíg egy hústűt könnyedén át tudunk szúrni rajta. Érdemes a főzőlében hagyni hűlni. A levet viszont vétek volna kiönteni, lehet zöldségleves, rántott leves alapja.
A főtt nyelv külső, vastag rétegét felhasználás előtt le kell húzni: a főzés után ez nagyon könnyen megy.
Ezután már csak az marad hátra, hogy megadjuk a módját a nyelv élvezetének. Disznótorban olykor találkozhatunk is a gondosan megabált nyelvvel, amelyet gyöngéden megpaprikázva, vékonyra szelt hagymával, tormával, puha, friss kenyérrel falnak fel az arra érdemesek.
A főtt marha- vagy sertésnyelvet felszeletelve hidegtálra rendezve kínálhatjuk. Tálalhatjuk paradicsommártással, vagy olasz módra, vörösboros-zöldséges szósszal. Akad, aki vékonyan felcsíkozva levesben szereti látni, vagy éppen csinos szeletekben a főzelék tetején, esetleg a rakott zöldségek egyik rétegeként. Mindegyik változat különleges, és nagyon jó ízekkel kecsegtet!
Ha vadas módon készítjük el, akkor a zöldségekkel együtt főzzük puhára, ahogyan azt Borbás Marcsi is ajánlja. A zsidó konyhában a nyelvvel főtt zöldségekből mandulával, mazsolával, borssal készítenek liszttel sűrített, libazsírral simított mártást. Amerikában sokszor a szmókerben puhul és füstölődik a nyelv, barbecue szósszal nyakon öntve vagy szendvicsben eszik.
Lehet belőle pörkölt is, de ahhoz, hogy jó vastag szaftja legyen. Az Esterházy módra készült nyelv a nyelvreceptek egyik gyöngyszeme, simán felveszi a versenyt bármely nemes húsfélével. Igazán érdemes kipróbálni, ha eddig még nem merészkedtünk a nyelvek terén.
A bárány nyelve jóval kevesebbszer kerül terítékre, és mérete is szerényebb. A skótok nevezetes birkagömböce, nemzeti identitásuk jelképes eledele, a haggis nem is lenne nélküle az, ami.
Apicius római szakácskönyvében olvashatjuk, hogy az ínyencség luxusának egyik megtestesítője a flamingónyelv volt. Illatos fűszerekkel és mézzel ízesítették, és csak kevesek kiváltsága volt, hogy hódoljanak a flamingónyelv élvezetének. Ma nem fogyasztunk flamingót, a világ másik felén viszont a kacsanyelv az, ami különös népszerűségnek örvend.
A kínai konyha előszeretettel készít különböző ínyencségeket kacsanyelvből.
Pálcikánkra kerülhet bármikor, a wokban összerázott zöldségek közt akadhatunk rá, és nem túl kellemes foglalatosság a benne lévő kis csontocskákat kihámozni belőle. Jól illenek a kacsanyelvhez a zamatos, távol-keleti fűszerek, a csípős, édes-savanyú szószok. A füstölt kacsanyelvet snack-ként is ismeri a kínai gasztorkultúra, bár van abban azért valami bizarr, amikor egy kis tasakból előbukkan egy jól megtermett, 6-7 cm nagyságú, pikáns illatot villantó kacsanyelv, aminek húsa kissé gumiszerű, de így legalább el lehet rágcsálni akár fertályórán át.
A kacsanyelv az utóbbi időben az igényes bisztrókonyha felfedezettje, neves séfek serpenyőiben kerül új dimenzióba. Borbás Marcsi szalonkacsája sütőtökkel fenséges mártásban fürdő kacsnyelvvel érkezik, Bíró Lajos vargányás kacsanyelvvel lepi meg rajongóit.
Ha nyelvkedvelő vagy, reméljük adtunk most olyan tippeket, amik felcsigáztak, és kedvet kaptál új ízekkel barátkozni. Ha pedig ezek után is úgy gondolod, hogy a nyelvek sosem fognak felkerülni az étlapodra, azért van még valami, amit tudnod kell. A nyelv sokszor láthatatlanul kerül az asztalodra, sőt, a szádba is. Mert a legtöbbször feldolgozva fogyasztod el, disznósajtban, kocsonyában, aszpikos felvágottban, hurkában.
Nyitókép: 123RF
