Sajtos sült póréhagyma ropogós morzsával

Elkészítés

A póréhagymát alaposan megmossuk, a végét levágjuk, majd kétcentis szeletekre aprítjuk. Nagyjából tíz percig pároljuk vízgőz felett. 

Közben mártást készítünk. Ehhez a vajat felolvasztjuk, szalmasárgára pirítjuk rajta a lisztet, beleszórjuk a kakukkfüvet és a sót, majd folyamatos kevergetés mellett felöntjük tejjel. Csomómentesre kikeverjük, és addig főzzük, míg sűrű és krémes nem lesz. Ekkor lehúzzuk a tűzről, majd hozzáadjuk a lereszelt sajtot és addig keverjük, míg teljesen felolvad. Végül hozzáadunk egy kanál mustárt is. 

A megpárolt póréhagymát összekeverjük a mártással, és egy közepes méretű, magasabb falú sütőedénybe öntjük.

Ezután elkészítjük a ropogós réteget. A csíkokra vágott szalonnát kissé megpirítjuk, majd megszórjuk zsemlemorzsával és rövid ideig együtt is pirítjuk. Ha elkészült, rászórjuk a póréhagymára és 180 fokos sütőben húsz perc alatt pirosra sütjük.

Borbás Marcsi ezt a receptet így készítette el:

Ajánljuk még:

Akik a legtöbbet tették a rendszerváltás után a népi kultúra népszerűsítéséért

Egy világot teremtő háziállat, amit mégis megéri megenni: a pulyka története

„Rőzsét, rőzsét, adjanak rőzsét! Ha nem adnak rőzsét, elvisszük a tőkét!” – Szent Iván éji hagyományok

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.