Az ördög itala – A legmenőbb szilveszteri puncs

Gasztro

Az ördög itala – A legmenőbb szilveszteri puncs

Borbás Marcsi egyik leglátványosabb receptje!

Gyerekkoromban a téli estéken édesanyám almát tisztított, és gerezdekre vágva osztogatta mindnyájunknak. Közben forró teát szürcsölgettünk. Édesapánk mindig öntött egy leheletnyi bort vagy pálinkát is a cukros, citromos fűszeres teájába. Nagyon finom volt az illata. Most már tudom, hogy ez a puncsok egy leegyszerűsített változata, és valószínűleg ezért kedvelem én is ezeket a forró, illatos italokat.

A puncs Indiából indult világhódító útjára, a panch (jelentése: öt) szóból ered, hiszen hagyományosan öt összetevőből áll. Ez az alkohol, a víz, vagy tea, a fűszerek, a citrom és a cukor.

Rengeteg változata alakult ki a világban, de az egyik legizgalmasabb variánsa a krampampuli. Egy igazán látványos és ünnepi forró ital, amit ti is elkészíthettek:

Hozzávalók:

  • 2 liter forralt bor a szokásos módon ízesítve (szegfűszeg, fahéj)
  • 1 liter erős tea
  • 1 süvegcukor
  • 1 dl 80 %-os rum
  • ½ kg aszalt gyümölcs (sárgabarack, szilva)
  • 1 nagyobb narancs
  • 1 citrom

Elkészítés:

A forralt bort összeöntjük a teával. A süvegcukrot tányérba állítjuk, és alaposan átitatjuk a rummal. Az aszalt gyümölcsöket nagyobb darabokra vágjuk, és fazékba tesszük. Erre aprítjuk héjastól a narancsot, és vágunk bele 2-3 citromkarikát is. Ízesítjük a megmaradt citrom kifacsart levével. A fazékra teszünk egy rácsot, és ráhelyezzük a rummal átitatott süvegcukrot, majd meggyújtjuk. Miután a cukor elolvadt, a gyümölcsökre öntjük a forralt boros teát.

Ajánljuk még:

A világosság ünnepe – a karácsony története

A történészek szerint már a harmadik század környékén ünnepelték a karácsonyt, méghozzá a Római Birodalomban. Ekkor még semmi köze nem volt a szent ünnepnek Jézus születéséhez, egy teljesen más „születésnap” adta az esemény jelentőségét: akkoriban ugyanis december 25-én tartották a Nap születésnapját. A történelem ismerői szerint a karácsonyi ünnepkör később azért került erre a napra, mert Jézus a keresztények szerint maga a világosság – így gyakorlatilag a pogány és keresztény ünnepkör összekapcsolódott.