A homokliliomféléket képviselő Anthericum liliago 30-80 cm közötti évelő növényünk, amelynek szára alján fejlődő, tőlevélrózsát alkotó levelei szálasak és gyakran viaszbevonattól szürkések. A tőkocsányon egyszerű fürtvirágzatban találhatók fehér színű virágai, amelyeknek bibeszála felfelé hajló.
Inkább mészkedvelő fajként ismert, és a homokpuszták, homoki tölgyesek, sziklagyepek, karsztbokorerdők és pusztafüves lejtők virága. Idehaza több területen is találkozhatunk állományaival:
a Zemplén, a Bükk, a Gödöllői-dombvidék, a Visegrádi-hegység, a Budai- hegység, a Gerecse, a Vértes, a Bakony, Belső-Somogy, a Tengelici-hegyvidék, a Duna-Tisza köze és a Nyírség vidékein is jegyezték már fel egyedeit.
A nyolcvanas években Prága és a Cseh-karszt jellemző és nagy mennyiségben előforduló faja volt, azonban az elmúlt évtizedekben ezeken a vidékeken is csökkent az állománya, akárcsak idehaza, ahol bár állományai viszonylag erősek, termőhelyek száma lecsökkent. Tolna megyében például már csak egy helyen volt megtalálható a kilencvenes években: Németkér környékén a homokpusztán.
Mára két legjellemzőbb előfordulási helye a Dunántúli-középhegység és a Duna-Tisza közének néhány pontja lett,
ahol érdemes óvatosan járnunk, mert virágba borulása előtt a magasra nyúló gyepben nehezebben vehetjük észre kecses, nyúlánk szárát a rajta duzzadó bimbókkal. Akkor sem biztos, hogy időben észrevesszük, ha már kinyíltak a virágok, főleg ha gazdag növényi szomszédság van körülötte, így mindenképpen érdemes felelősségteljesen túráznunk.
A fürtös homokliliom a természetvédelem szempontjából fontos faj. Leginkább azért, mert élőhelyeinek csökkenése miatt egyes régiókban már kifejezetten ritkaságnak számít. És bár kertekben népszerű dísznövényként is számolnak vele, az elmúlt évtizedek erdőtelepítései és területátalakításai olyan mértékben érintették állományait, hogy
ma már kiemelten ritka és védett fajként kell óvnunk.
Kertészeti felhasználását tekintve elmondhatjuk, hogy szárazságtűrő képessége kiemelkedő, csillagszerű fehér virágai hosszú időre biztosítják a vizuális élményt, jól alkalmazható napos ágyásokban vagy sziklakertekben, és jó választás lehet természetközeli kertek kialakításához is.
Kevés gondozást igényel, a betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenálló, így kiváló választás lehet, ha tudjuk, hogyan jussunk hozzá etikusan. Senki nem teheti meg ugyanis, hogy természetes élőhelyéről kiszakít vagy kiás egy növény, kiváltképp ha az védett!
Csak akkor ültethetjük a kertünkbe, ha hozzájutunk magjához vagy előnevelt palántáihoz – ezt mindig tartsuk szem előtt!
Attól, hogy egy növény akár külleme, akár tulajdonságai miatt vonzó számunkra, még nem feltétlenül jó döntés betelepítenünk kertünkbe! Főleg akkor nem, ha azzal tovább rontunk állományának amúgy sem stabil helyzetén.
Nyitókép: 123RF
