Népszerű dísznövénnyé vált a kefevirág (Callistemon laevis) is, egy igazi mediterrán hangulatot árasztó faj, egyenesen Ausztráliából. Nem véletlenül lett kefevirág a neve: érdekes formájú piros virágai kefére emlékeztetnek.
Maximum kétméteres magasságot elérő örökzöld cserje nőhet belőle, és öt fokig biztosan télálló. Enyhébb teleken és védett fekvésben még teleltetni sem kell, azonban a nyári hőségben igényli a plusz gondoskodást, az öntözést.
A citrusfélék választéka is nagymértékben bővült: a narancs, a citrom, a lime és a kumquat különböző változatai mellett olyan fajok is bekerültek a kínálatba, mint például a Buddha kezeként emlegetett citromfa, a Citrus medica ‘Mano di Buddha’. E kultikus növény messze földön híres különleges termésformájáról – nem mellesleg nagyon illatos és aromás is.
Egyre több sztárséf használja salátákhoz vagy ételek köreteként, díszítéseként, azonban őshazájában lekvárt és likőrt is főznek belőle. Napos helyet és teleltetést kíván, de érzékenysége ellenére egyre több helyen találkozhatunk vele.
Mellettük a kínai selyemmirtusz (Lagerstroemia indica) már szinte általános fajnak tekinthető: az elmúlt pár évben tömegesen lepték el a kertészetek kínálatait piros, fehér és rózsaszín virágú változatai. Lombhullató cserje, amely júniustól borul virágba, és hosszan tartó virágzása miatt kedveljük.
Napfény- és melegkedvelő faj, ami a virágzás időszakában plusz gondoskodást igényel, és gyakoribb öntözésre is szüksége van. Télen takarni kell a tövét a fagyvédelem érdekében, ám ha egy erősebb fagy esetén elfagynak a hajtásai, azok tavasszal tőről kihajtanak.
Sokan észrevehették már, hogy egyre több kertben és előkertben tűnik fel a télálló banán is, a
Musa basjoo nevű faj. Bár személy szerint komoly fenntartásaim vannak ilyen mértékű terjedésével kapcsolatban, tény, hogy egyre népszerűbb dísznövény a kínálatban. A hivatalos növényleírások szerint 3-4m magas lágyszárú, évelő növény fejlődhet majd belőle, egészen hatalmas, két méteres levelekkel. Gyors növekedésű, ám termései kicsik és fogyasztásra alkalmatlanok. Napos, védett helyet igényel, és földjét érdemes mindig nedvesen tartani.
Talán idén robbant be igazán a köztudatba a kínai datolya, a Ziziphus jujuba ‘Giuggiolo’. Egy akár 8 méteres magasságot is elérő különleges fajta, amelynek virágai zöldessárga színűek, termései pedig ehetőek.
Az édeskés, C-vitamin és antioxidáns tartalma miatt megbecsült termések októberben szüretelhetők.
A fiatal példányok télen még fagyvédelmet igényelnek, azonban az idősebb, erős példányok már nem igénylik a plusz gondoskodást. A kínai datolya öntermékeny fajta.
Végül egy pálmafaj, a törpe lószőrpálma (Chamaerops humilis), amely 2-3 méter magasra nőhet, de növekedése lassú. Legyezőpálmaként is emlegetik, és többek között annak köszönheti hazai népszerűségét, hogy -10 fokig bírja a fagyos napokat.
Szárazságtűrő faj, de a forró nyári napokon érdemes gyakrabban öntözni, és csak védett helyen kockáztassuk meg szabadföldi tartását! Nem sokkal ezelőttig csak mint tavasztól őszig díszítő terasznövény volt ismert, mára azonban egyre több helyen bírja az egész éves szabadföldi tartást is.
Nyitókép: Kumquat cserje – Fotó: 123RF
