Zajban élünk, és ez több gondot okozhat, mint elsőre gondolnánk

Egészség

Zajban élünk, és ez több gondot okozhat, mint elsőre gondolnánk

A zajszennyezés hosszú távon az egészségünkre is káros – derült ki egy nemrég megjelent tanulmányból. És fontos lenne ebből minél hamarabb leszűrnünk a megfelelő következtetéseket. 

A zsíros és cukros ételek rendszeres fogyasztása, a distresszes életmód, a rendszeres dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás rendkívüli módon felerősíti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, különösen időskorban – ezzel mindannyian tisztában vagyunk. Azt azonban kevesen tudják, hogy a zajnak való intenzív kitettség is ott van az erős rizikófaktorok között…

New Jersey városában nemrégiben igen érdekes kutatást végeztek: megvizsgálták, hogy mekkora a zajszennyezés szerepe az infarktusok kialakulásában. Az eredményeket feltáró tanulmányt 2022 márciusában publikálta az American College of Cardiology internetes oldala. Az Abel E. Moreyra, a Rutgers Egyetem kardiológiai osztályának orvosprofesszora vezetésével végzett vizsgálat közel 16.000, 2018-ban infarktussal vagy infarktus-gyanúval kórházba került embernél elemezte a zajszennyezés hatását.

A helyi zajszennyezési térképekkel (amelyeket az Állami Közlekedési Statisztikai Hivatal rendszeresen kiad) vetették össze azt, hogy az érintett illető hol lakik, hol utazik, illetve hol dolgozik, azaz hol éri őt leginkább a zajterhelés. Emellett személyes interjúkat készítettek a vizsgálatban résztvevőkkel.

A kutatókat is megdöbbentette az eredmény: a szívinfarktus aránya 72 százalékkal magasabb volt azokon a helyeken, ahol nagy volt az állandó közlekedési zajterhelés (65 decibel vagy annál nagyobb zaj számított annak). Ezeken a területeken 100.000 emberhez 3336 szívroham „tartozott”, míg a csendesebb területeken a 100.000 emberre jutó szívrohamok száma jóval kevesebb, 1938 volt. Az állandó zaj az idős emberekre jobban hatott, közülük sokkal többen kerültek be szív- és érrendszeri problémákkal kórházba a zajosabb területekről. A kutatók arra jutottak, hogy az államban a nagy zajterhelés az elsődleges oka minden huszadik infarktusnak.

Moreyra professzor az összefoglalóban kiemelte: „az erős zaj krónikus stresszt, alvászavarokat, de akár súlyos szorongást és depressziót okozhat, amelyek hatással lehetnek a szív- és érrendszeri egészségre. A krónikus stresszről ismert, hogy hormonális változásokat idéz elő, amelyek aztán gyulladásokkal és a szívbetegséggel összefüggő vérerek változásaival függenek össze.”         

Felmerülhet mindannyiunkban a kérdés:

mit tegyünk – különösen időskorban –, ha erősen zajszennyezett vidéken élünk?

Elsősorban arra kell figyelnünk, hogy lakásunk nyílászáróit cseréltessük ki, jobban szigetelő keretekkel. Szintén fontos a nyugodt környezet megteremtése, ha másként nem megy, akkor egy fejhallgatóval a fejünkön érdemes egy-két órát halk, megnyugtató zenét hallgatnunk, amellyel a zaj okozta állandó terhelést valamelyest csökkenteni tudjuk. Ugyanígy, ha azt érezzük, túl sok a zaj, érdemes lehet beszerezni egy pár füldugót, amelyeket használhatunk otthon, például főzés vagy más házimunka mellett. Ezenkívül nagyon fontos, hogy rendszeresen menjünk ki a városból, s keressünk jó levegőjű, zajmentes területet, s nyaralásaink és egyéb pihenéseink helyszínválasztásakor is teremtsük meg a csendes elvonulás lehetőségét.. Ahogyan időnként kisebb-nagyobb fogyókúrára szükségünk van, úgy lehet szükségünk egy kis öntisztításra a zajszennyezettségtől!

Ezzel együtt elmondható, hogy nemcsak nekünk van felelősségünk a zajmentességért folyó küzdelemben. Nagyon fontos, hogy a helyi és országos politikai döntéshozók is minden megtegyenek azért, hogy zajvédő rendelkezésekkel (zajkorlátozással, falakkal stb.) segítsék az emberek életét. Ezért nagyon fontos az is, hogy ha állandó zajban élünk vagy úgy érezzük, hogy a zajszint meghaladja a törvényileg megengedett határokat, ezt azonnal jelezzük képviselőinknek és döntéshozóinknak, hogy mihamarabb tudjanak nekünk segíteni.

Ajánljuk még:

A férfi, aki robotkezet készített magának – interjú Lévay Györggyel

A húszas évei elején járt, mikor egy agyhártyagyulladás következtében elvesztette végtagjai egy részét. Lévay György mostanra egy amerikai cég kutatásvezetője és a győri Széchenyi István Egyetem kutatómérnöke: protézisek mesterséges intelligencia alapú irányítási rendszerével foglalkozik. Saját terméke akár még az idén piacra kerülhet. Szerinte húsz-harminc év múlva az orvoslásban már minden beteg használni fogja a mesterséges intelligenciát, ez pedig sok terhet levesz majd az orvosok válláról. Hogyan tanítja saját robotkarját? És mi alapján jönnek elénk az interneten a vásárlásra ösztönző hirdetések? Erről is beszélgettünk.