Új esély a gyógyulásra? – Így jutnak el hozzánk a világ legmodernebb gyógyszerei

Az egészségügyi ellátórendszer „vendégeiként” nem mindig tetszik, amit látunk a mindennapi ellátásban. Az orvos és gyógyszerészszakma annyira speciális ismeretanyaggal és összefüggésrendszerrel bír, hogy laikusként vajmi keveset tudunk belső valóságáról, kihívásairól és az egyes folyamatok természetes menetéről. Amikor például azon sopánkodunk, miért nem elérhető itthon egy-egy gyógyszer, amit például Svájcban már sikerrel alkalmaznak, nem árt, ha tudjuk, hogy működik a gyógyszeripai kutatás és fejlesztés, milyen utat tesz meg egy új készítmény a kutatásoktól a napi terápiába való bevezetésig.

Méltatlankodni a legkönnyebb, és ha ráadásul betegek is vagyunk, nem igen tudunk érzelmileg függetlenedni a nehézségektől – ez természetes. Az értetlenkedést ugyanakkor nagyobbrészt az információhiány okozza: jó volna, ha valaki elmagyarázná, miért nincs még ellenszere a ráknak, miért nem tudják azonnal gyógyítani a leukémiát és hogyhogy olyan sokba kerül egy-egy SMA-s gyerek terápiája. Egyszerű kérdések, amelyekre nincs egyszerű válasz – némelyikre pedig (még) semmilyen megnyugtató válasszal nem szolgál a gyógyszeripar.

Első lépésben próbáljuk megérteni, hogy működik egy-egy új terápiás eljárás kifejlesztése! 

„Az új terápiák egy viszonylag hosszadalmas úton születnek meg és egy még hosszadalmasabb úton jutnak el a betegekhez. A kutatás-fejlesztési fázis után klinikai vizsgálatok következnek, majd a rengeteg gyakorlati visszajelzés után kaphatja meg egy gyógyszer a törzskönyvét és a forgalomba hozatali engedélyét. Nagyon szigorúan szabályozott a folyamat, nem véletlenül” – kezdi az alapoknál Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója.

Fotó: Unsplash.com

„A modern gyógyszerek jelentős része csak akkor válik elérhetővé egy-egy ország egészségügyi ellátórendszerében, az egészségügyi mindennapokban, amikor a különböző finanszírozók – ez országonként eltérő: van, ahol abból több biztosító van párhuzamosan, míg Magyarországon egy kötelező társadalombiztosítási ellátás – megadja a zöld jelzést. Vagyis nálunk a gyakorlatban egy meghatározott jogszabálynak kell megszületnie, hiszen rendeletben történik meg annak a kihirdetése, hogy az új készítmények finanszírozása lehetővé vált. Ezt az időpontot tekintjük az új terápiák hozzáférése szempontjából a kezdő időpontnak” – mondja a szakember.

Számottevő regionális különbségek is vannak az egyes innovatív terápiák bevezetésének ütemében.

Mi – az ország földrajzi, történelmi és gazdasági sajátosságait tekintve – elsősorban a V4-es államokhoz tudjuk viszonyítani helyzetünket ebben a kérdésben.

„A V4-es országok viszonylatában Magyarország viszonylag lassan lép előre. Átlagban majdnem két évet kell várni egy terápia hazai befogadására az európai központi törzskönyv megszületését követően. Az általános helyzethez képest azonban bizonyos területeken – például az onkológiai készítményeknél és bizonyos ritka betegségek kezelésére irányuló terápiáknál – kifejezetten jól állunk regionális összehasonlításban is” – avat be a részletekbe Dr. Holchacker Péter.

Honnan jönnek az új gyógyszerek?

„A globális gyógyszerfejlesztési iparban az észak-amerikai, nyugat-európai és a japán innovációk a dominánsak. Fontos gazdasági mutató, hogy a gyógyszeriparban az árbevétel 15 százalékát visszaforgatjuk kutatás-fejlesztésre, ami az összes többi iparághoz képest a legmagasabb arányú fejlesztési volumen. Nem véletlen, hogy az Európai Unióban éves szinten 80-100, jó esetben akár 100 fölötti új terápiát is engedélyeznek, ami egy hatalmas szám ahhoz mérten, hogy mennyire idő- és forrásigényes egy-egy új terápia kifejlesztése, vizsgálata és bevezetése” – sorolja a megdöbbentő adatokat a szakember.

Fotó: Unsplash.com

A hazai környezet adminisztratív lomhaságára aligha van mentségünk: ebben egyértelműen lehetnénk jobbak, hiszen úgy tűnik, főként a döntéshozatali folyamatok gyorsaságán múlik, milyen hamar kaphatják meg az innovatív készítményeket az arra szorulók. Moralizálás helyett azonban itt is érdemes jobban megismernünk a magyar egészségügyi ellátórendszerben elérhető alternatívákat.

„A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szakemberei, akik a gyógyszer-finanszírozással foglalkoznak, a legjobbak közé tartoznak Európában. Nagyon hamar megszületnek a szakmai javaslatok, a döntéshozási folyamat húzódik el – ebben kell fejlődnünk. Magyarországon ezt az adminisztratív deficitet némileg enyhíti, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ún. méltányossági támogatás keretében az egyes betegeknek egyedi kérelem alapján olyan terápiáját is finanszírozhat, amelyről egyébként még nem született befogadási döntés. Több tízezres esetszámról beszélünk itt évente.

Ugyanakkor, ha csak a 2000-es évek elejétől nézzük, akkor is számottevő az új terápiák által biztosított esélynövekedés a gyógyulásra. Például az itthon finanszírozottan elérhető új terápiák olyan vérképzőszervi megbetegedéseket, a tüdő rosszindulatú megbetegedéseit, autoimmun

betegségeket gyógyítanak már nagy eséllyel, amelyek nemhogy száz éve, hanem akár még tíz évvel ezelőtt is a diagnózist követően a biztos halált jelentették.

Ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden egészségügyi innováció és statisztika mögött konkrét emberi életek vannak. Ez az igazi eredmény: ha egy nagypapa nem hal meg hatvanévesen, hanem még tíz-tizenöt évet él, és abban a tizenöt évben látja felnőni az unokáját” – emeli ki Dr. Holchacker Péter.

Mi a teendő, ha a kapott diagnózis mellé nem kapunk azonnal gyógyszert? 

„A legfontosabb, hogy bíznunk és hinnünk kell a kezelőorvosunkban és a magyar egészségügyi ellátórendszerben. Hajlamosak vagyunk kritikusan szemlélni az ellátórendszert és ez részben helytálló, de nagyon fontos tudnunk, a nemzetközi klinikai kutatásokban gyakorlatilag Európa egyik legmeghatározóbb szereplője Magyarország.

Minden hatodik Európában zajló innovatív klinikai vizsgálat Magyarországon is von be betegeket,

ami szenzációs eredmény. A környező országokat is messze megelőzzük ebben a vonatkozásban. Nem véletlen, hogy a gyógyszeripar – beleértve a magyar vállatokat és az itt működő multinacionális cégeket – gyakorlatilag az autógyártást követően a második legfontosabb nemzetgazdasági ágazat. Mindez annak köszönhető, hogy nagyon erős hazai szakembergárdára építhetünk. Ez a csapat közvetlen rálát a globálisan megjelenő legújabb terápiákra, ráadásul majdnem húszezer betegnek segít évente egy-egy ilyen vizsgálatban való részvétel, hiszen olyan területen, olyan betegség vonatkozásában nyújt új kezelési alternatívát, amelyre korábban nem volt gyógymód, vagy csak sokkal rosszabb opciók” – mutat rá az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója.

A tájékozottság életet menthet! A cikk megjelenését az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete támogatta. Az innováció érték. Az új gyógyszer új esély.