Egészség

Természetesen segít a természet, hogy jól érezzem magam a bőrömben

Már a kertben, a saját udvarunkon való ücsörgés is jót tesz a hangulatunknak. De ha kintebb merészkedtek, el, a közeli parkig, vagy még tovább, egy kirándulóhelyig vagy túraösvényig, csodákat tehet veletek a természet. Én legalábbis mindig felfrissülök általa fizikailag és mentálisan egyaránt.

Gyerekkoromban sokat kirándultunk a szüleimmel. Szinte az egész országot bejártuk, s mindig elindultunk valamelyik túraösvényen, hogy megnézzük, merre vezet a kék háromszög, a piros négyzet vagy éppen a zöld nyíl. Utunkat fából épített pihenők, vadak lábnyomai és sebesen futó patakok tarkították, a végén pedig találtunk egy forrást, egy kilátót, egy vízesést vagy barlangot, ahol megpihentünk, hogy legyen erőnk a visszaútra.

Nem vagyok nagy túrázó, nem szervezek a hétvégékre nagy kirándulásokat. De amikor csak alkalmam nyílik rá, mindig szívesen utazom olyan helyekre, ahol egy kicsit elbújhatok a világ elől. Még a közeli parkban is szívesen töltöm az időmet, ha másra épp nincs lehetőségem. Akárhol is éltem az elmúlt években, minden városban megkerestem azt a padot (vagy padokat), ahol elücsörögtem akár több órán keresztül is, miközben a körülöttem hullámzó zöldet néztem, vagy az arra sétáló embereket figyeltem.

Voltak olyan időszakok, amikor megfeledkeztem arról, hogy milyen jó a természetben lenni. Heteken, de akár hónapokon keresztül sem mozdultam ki a városból. S amikor egyszer-egyszer véletlenül mégis kiszakadtam a megszokottból, mindig rácsodálkoztam, hogy milyen jól esik, s nem értettem, miért nem kirándulok többet, miért nem sétálok vagy bringázom a természetben,

miért nem töltök több időt olyan helyeken, ahol gyenge, vagy egyáltalán nincs is térerő.

Az ember és a természet kapcsolata sok kutatót foglalkoztat. Arra kíváncsiak, hogy bárhol is éljünk, bármivel is foglalkozzunk, miért van, hogy mégis vágyjuk a fák, a vízpartok közelségét. Miért szeretjük, ha a lakásunkból vagy a szállodai szobából a kilátás egy parkra néz. Vagy a távoli hegyekre. Egy tisztásokkal szabdalt erdőre. Egy foltos domboldalra. Vagy a türkizkék tengerre.

 Egyes tanulmányok szerint tudatosan vagy akár tudat alatt is érezzük a természet ránk gyakorolt pozitív hatásait, és ezért keressük a lehetőséget arra, hogy valamilyen módon a részei lehessünk hosszabb-rövidebb időre. Megfigyelték, hogy az ilyenfajta kikapcsolódás pozitív hatással van a fizikai, szellemi és mentális állapotunkra.

A szakemberek szerint például javítja a kreativitást és a problémamegoldó képességünket. Nálam legalábbis mindig beválik, hogy

ha elakadok egy feladatban, ha gondolkodni szeretnék, akkor már egy kis idő a zöldben is segíthet, hogy folytatni tudjam a dolgaimat, vagy közelebb kerüljek egy megoldáshoz.

A hangulatjavító hatásáról is sokat lehet olvasni – gondolom a tisztább levegő, a kevesebb zaj, valamint a betonból, fémből és üvegből készült épületek távolsága miatt. És az sem lehet véletlen, hogy a szakemberek gyakran javasolják: ha tehetjük, sportoljunk a természetben. Persze egyes sportágak esetében ez nem megoldható, de bármikor részt vehettek olyan edzéseken, amelyeket a szabadban tartanak. Ilyen például a jóga, a futás, a kerékpározás, az úszás vagy a séta. A friss levegőn minden sokkal jobban esik.

És ha már a sétánál tartunk: ez az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb mozgásforma, amivel javíthattok az egészségeteken. A kutatások szerint többek között a szív- és érrendszerre van a legjobb hatással, különösen, ha a természetben teszitek. Az ilyen séták ugyanis csökkenthetik a vérnyomást, az adrenalin szintet, a pulzusszámot, s ezáltal csökkenhet a depresszió, a szorongás és a stressz mértéke is.

Elég csak egy próbát tennetek. Sétáljatok nagyokat (rendszeresen) a lakóhelyetekhez közeli parkban (még jobb, ha kerestek egy erdőt). Ha unalmas egyedül, hívjátok el az egyik barátotokat. Szervezhettek pikniket, vagy csak vigyetek egy nagy pokrócot magatokkal és olvassatok, nézegessétek a felhőket, kapcsolódjatok ki néhány órára. Én legalábbis erre törekszem. Még egy nagyváros kellős közepén is el tudom felejteni a „civilizációt”, ha egy hatalmas, füves park közepén ülök a barátaimmal egy kockás pléden. Vagy a párommal bringázunk a városon kívül, dombokon fel, búzatáblák mellett, erdőkön keresztül. Olyankor megfeledkezem a mindennapokról, minden nagyon távolivá válik. És teljesen más színben látom a világot, amikor hazaérve ágyba bújok. Még az alvás is sokkal jobban esik, hála a természetnek.

Ajánljuk még:

JÓGAGYAKORLATOK, AMIKKEL LEGYŐZHETED A MINDENNAPI STRESSZT

 7 + 1 TIPP A TESTI, LELKI MEGÚJULÁSÉRT ÉS AZ EGÉSZSÉGÜNK MEGŐRZÉSÉÉRT

ÚJJÁÉLEDNI AZ ERDŐBEN: VITAPARCOUR, A TÖKÉLETES, TERMÉSZETBEN VÉGZETT TESTMOZGÁS

Néha belepusztolok, de én nyerek – A szenvedős futások tanítása
Néhány éve vált a futás az életem részévé. Hosszabb-rövidebb kihagyásokkal, mégis rendszeresen futok. Egészségesebbnek érzem magam tőle, jobb a közérzetem. Pedig vannak olyan napok, amikor nem esik jól, amikor szenvedés minden kilométer. A futásnak erről az oldaláról kevesen beszlének. Íme az én történetem.

 

Már követem az oldalt

X