A D-vitaminként ismert készítmény, amit D3- vitamin néven árulnak a legtöbb gyógyszertárban és gyógynövényboltban, valójában nem is vitamin, hanem egy kolekalciferolnak nevezett anyag. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben „Cholecalciferolum” névvel találhatjuk meg, és valójában egy hormont takar.
Vitaminoknak ugyanis azokat az élettanilag fontos vegyületeket nevezzük, amelyekre szüksége van szervezetünknek, de nem képes előállítani őket. A D-vitamint viszont elő tudja állítani, méghozzá a bőrünk és a napsugárzás együttműködésével, így a D-vitamin valójában inkább hormonnak nevezhető.
Régóta ismeretes tény, hogy napfény hiányában komoly hiánybetegségek alakulhatnak ki, ugyanis a szervezetünk nem tud D-vitamint (hormont) termelni: ilyen betegség a rachitis és az angolkór is. A gyermekkori D-vitamin hiány a növekedés elmaradásához és csontdeformitások kialakulásához vezethet, és kihatással lehet teljes életünkre, hiszen a fiatal években elhanyagolt D-vitamin pótlás miatt egész életünkben magasabb lesz a csonttörések kockázata. A D-vitamin hiány felnőttekben izomgyengeséget okoz, és súlyosbíthatja az osteopeniát, az osteoporosist, illetve az osteomalaciát is.
D-vitaminra tehát szükségünk van, de a téli, borongósabb hétköznapokban aligha jutunk elegendő napfényhez. Pont akkor, amikor szervezetünk amúgy is nagyobb támogatásra szorul annak érdekében, hogy ellen tudjon állni a legkülönfélébb vírusoknak, megfázásoknak és megbetegedéseknek. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint
Magyarországon a D-vitamin-hiány a téli hónapokban szinte az egész lakosságot érinti – novembertől márciusig napi 2000 NE (nemzetközi egység) D3-vitamin bevitele kellene a megfelelő D-vitamin-ellátottság fenntartásához.
Ilyenkor kerülnek képbe a különféle pirulák, de vajon tényleg csak ez az egy választásunk maradna?
Természetesen nem. D-vitamin forrásként ugyanis számos élelmiszer is szolgálhat – dúsított vagy nem dúsított formában. Dúsított forrásnak számít a tej, a gabonafélék és a narancslé, amelyekkel adagonként (a tej és a narancslé esetében 2,5 deciliterenként) 100 NE D-vitaminhoz juthatunk. Nem dúsított forrásként a lazackonzervvel járunk a legjobban, mert ennek egy decijében akár 600 NE D-vitamin is lehet. Persze, akinek lehetősége van hozzájutni szabadvízi, friss lazachoz, annak érdemes ebből pótolnia:
egy adag friss, szabadvízi lazac akár 1000 NE D-vitamint is tartalmazhat.
A lazacot a szardínia követi a sorban 300 NE-nyi mennyiséggel, majd a makréla és a tonhal konzerv zárja a halak sorát 250 NE/dl D-vitamin tartalommal.
Fotó: 123RF
Egy teáskanálnyi csukamájolaj 400 NE D-vitamint ad szervezetünknek: érdemes salátákon, pirítósokon vagy akár magában fogyasztanunk. De azoknak sem kell aggódniuk, akik nem szeretik a halas ízeket:
a tojássárgája is alkalmas arra, hogy segítsen a D-vitamin pótlásában – darabonként 20 NE-et nyerhetünk vele.
Nem szabad azonban elfelejtenünk azt sem, hogy a tudomány folyamatosan fejlődik, élelmiszereink pedig változnak: ma már olyan tojásokat is beszerezhetünk, amelyek sokkal magasabb adagban tartalmazzák a D-vitamint. Jó példa erre Ausztrália, ahol két tojás elfogyasztásával a napi ajánlott D-vitamin bevitel 82%-át is el lehet érni.
Idehaza a tojással kapcsolatban számos tényezővel kell számolnunk: a tojást tojó tyúk napfény hatása alatt töltött óráinak száma, a takarmány D-vitamin-tartalma és a tojások UV-fénynek való kitettsége mind befolyásolják a tojást valós D-vitamin tartalmát, ami ennek megfelelően 40 NE/ sárgája vagy még annál több is lehet.
Fotó: 123RF
A szabadon tartott tyúkok tojása a nyári hónapokban sokszorosan magasabb D-vitamin tartalommal rendelkezik, mint a ketreces tartású társaké, a téli hónapokban viszont a különféle technológiai megoldások hatására ez megváltozhat.
Egy azonban biztos: a tojás a D-vitamin mellett számos más, egészségünk megőrzése szempontjából hasznos anyagot tartalmaz, így mindenképpen érdemes beépítenünk étrendünkbe.
Az anyatej után ez a legminőségibb ételünk!
Gondoltad volna, hogy évente nagyjából 2,3 milliárd fogy belőle Magyarországon? És azt tudod, hogy miért zöldül meg a tojás a sárgája szélén? Vagy azt, mitől függ a héjának vagy a sárgájának a színe? Hogy mi az az úsztatós módszer? Hogy mit jelentenek a tojáson lévő számjegyek? Húsz pontban összegyűjtöttem a legérdekesebb és legfontosabb tudnivalókat az emberiség legelterjedtebb fehérjeforrásáról.
Nagyon jó D-vitamin forrás a gomba is: a gombák D-vitamin tartalmuk mellett magas ergoszterol szinttel is rendelkeznek, ami nem más, mint az az anyag, ami az UV sugárzás hatására D-vitaminná alakul át. Ahhoz, hogy minél magasabb D-vitamin tartalmú gombákat termeszthessenek, a gombákat UV fénnyel világítják meg.
Fotó: 123RF
A fehér csiperkegomba és a laskagomba UV kezelései ma már bevett gyakorlatnak számítanak, ámbár a kutatások folyamatosak, hiszen az UV fény sejtroncsoló hatásával és a gombában termelődő egyéb anyagokra gyakorolt hatásokkal komolyan számolni kell.
Fontos megjegyeznünk azt is, hogy mivel a D-vitamin zsírban oldódik, túlzott mértékű pótlása esetén fennállhat a túladagolás veszélye.
Az 1930-as és az 1950-es évek között például széleskörben dúsították az ételeket és italokat, aminek következtében több esetben számoltak be toxicitásról: fejfájással, fémes szájízzel, hányingerrel és hányással kísért tünetekkel. Mint minden esetben, itt sem szabad túlzásokba esni: érdemes megismerni és betartani az ajánlott mennyiségek fogyasztását.
Fotó: 123RF
Egy kiegyensúlyozott, átgondolt étrenddel tehát könnyedén gondoskodhatunk a szervezetünk számára fontos D-vitamin beviteléről- ezzel mellőzhetjük a különféle pirulák használatát.
Nyitókép: 123RF
