Nem tudom és nem is akarom összeszámolni, hányszor fáztam fel az életemben. Visszatérő motívum volt ez az éveim során, aminek most már hál’ Isten, egy hosszú folyamat eredményeképp tényleg vége lett. Ha visszatekintek, egységes masszát alkot az összes emlék: a helyek, a körülmények és az időpontok lényegtelenek, csak az érzésre emlékszem: arra a pokoli fájdalomra, görcsre, kétszáz fokos égésnek érzett kínra, ami nem csillapodott rendszerint akkor sem, ha négy liter gyógyteát és egy vagon tőzegáfonyát bevettem. Ráadásul mintha érzékkel választotta volna ki a legrosszabb időpontot. Ilyenkor a legjobb esetben is egy teljes napom tropára ment (jellemzően inkább több), hiszen ha tetőfokát hágja a hólyaghurut, nem lehet másra gondolni, csak arra; nem lehet mást csinálni, mint magzatpózban tűrni a fájdalmat, és három percenként eljárni a mosdóba.
És mégis: mennyi kín, és milyen keveset tudunk róla! Vegyük hát sorra a leggyakrabban felmerülő kérdéseket:
Csak a nőket érinti?
Nem! A felfázás nem női mizéria, mindkét nemet érinti, bár a 18 és 40 éves nők között jelentkezik a leggyakrabban. Ennek oka az anatómiában gyökerezik. Egyrészt a húgycső, a végbél és a hüvely nyílása rendkívül közel fekszik egymáshoz, ami a fertőzések szempontjából kedvezőtlen, hiszen a vastagbélben jelenlévő baktériumok így könnyebben átjuthatnak a hüvelybe, majd azon át a húgycsőbe és -hólyagba, másrészt a nők húgyvezetéke rövidebb, mint a férfiaké, tehát gyorsabban és könnyebben jutnak fel rajta a baktériumok – legtöbbször az E. coli.
Tényleg a hideg okozza?
Okozhatja, de nem csak a hideg okozza! Az elnevezés csalóka, tévesen arra enged következtetni, hogy a hideg a meztelen talpunkon át felkúszik a húgycsövünkig, majd jól „megfázítja” – a helyzet azonban nem mindig ez. Felfázni nyáron is lehet, rekkenő hőségben, negyven fokban, ráadásul nem is akárhogy! A felfázások egy részét ugyanis kórokozók okozzák, amikor a húgyhólyag nyálkahártyáján megtapadnak és elszaporodnak. A hideg hőmérsékletnek annyi köze van a felfázáshoz, hogy segítheti a baktériumok szaporodását, mivel a lehűlés csökkenti a helyi immunválaszt, a szervezet védekezőképességét. A túlzásba vitt, hüvely pH-ját felbontó tisztálkodás egyébként ugyanúgy vezethet a felfázás tünetegyütteséhez, sőt, a menopauza, a terhesség, a tamponok, spermicid krémek használata, a természetes pH-t felbontó fürdőhabok, szappanok, színezett vécépapírok használata is előidézheti a betegséget. A rendszeresen visszatérő, alkalmanként belobbanó gyulladást pedig az okozza, hogy a baktériumok a legapróbb sérülésekben is képesek megkapaszkodni. Ilyenkor, ha a gyulladás el is múlik egy időre, könnyen visszatérhet, ha a hólyagnyálkahártyán vérbőség jelentkezik például szexuális együttlét vagy menstruáció során.
A szexnek lehet köze a felfázáshoz?
Igen! A szex után jelentkező hólyaghurutot nászutas betegségnek is hívják. Nem csak a taglalt anatómiai okok vezethetnek hólyaghuruthoz, a szex is előidézheti a kialakulását. Az együttlét után javasolt a mihamarabbi vizelés, mert segíthet megakadályozni a felszálló fertőzés kialakulását.
Nőgyógyászt, háziorvost vagy urológust keressünk fel, ha megtörténik a baj?
Sok nő tévesen a nőgyógyászt keresi fel (a közvetlenül a szexuális aktus után jelentkező égő, csípő érzés könnyen megtéveszti az embert), azonban első körben inkább a háziorvosi ügyelet vagy az urológus a megfelelő választás.
Melyek azok az elemi hibák, amelyeket egy felfázáshoz köthetően elkövethetünk?
Az egyik legnagyobb hiba, amit a hólyaghurut esetén elkövethetünk, ha szántszándékkal nem iszunk eleget a fájdalmas, égő-csípő vizeletürítés miatt, hiszen ha a magas baktériumtartalmú vizelet csak úgy pang a húgyhólyagban, azzal csak ártunk. Ilyenkor első számú feladatunk figyelni a bő folyadékbevitelre, ajánlottak a gyógyteák és a víz – a cukros üdítőket azonban érdemes kerülni. A bőséges folyadékfogyasztással tisztítjuk a húgyvezetéket és a húgycsövet, a szó legszorosabb értelmében kimossuk a bacikat, átmossuk a húgyutakat.
A másik hiba, amit elkövethetünk, ha több napon át fennálló panaszokkal sem fordulunk orvoshoz, inkább a házi praktikákkal kísérletezgetünk. Egyszer megtettem, soha többé. Mint megtudtam: egy nem kezelt hólyaghurut akár vesemedence-gyulladást is okozhat. A hólyaghurut enyhébb formája ugyan orvosolható gyulladás és/vagy vizelethajtó gyógyteákkal, ülőfürdővel, tőzegáfonyával, medveszőlővel, cickafarkkal, aranyvesszővel, egyéb felfázás elleni praktikákkal, azonban egy súlyosabb felfázással – amit akár láz, véres vizelet, görcsök, deréktáji fájdalom és hányás is kísérhet – azonnal orvoshoz kell fordulni. Nagy valószínűséggel antibiotikumot kapunk majd.
Ebből következik a harmadik bűn, amit elkövethetsz: ne hagyd abba az antibiotikumot, amint azt érzed, „meggyógyultál”, pedig még maradt három szem! Ha mégis megtetted, és „gyakorlott” felfázó vagy, ne használj fel az előző felfázásból megmaradt, régi antibiotikumot orvosi konzultáció nélkül! Tudom, nagy a kísértés, ha épp a legrosszabbkor támad be a „nászutas betegség”, és legszívesebben azonnal véget vetnél a tüzes pokolnak, de nem szabad.
A negyedik hiba, amit elkövethetünk, ha csak a túlélésre játszunk, és nem járunk utána a gyakran visszatérő, ismétlődő felfázás okának. Tapasztalatból beszélek, ugyanis a fenti hibákat egytől egyig elkövettem. Egyáltalán nem vettem komolyan a betegséget annak ellenére sem, hogy extrém panaszaim voltak: tulajdonképpen fájt a létezés. Több nap is eltelt, mire felkerestem egy orvost, de akkor is csak azért, mert rájöttem, várhatok bármeddig, nem fog magától elmúlni. Ha mindez nem lett volna elég, a meggondolatlanságomat még egy borzasztóan felelőtlen döntéssel is megkoronáztam: idő előtt abbahagytam az antibiotikum-kúrát, mivel úgy éreztem, teljesen rendbe jöttem, meg „a gyógyszerekről csak rosszat hallani, jobb abból kevesebb, mintsem több”. Nem, nem jöttem rendbe, és igen, a mai szememmel csak fogom a fejemet, hogy mindezt mégis milyen alapon gondoltam. A rossz döntések sora végül ördögi körforgásba taszított, hosszú hónapokon át rendszeresen visszatérő, enyhébb és súlyosabb panaszok gyötörtek. Vizsgálatról vizsgálatra jártam, ugyanis akkor már nem használt az az antibiotikum, amit a legelső alkalommal kaptam. Egy másikra volt szükség, ami végül száz százalékban helyre tett. Ha valamiből tanultam, akkor ebből. Mert tényleg: #nehagyagoldelazegészséged!
Ajánljuk még:
HA A VASHIÁNY ODACSAP... – TURBÓZZUK FEL MAGUNKAT VÖRÖS HÚSSAL, KAGYLÓVAL ÉS TOFUVAL
A KÉZ ÍZE: EZÉRT MÁS MINDIG, HA NAGYMAMA KÉSZÍTI A DESSZERTET
TÚLSÚLYOS LÁNY CÍMLAPON? ÉS EGÉSZSÉGES IS? HOGY MERÉSZELITEK?
5 melegítő gyógynövény, ami mindig legyen otthon a télen
A hagyományos magyar népi gyógyászat egyik alapelve a hatás-ellenhatás egyensúlyának megőrzésére való törekvés. A felfedezés a világon mindenhol ugyanez, Kínában ezt az elvet jin és jang egységének nevezik. De a népi vonalon maradva maradjunk a dagadó példájánál: ha a hasalja nem tartaná össze a fűszeres tölteléket, az igen hamar szétfolyna, de a disznó hasfalát sem hívnánk dagadónak, ha nem kerülne bele a töltés…
