Egészség

Nádvágó láz: a nyár alattomos betegsége

Nevezik nádvágó láznak vagy disznópásztor betegségnek is, és a becslések szerint évente 7–10 millió ember fertőződik meg általa. Bár a leptospirózis leggyakrabban a trópusi vidékeken fertőz, ma már bárhol találkozhatunk vele – akár saját kertünkben is.

Mi az a leptospirózis?

A leptospirózis egy akut fertőző megbetegedés, amit a Leptospira interrogans baktérium, illetve annak különböző típusai okoznak. A betegség vad- és háziállatokról terjedhet emberre. A kórokozók jellemzően a körülöttünk élő patkányokban és egerekben lapulnak, székletükkel és vizeletükkel ürülnek a külvilágba. Meleg és nedves környezetben, például sárban, pocsolyákban vagy sós vízben több hónapig is fennmaradhatnak. Innen a bőr és a nyálkahártya sérülésein át jutnak be a szervezetbe: az emberek úszás, kempingezés vagy csónakázás közben fertőződnek meg leggyakrabban. A betegséget nem szabad alábecsülnünk, mert néhány napon belül akár halálhoz is vezethet, a súlyos fertőzés halálozási rátája 10-15 százalék körüli.

A kutyatulajdonosok figyelmét kiemelten fontos felhívni a leptospirózis jelenségére,

hiszen házi kedvenceink gyakorta isznak pocsolyákból – főleg nyáron, amikor a kórokozó a legjobb formájában van. A leptospirózis ugyanis tavasszal és nyáron fenyeget, télen nem tud életben maradni a baktérium.

Hogyan ismerhetjük fel a leptospirózist?

A leptospirózissal megfertőződő emberek nem feltétlenül érzik magukat betegnek. A tünetek nagyon eltérőek lehetnek, de általánosság a betegség lefolyásának két fázisát különböztetjük meg: az első fázisban gyakori a magas láz, és a kórokozók kimutathatók a vérben. Ez a fázis körülbelül egy hétig tart. A második fázisban a láz ugyan visszatérhet, de közel sem lesz olyan magas és nem tart sokáig. Ekkorra szervezetünkben a kórokozók a legkülönbözőbb szervekben telepednek le, ahol komoly szövődményeket okozhatnak.

Az Egészségügyi Világszervezet ó (WHO) a betegség lehetséges formáit négy csoportra osztja:

  • Enyhe, influenzaszerű megbetegedés lázzal és hidegrázással. Gyakori a fejfájás és végtagfájdalom. Gyakran kötőhártya-gyulladás tünetei is jelentkeznek.
  • Weil-kór: súlyos máj- és vesebetegséggel jár, sárgaság, veseelégtelenség, vérzés és szívritmuszavar jelentkezhet.
  • Súlyos meningitis vagy agyhártyagyulladás: tipikus tünetek az erős fejfájás, fényérzékenység vagy nyaki merevség.
  • Vérzés a tüdőben és légzési elégtelenség

Hazánkban ritkán fordul elő: évente 30-40 esetet rögzítenek. Bizonyos foglalkozások esetében (ilyenek a gazdálkodók, erdészek, vadászok, állatorvosok, favágók vagy az állatkerti gondozók) az átlagnál gyakrabban fordul elő. A kutyatartással, háziasított vadállatokkal foglalkozók körében is magasabb a kockázat, de veszélyt jelenthetnek az esővízgyűjtő rendszerek és a ház körül elszaporodó rágcsálók is.

Magyarországon az emberek 90 százalékánál a leptospirózis enyhe lefolyású, így nem kell rögtön megijednünk, ha fény derül a bajra, ugyanakkor az antibiotikumos kezelést minél előbb el kell kezdeni. Ha a fertőzött személy nem sárgul be, nagy eséllyel bízhat a gyors felépülésben. A máj érintettségét jelző sárgaság esetén azonban komolyabb betegségekre is számíthatunk, és átfogó vizsgálatoknak kell alávetnünk magunkat, hogy eredményesen vehessük fel a harcot a betegség ellen. Sajnos a betegség felismerése nem egyszerű, ezért sokáig még orvosaink sem feltétlenül számolnak vele. Így ha a fent leírtakhoz hasonló tünetegyüttesek jelentkeznek, és bármilyen körülmény adott volt az elmúlt hetekben (háziállat tartása, álló vízben fürdés, rágcsálók a ház körül stb.), akkor érdemes gyanúnkat kezelőorvosunkkal is megosztanunk.

Egy kis odafigyeléssel elébe mehetünk a bajnak!

Hazánkban az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő állatfürdőhelyek tekinthetők a legnagyobb veszélyforrásnak. Ezeket követik a háziasított rágcsálók (egér, patkány, hörcsög, tengerimalac) tartása illetve a gazdaságok területén elszaporodó patkányok. Veszélyeket rejthet az erdei állóvizekben történő fürdés is, különösen akkor, ha az érintett testrészen sérülésünk van.

Bármennyire is jó mókának tűnik: ne fürödjünk együtt házi kedvencünkkel, és tanítsuk meg mihamarabb arra, hogy pocsolyából ne igyon. Otthoni medencénkbe se engedjük be az állatot, és igyekezzünk felelősen tartani beltéri kedvenceinket is. Ha kertünkben találkoztunk már rágcsálókkal, belopódzó vadállatokkal, akkor körültekintően takarítsuk be a konyhakert finomságait. Mivel a föld is potenciális veszélyforrás lehet, a gyökérzöldségeket, epreket, salátákat alaposan mossuk meg fogyasztás előtt.

A leptospirózis ellen létezik védőoltás is, ami egy évre ad védettséget. Állatok esetében is léteznek védőoltások bizonyos típusú leptospirák ellen, ezzel csökkenthetők az emberre átterjedés kockázatai is. Ha életmódunkból és körülményeinkből kifolyólag úgy érezzük, hogy nagyobb mértékben vagyunk kitéve a fertőzés veszélyének, érdemes elgondolkodnunk háziállataink beoltását.

Ajánljuk még:

Megjavítom az agyam! – A neurofeedback módszerével közeledek egy kiegyensúlyozottabb élethez

Bárki megmondja rólam, hogy már gyerekként is tíz centivel a föld felett jártam és ábrándoztam reggeltől estig, de még ma is előfordul, hogy ha szólnak hozzám, az csak tíz másodperc elteltével jut el a tudatomig – ha egyáltalán eljut. Minden kimegy a fejemből és elképesztően szétszórt vagyok, arról aztán nem is beszélve, hogy egész életemben botladoztam, folyton levertem és összetörtem valamit. Amikor hallottam a neurofeedbackről, amivel többek között a figyelemzavart kezelik az agyhullámok kondicionálásával, rögtön meg akartam tudni, mi is van az én fejemben. 

 

Már követem az oldalt

X