Mi lesz, ha már nem tudjuk ellátni magunkat? Tudatosság és tervezés időskorra

Egészség

Mi lesz, ha már nem tudjuk ellátni magunkat? Tudatosság és tervezés időskorra

Most még megy a bevásárlás, gondozni tudjuk a kiskertet, nem okoz gondot önmagunk ellátása. De nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, ezért fontos még időben végiggondolnunk azt, hogy ha mások segítségére szorulunk, milyen lehetőségeink vannak, mire leszünk jogosultak ingyenesen, s mi az, amiért pénzt kell fizetnünk vagy környezetünk segítségét kell kérnünk. 

Május 3-án a legnagyobb amerikai nyugdíjasszervezet, a közel 40 millió tagot számláló AARP honlapján, a közösség vezetőjének, Jo Ann Jenkinsnek érdekes és megdöbbentő cikke jelent meg. Az elnökasszony arról írt, hogy a 65. életévüket betöltött amerikai állampolgárok közel 70 százalékának egyszer csak mások segítségére lesz szüksége ahhoz, hogy túléljék napjaikat – tehát nem ahhoz, hogy vidáman, kényelmesen és biztonságban éljenek, hanem ahhoz, hogy másnap is éljenek még. Mások fogják odaadni nekik a legfontosabb gyógyszereket, lefürdetik, megitatják és megetetik őket, megveszik és elhozzák a megfelelő ételeket, kitakarítják a lakást, stb.

A nőknek átlagosan 3,7 évig, a férfiaknak 2,2 évig lesz szükségük erre a segítségre. Ezzel együtt a cikk hangsúlyozza: a krónikus fizikai/lelki betegségből vagy baleseti sérülésből eredő mások segítségére szorulás azt is jelenti, hogy körülbelül 53 millió felnőtt amerikai, korosztálytól függetlenül a napjának egy részét idős rokona vagy barátja megetetésére, elszállítására, lakásának takarítására, számlái fizetésére és annak biztosítására fordítja, hogy a gyógyszerét pontos időben és megfelelő mennyiségben vegye be. Felmerül a kérdés: vajon mi, magyarok gondolunk-e arra, hogy mi lesz, ha másokra szorulunk?

Kevesen tudják azt, hogy Magyarországon az idősellátás rendeleti és törvényi szabályozásában kevés dolog jár automatikusan, alanyi jogon mindenkinek. Jelenleg hatvanöt év felett egyedül a kormány által 2022 tavaszán indított Gondosóra-szolgáltatás az, amely egészségi állapottól és anyagi helyzettől függetlenül mindenkinek jár. Ezt érdemes is igénybe venni, mivel ezzel szerettünket összekapcsoljuk egy, a nap 24 órájában működő diszpécser-központtal, ahol készséggel segítenek, például elesés vagy hirtelen fellépő rosszullét esetén.

Ezenkívül sokan (2020-ban a KSH adatai szerint közel 100 000-en) részesülnek házi segítségnyújtásban vagy szociális étkeztetésben (utóbbiak száma 2020-ban több mint 200 000 fő volt), de ezek pontos jogosultsági körét és árait a helyi önkormányzatok rendeletei szabják meg. Ugyanez a helyzet a nappali gondozási központokkal, ahol nap mint nap kb. 30 000 ember kap szakszerű felügyeletet és ellátást Magyarországon. Ha az idősellátás otthoni keretek között már nem megoldható, sokan választják a szociális otthont vagy valamilyen bentlakásos gondozóházat, jelenleg kb. 56 000 fő él ilyen otthonokban hazánkban.

Amennyiben a szociális alapellátásra a helyi önkormányzati rendeletek szerint nem vagyunk jogosultak, vagy ha nem vagyunk megelégedve annak minőségével, fordulhatunk ápolószolgálatokhoz, amelyekkel szerződést kötve akár mindennap segítséget kaphatunk önmagunk ellátásához – amennyire a pénztárcánk bírja. Ugyanez a helyzet az egyéni gondozók választásával: számos honlapon, de akár a közösségi médiában is elérhetünk olyan idősgondozókat, akik hosszabb vagy rövidebb időre vállalják egy-egy idősebb ember rendszeres gondozását, teljesen különböző árakon és ellátási minőségben.

A helyzetet végiggondolva határozottan kimondható: már most, amikor még el tudjuk látni saját magunkat, fontos végiggondolnunk azt, hogy ha mások segítségre szorulunk, milyen lehetőségeink vannak, mire leszünk jogosultak ingyenesen, s mi az, amiért pénzt kell fizetnünk vagy környezetünk segítségét kell kérnünk.

Amennyiben az utóbbit választjuk, pontosan végig kell gondolnunk és esetleg meg is beszélnünk: ki és miben tudna nekünk egy ágyhoz kötött élet esetén segíteni, és mi az, amit külső, a baráti és rokoni hálón kívüli segítséggel, pénzért kell majd igénybe vennünk. És az sem mellékes: lesz-e elég anyagi keretünk ahhoz, hogy saját, elvárt minőségi ellátásunkat finanszírozni tudjuk? Amennyiben nem vagyunk ebben biztosak, célszerű előzetesen takarékosodnunk a nehéz napokra vagy – ha erre van lehetőség – valamilyen részmunkaidős munkát vállalnunk, hogy anyagi helyzetünkön javítsunk.

Átgondolnád, milyen opciók állnak rendelkezésre? Korábban írtunk már arról, miként lehet felkészülni a nyugalmas nyugdíjas évekre, és hogy milyen pénzügyi lehetőségek vannak időskorban. 

Ajánljuk még:

Rendelők és konfliktusok – mit csinálj, ha bunkó a doki?

Tegye a szívére a kezét, aki azt állítja, hogy sose szidta még az orvosokat. Aki sose mondta azt, hogy pökhendiek, nem mondanak el semmit rendesen, nem válaszolnak a kérdésre, vagy ha igen, direkt úgy, hogy ne lehessen érteni abból semmit. Én bizony mondtam már ilyet, még ha tudom is, hogy igazságtalan az általánosítás. Véleménycikk következik modortalan orvosokról, és arról, mit tehet az egyszeri páciens, ha egy rendelőben igazságtalanság éri.

 

 

Már követem az oldalt

X