Gondolom nem én vagyok az egyetlen, akit élete során legalább egyszer figyelmeztettek már a tejtermékek legcsodásabbikának káros hatásaira. De vajon igazuk van azoknak, akik szerint jobb csínján bánni a bundáskenyérre kent mackósajttal, vagy éppen barbár módon camembert nélkül enni a szőlőt vagy a körtét?
Egy sor kutatás szerint egyáltalán nincs igazuk. Egy 2011-es, a New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány 120,877, sajtot rendszeresen fogyasztó felnőttet vizsgált, évtizedeken keresztül. A tanulmányt készítő kutatók azt találták, hogy a krumpli, az iparilag feldolgozott hústermékek és a gabonafélékből készült ételek az elhízással, míg a joghurt, a gyümölcsök vagy a különböző magvak súlycsökkenéssel voltak összefüggésbe hozhatók. A sajt viszont pont a két kategória között helyezkedett el: a fogyasztása általában semmi hatással nem volt a testsúlyváltozásra.
„Szinte semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy a sajt hizlal – legrosszabb esetben is csak semleges hatással van a testsúlyunkra” magyarázta Dariush Mozaffarian, a kutatás vezetője, aki egyben a Tufts Friedman Táplálkozástudományi Iskola dékánja. „Nincs bizonyíték arra, hogy a sajtot összefüggésbe lehetne hozni szív- és érrendszeri betegségekkel, sőt, néhány tanulmány szerint még csökkentheti is ezek kockázatát. A cukorbetegség esetében pedig a legrosszabb esetben is semleges a hatása, de elképzelhető, hogy akár jótékony is lehet.”
A Mozaffarian és csapata által levont következtetéseket egy 2018-as kutatás is megerősítette. Ennek során 2512 walesi férfit vizsgáltak, és arra az eredményre jutottak, hogy öt év sajtfogyasztás után az alanyoknak nemhogy nőtt, de egy kicsit még csökkent is a testsúlyuk (bár ez a jelenség tíz év után már nem volt megfigyelhető).
Az, hogy ennek ellenére elterjedt az a meggyőződés, hogy a sajt hízlal, köszönhető annak a ténynek is, hogy többnyire olyan ételek hozzávalójaként fogyasztjuk, amik valóban gyarapítják a testsúlyunkat. Egy szalonnás kenyérlángos vagy szalámis pizza (különösen néhány pohár kólával leöblítve) viszont minden bizonnyal nem feltétlenül attól növeszti nagyobbra a testünket, hogy vastagon áll rajta az olvadt sajt. Hanem mert egyébként is megtenné. Ettől még jogos a kérdés: mégis hogy lehet, hogy mégsem hizlal a sajt, ha egyszer magas a kalóriatartalma?
A választ az érlelésben találhatjuk meg: a sajtban élő baktériumkultúrák pozitív hatással lehetnek a bélflóránkra, ez pedig segíthet megőrizni az egészséges testsúlyunkat. Az érlelés egyik terméke pedig a K2-vitamin, aminek köze lehet a hatékonyabb inzulintermeléshez. Az inzulin pedig szabályozza a vércukorszintet, az éhségérzetet, a kalóriaégetést és a zsírfelhalmozást.
Persze ettől még mondhatjuk, hogy (más magas kalóriatartalmú ételekkel, mondjuk az avokádóval ellentétben, amiket soha nem bélyegeztek egészségtelennek) a sajt nemcsak sok zsírt, de sok telített zsírsavat is tartalmaz, ez pedig valóban növeli a koleszterinszintet, és rosszat tesz a szívnek és az érrendszernek. Egy 2012-es tanulmány szerint viszont (amin Mozaffarian szintén dolgozott) a húsokban lévő telített zsírsavak hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához, de a tejtermékekben található telített zsírsavak esetében egyenesen fordított a helyzet.
Minden jel arra mutat tehát, hogy mégsem kell a diétázóknak vagy a koleszterinszintjük miatt aggódóknak száműzniük a sajtot a hűtőből. De azért arra továbbra is érdemes odafigyelni, mi van azon a pizzán, amire ráreszeljük.
Ajánljuk még:
KONZERVZÖLDSÉG: TÁPLÁLÓ VALÓSÁG VAGY PUSZTA ILLÚZIÓ?
TANULJ MEG JÓL GRÁNÁTALMÁT ENNI! SZINTE NINCS OLYAN BAJ, AMIRE NE LENNE GYÓGYÍR
ROTHADÓ NÖVÉNYEK SZAGÁT ÉRZEM HETEK ÓTA: FANTOZMIA ÉS PAROSMIA, A COVID REJTÉLYES TÜNETEI
