Láthatatlan mérgeink: a szennyezett beltéri levegő

Egyre többen panaszkodnak allergiaszerű tünetekre manapság: felső légúti problémák, sérült nyálkahártyák, bőrpanaszok fordulnak elő egyre gyakrabban, amelyek okát nehéz kideríteni. Sok esetben érdemes gyanakodni a beltéri levegőben lévő apró szemcsékre, amelyek ártatlanul kuksolnak a polcokon, a nappaliban vagy éppen a fürdőszobában.

Számos vegyi anyag vesz körül bennünket, illatanyagok és tisztítószerek maradványai levegőben, de van kipárolgása a falfestékeknek, a különböző tárgyak ragasztóanyagainak és festékeinek, a tömítő és szigetelő anyagoknak is. Ezeket nevezzük illékony szerves vegyületeknek (VOC), amelyek nagy arányban lehetnek egy lakás levegőjében, és számos egészségügyi problémát okozhatnak az orr vagy a szem irritációjától a nehéz légzésen át akár a komolyabb daganatos betegségekig.

Bár köztudott, hogy a kandalló használata sokat ronthat otthonunk levegőjén, azt már kevesebben tudják, hogy az illatgyertyák, a vegykezelt füstölők vagy a légfrissítők számos szennyező anyagot, akár több, mint százféle kemikáliát juttathatnak a levegőbe, és ez akkor is így van, ha nem látjuk… Valójában egy alapos szellőztetés sokkal többet ér, mint ezek használata, ráadásul olcsóbb is. 

A tisztítószereinket is válogassuk meg! Norvég kutatók szerint a takarítószerek rendszeres használata hosszú távon

ugyanolyan káros lehet a tüdőre, mint húsz éven át napi 10-20 cigaretta elszívása.

A Bergeni Egyetem tudósai által végzett vizsgálatban több mint 6000 ember vett részt a világ 22 különböző pontjáról. A résztvevőknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, milyen gyakran használják a tisztítószereket, ezekután pedig megvizsgálták a légzésfunkciójukat: a foglalkozásukból adódóan napi szinten, sok vegyszerrel takarítók sokkal gyengébb mutatókkal rendelkeztek, mint a kevesebbet takarító résztvevők. 

A műszaki cikkek sem ártatlanok, ha a levegő minőségéről van szó. Egy részüket ugyanis égésgátló anyagokkal kezelik – a brómozott vegyületek pedig lassan bomlanak le, és felhalmozódnak az élő szervezetekben, hatást gyakorolva az egészségünkre. Például ronthatják a gyermekek szellemi képességeit is.

Aki napi rendszerességgel sokat fénymásol, érezhet magán megmagyarázhatatlan felső légúti tüneteket. Ugyanis a fénymásolás során a levegő oxigénmolekuláiból ózon képződik, ez pedig irritálja a szemet és a nyálkahártyákat, köhögést, fejfájást válthat ki. Sőt, magas ózonkoncentrációjú levegő hosszú ideig tartó belégzése légcsőhurutot vagy szemgyulladást is okozhat, és csökkentheti a szervezet ellenálló képességét a megfázásokkal és a tüdőgyulladással szemben.

De akkor figyeljünk oda különösen, ha modern nyílászárónk van.

Ugyanis a tökéletesen zárt helyiségekben gyakorlatilag feléljük az oxigént, a levegőben a széndioxid feldúsul, ami fejfájáshoz, egészségkárosodáshoz, romló teljesítményhez vezethet. Nemrégiben műszeresen vizsgálták a modern nyílászárókkal felszerelt hálószobák éjszakai szén-dioxid koncentrációját: egy hermetikusan zárt szobában, a szoba szén-dioxid tartalma a kiindulási érték akár nyolcszorosára nőhet reggelre. A szellőzés tehát fontos, és a hasznát mutatja, hogy már egy bukóra nyitott ablak is megfelezheti az előbb említett szén-dioxid-növekedés mértékét.

Ha azonban műanyag nyílászáróink, jól szigetelt falaink vannak, nyilván szeretnénk elkerülni a nyitott ablakból fakadó energiaveszteséget: ilyenkor érdemes beépíteni hővisszanyerős szellőztető rendszert. Ezek rendre lecserélik a teljes beltéri levegőt, miközben a kimenő áramlat átadja a hőmérsékletét a beérkező friss légtömegnek. Nem véletlenül kötelező elem a passzívházakban, amelyek szinte termoszként védik az épületben keletkező hőt.

De, ez nem egy „minden veszélyes!”-típusú cikk, a hasonló írások esetében gyakorta érkezik a kritika:

„persze, már levegőt se vegyünk, mert minden veszélyes”.

Gyakorlatilag igen, és mégsem. A körülöttünk lévő láthatatlan világ feltárásával, a veszélyek megismertetésével és a felelősségteljes gondolkodás ösztönzésével nem az a célunk, hogy félelmet keltsünk az olvasóban – épp ellenkezőleg! Igyekszünk minden információt átadni, hogy tisztában legyünk a körülöttünk lévő világ titkaival, a miértekkel.

Lakásunkra sem egy veszélyes övezetként kell tekintenünk, pusztán figyelembe venni, hogy az életünkben nap mint nap helyet kapó tárgyak milyen hatással lehetnek ránk. Érdemes aeroszol helyett stiftes vagy pumpás kiszereléseket, mesterséges illatgyertyák helyett természetes illatokat, vegyszerek helyett alternatív megoldásokat, a tárgyak halmozása helyett a mértékletességet választani. Apró dolgok ezek, de rengeteget segíthetnek egészségünk megőrzésében.