AllergiaszezON: milyen lelki tényezők állhatnak a háttérben?

Mi az allergia?

Allergiáról akkor beszélhetünk, amikor a szervezet valamilyen külső ingerre túlságosan erős reakciót ad. Valójában tehát nem magával a reakcióval van baj, az akár teljesen normális is lehetne, csupán a reakció mértéke nem megfelelő. A szervezetünk allergia esetén tévesen túlzottan veszélyesnek címkézi az adott anyagot és a túlérzékenységgel reagál rá.

Arra, hogy mi lehet az allergia megjelenésének az oka, a mai napig sincs egyértelmű válasz, ugyanakkor a kutatások sokféle tényezővel találtak már összefüggést. Növeli például az allergiában érintettek számát az egyre nagyobb mértékben szennyezett környezet, a táplálékokban található számtalan adalékanyag, színezék és tartósítószer, de zavarok megjelenéséhez járulhatnak hozzá a vegyszerek, a dohányzás, sőt még az is, hogy a városi ember sokféle stressznek van kitéve.

Mi állhat az allergia hátterében?

Stressz

Több kutatás is azt találta, hogy az allergiák hátterében sok esetben a stressz áll. Szerencsére nem arról van szó, hogy egy-egy stresszes helyzet máris allergiássá tenne minket. A tartós distressz és a folyamatos érzelmi terhelés azonban fokozhatja az allergia megjelenésének valószínűségét, ahogy a már azonosítottan allergiásoknál fokozza a tünetek megjelenésének gyakoriságát is.

Elfojtás

Vannak olyan leírások, amelyek szerint

az allergia megjelenése arra utalhat, hogy a személy elfojtja agresszív késztetéseit.

Ez az elfojtás lehet tudatos, vagyis dönthet úgy az illető, hogy nem enged teret az érzéseinek. De az is lehet, hogy az elfojtás tudattalanul zajlik, tehát maga az érintett sincs tisztában vele, hogy „eltagad” maga és mások előtt érzéseket, belső tartalmakat.

Szorongás

A szorongás szintén felelős lehet az allergiás tünetekért Sok olyan allergiás van, aki – ha nem is azonnal, amikor megjelennek az első allergiás tünetek, de idővel – többféle anyagra is allergiás reakciót mutat. Ez tekinthető úgy, mint egy általános védekezés, ami a szervezet egészét érinti.

A test üzenete valami ilyesmi lehet: „meg kell védenem magam a világtól, mert veszélyes”.

Hogy mitől is érződik olyan veszélyesnek, ez egyénenként változó. Lehet olyan, aki valamilyen traumát élt át azzal a bizonyos anyaggal, amire később allergiás reakciót mutat, de ez a szorongás szólhat általánosságban a világ veszélyeinek is. 

Távolodni vágyás

Az allergia elhatárolhat a környezettől, sőt gondolhatunk akár arra is, hogy távolságot teremt bizonyos személyektől is. Így van ez például egy allergiás bőrkiütésnél, ami mások által érinthetetlenné teszi elszenvedőjét. Ez szintén sokféle alapon nyugodhat: belső bizonytalanságon, önértékelési zavaron, vagy akár párkapcsolati nehézségeken.

Vannak információk arra vonatkozóan is, hogy allergiás gyermekeknél gyakran jelenik meg a családban a szülők korábbi válása, vagy gyakori veszekedése. A különféle pszichoszomatikus tünetek (vagyis, amikor testi szinten nyilvánul meg a tünet, ami valójában lelki okból fakad) náluk eleve gyakori reakciók lehetnek. A tudattalan motiváció ezek mögött gyakran az, hogy „amíg én beteg vagyok, velem foglalkoznak, és nem egymással veszekednek”. Ugyanez a tudattalan működésmód húzódhat esetükben az allergiás reakciók megjelenése mögött is... 

A specifikus allergiák és mentális betegségek kapcsolata

Kutatások arra jutottak, hogy az eleve meglévő pszichés nehézségek egyértelműen visszahatnak az allergiára is. Ezeknek a mentális betegségeknek nemcsak abban van szerepük, hogy milyen gyakran, és milyen súlyossággal jelentkeznek az allergiás reakciók, hanem abban is, ahogyan az illető ezt az állapotot megéli, és kezelni tudja.

Például az allergiás asztma igen gyakori társbetegség mentális betegséggel élők esetében, hátterében pedig sokféle lelki tényezőt azonosítottak már a kutatások. Lehet például, hogy az érintett valamilyen korábbi esemény miatt bűntudatot érez, ami nem engedi meg számára sosem, hogy fellélegezzen. Mintha ez a terhelő múltbéli esemény fojtogatná, nem engedné, hogy elég oxigénhez jusson. Vizsgálatok kimutatták azt is, hogy azoknál az asztmásoknál, akiknél valamilyen pszichiátriai diagnózis is fennáll, jóval gyakoribbak az asztmatikus rohamok. Született olyan eredmény is, amelyben az asztmával küzdő személyek 53 százaléka valamilyen szorongásos zavarral is diagnosztizálható volt. Szintén az asztmával kapcsolatban leírták azt is, hogy nagy százalékban szerepel az érintettek múltjában valamilyen gyermekkorban megélt traumatikus esemény, vagy az anyával való nem megfelelő kapcsolat.

Természetesen az allergiák hátterében számtalan egyéb ok is fellelhető, ugyanakkor fontos látni, hogy a lelki tényezők szerepe sem feltétlenül hanyagolható el. Az allergia diagnosztizálásánál és kezelésénél egyaránt fontos szempont lehet, hogyan vagyunk (magunkkal), és az önismeret is jó szolgálatot tehet az allergiamentes élethez vezető úton!