Bevált praktikák, hogy a gyerek ne legyen minden második héten otthon

Az első és legfontosabb az immunrendszer erősítése. Jöhet bármilyen baktérium vagy vírus, ha szervezetünk feltöltődve, harcra készen várja, akkor könnyűszerrel elbánik vele. Nem mondok újat azzal, hogy az egészség valahol a kiegyensúlyozott táplálkozásnál, a test, a lélek és a szellem szabadságánál kezdődik. Már azzal is rengeteget teszünk megóvása érdekében, ha változatos étrendet követve, megfelelő időt a szabadban töltve, kielégítő alvással éljük mindennapjainkat.

Ha úgy érezzük, hogy a hideg idő beálltával egy kis extra segítségre van szükségünk, akkor kezdjünk el méhészeti termékeket fogyasztani!

A méz, a propolisz és a virágpor különleges hatással rendelkezik, és egyedülállóan tudja erősíteni immunrendszerünket. A legtöbb méhészetben kapható a propoliszos méz, sőt illóolajokkal dúsított változata is. Nekem ez az egyik kedvencem, állandó társunk az őszi-téli időszakban. Ha valaki allergiája miatt nem fogyaszthat mézet, annak a bíbor kasvirág, másnéven echinácea készítményeket ajánlom, lehetőség szerint tinktúra formájában.

A napsütéses órák csökkenésével elengedhetetlen a C- és D-vitamin utánpótlása, erről egészen tavaszig ne feledkezzünk meg! Étrendünkben szerepeljen a lehető legtöbb szezonális zöldség- és gyümölcs, vagy a nyári hónapokban eltett, lefagyasztott fajták. Együnk sok hagymát, fokhagymát, és szervezetünk kiegyensúlyozott működése érdekében rendszeresen fogyasszunk pörköletlen diót, tökmagot, mogyorót is.

Fokhagyma, torma, almaecet és méz keverékéből készíthetünk házi immunerősítő készítményt: a zúzott fokhagymát és reszelt tormát keverjük össze az ecettel és mézzel, és legalább naponta egyszer kanalazzunk belőle. Ha ez túl sok lenne gyermekünknek, alkalmazzuk a fahéjjal fűszerezett gyógyméz receptjét. Kiegészítésképp heti rendszerességgel vagy megfázás-gyanú esetén főzzünk egy finom teát hársfa, akácvirág és bodzavirág keverékéből.

Ne feledkezzünk meg nyálkahártyánk védelméről sem!

Alkalmazzunk nyálkatartalmú gyógynövényeket, amelyek bevonatot képeznek a nyálkahártya felszínén, ezáltal védik a fertőzésektől, és segítik az alatta lévő sejtek regenerálódását. Ilyenek az orvosi ziliz és a martilapu. Olykor-olykor nem árt elfogyasztani egy zsálya-, apróbojtorján- vagy körömvirágteát sem, és bátran fűszerezzük ételeinket gyógyhatású fűszernövényekkel, mint a kakukkfű, izsóp, borsikafű vagy szurokfű. Gyerekeknek kiváló feltöltődés a csipkebogyótea vagy a kamrába eltett hecsedlilekvár.

Ahogy egyre hidegebbek lesznek a nappalok, gyakrabban csukjuk be az ablakokat. Ne tegyük! Szellőztessünk lehetőségeinkhez mérten, és igyekezzünk párásítani a szobát, ahol tartózkodunk. Érdemes beszerezni egy párologtatót, és akár sós vízben oldott 100% tisztaságú illóolajokat juttatni a levegőbe. Jó választás a zsálya, levendula, citromfű, rozmaring, szegfűszeg, citrom, teafa, copaiba, fenyő, eukaliptusz is. Érdemes elkezdeni a klorofilltartalmú növények arányának emelését táplálkozásunkban: kapjon több lehetőséget a búzafű, az árpa és a lucerna is, és ha lehetőségünk van rá, csempésszük be a csírákat gyermekeink salátájába, szendvicsébe.

Figyeljünk arra is, hogy a szoba hőmérséklete ne legyen nagyon magas! Érdemes állandó, 21 fok körüli hőmérséklethez szoktatni magunkat. Így elkerülhetjük a túlérzékenységet, és a túl nagy hőmérsékletkülönbség okozta problémákat. Éjszaka lehet ennél pár fokkal hűvösebb is, a légutaknak ez jobban kedvez. Ha kimegyünk a szabadba, ügyeljünk a réteges öltözködésre és a túlöltöztetés elkerülésére.

A megfázások nagy része annak köszönhető, hogy a túlöltöztetett gyermek a játék hevében megizzad. Ha úgy érkezünk az iskolába, hogy az udvaron játszó gyermekünk haja csupa víz, odahaza ültessük egy kád forró kakukkfüves fürdőbe, itassunk vele a fent említett gyógynövényekből készült teát, estére pedig kenjük be egy kellemes mellkaskenőccsel! Ha szerencsénk van, elejét vettük a problémának.

Ha nyáron ügyesek voltunk, akkor lapul a kamrában egy kevés erdeiszeder-levél, ezeket most érdemes elővenni, és immunerősítő, méregtelenítő, gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatású teát készíteni belőlük. A nyírfalevél és a máriatövis flavonoidtartalmuknak köszönhetően lehetnek segítségünkre, a zsurló, az aranyvesszőfű és az ökörfarkkóró szaponintartalmuknak köszönhetően mesterek az immunerősítésben.

Ha gyermekünk nem az a lelkes teafogyasztó, akkor próbálkozzunk más praktikákkal!

Próbáljuk megszerettetni vele a fermentált vagy kovászolt zöldségeket, és ösztönözzük ezek fogyasztására. Édesszájúaknak kerülhet gyógylekvár a kenyérre, vagy önmagában kanalazva.

Én minden nyáron, minimális hőkezeléssel készítem télire házi gyógylekvárunkat: meggy, berkenye, piros és sárga málna, fekete ribizli, fehér ribizli, ezüstcseresznye és homoktövis felhasználásával.

Ha valaki elmaradt a nyári lekvárkészítéssel, annak sem kell aggódnia: számos megbízható készítmény elérhető a hazai termelők kínálatában. Ha legkisebbjeink a lekvárt sem szeretik, akkor töltsük fel a hűtőt probiotikus natúr joghurttal, amit lehetőleg GMO-mentes, szabadtartású állatállományt fenntartó helyi gazdáktól szerzünk be. Ezt később magunk is ízesíthetjük: étcsokoládét belereszelve a bolti „sztracsatella” krémdesszerthez hasonló ízvilágot hozhatunk létre, de kiemelkedően finom az a változat is, amikor baracklekvárt és zabkekszet teszünk bele.

Bármelyik variációt építjük be mindennapjainkba, az aranyszabály örökérvényű: igyekezzünk elhagyni az adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket, fogyasszunk minél több (lehetőleg szűrt) tiszta vizet, figyeljünk oda emésztőrendszerünk kiegyensúlyozott működésére, legyünk minél többet a szabadban, és éljünk tiszta, vegyszermentes otthonban!

Pihenjünk eleget, de töltsünk minél több minőségi időt a szeretteinkkel, és mindig szánjunk kellő energiát és figyelmet önmagunk és gyermekeink teljes testi-lelki egészségére!