Alacsony itthon a születéskor várható élettartam, de nem ez a legnagyobb probléma

Egészség

Egy.Életem

Alacsony itthon a születéskor várható élettartam, de nem ez a legnagyobb probléma

Ahogy telik az idő, egyre inkább érezzük, hogy a gyermekkorunk meséiből ismert életvize- vagy életelixír keresése nemcsak mesebeli fordulat: mi magunk is azon vagyunk, hogy megtaláljuk, mivel cselezhetnénk ki a sorsot, hogyan hosszabbíthatnánk meg egészségben eltöltött éveinket. Pedig, ha igazán jól akarjuk élni a mindennapokat, nem a számokra kellene figyelni, hanem az életminőségünk javítására.

Meddig él ma egy magyar? 

Európai összehasonlításban 18. helyen állunk a születéskor várható átlagéletkor tekintetében, annak ellenére, hogy a magyar statisztikai adatok fokozatos, enyhe növekedést mutatnak. Mielőtt az életminőség javításáért elvégzendő házi feladatokat sorolnánk, értsük meg, hogyan működik a születéskor várható életkor számítása és mi vonatkozik ebből ránk!

Ferenci Tamás biostatisztikus segít eligazodni a számokban. Mint mondja, „amit születéskor várható élettartamnak hívunk – 2020-ban 75,52 év –, azt mindig az előző év korfájából és elhalálozási statisztikáiból számolják, de ez az adat nyilván nem az előző évben születettekre vonatkozik. Egy 2020-ban született gyermek tényleges várható élettartamát csak jóval később tudjuk megmondani, amikor az akkor születettek már mind meghaltak. A 2020-as adat tehát nem ebből, hanem a 2020-ban elhunytak adataiból indul ki, bármikor is születtek ők”.

Mivel a statisztika éves szinten készül, tehát a számok évről-évre változnak, minden évben más adat lesz érvényes ránk. „Ha valaki megszületett 2010-ben és arra vagyunk kíváncsiak, mennyit fog élni, akkor úgy kell pontosan tájékozódnunk, hogy a 0-1 év közöttiek halálozási kockázatát figyeljük 2010-ben, majd a következő évben az 1-2 évesek adataiból nyert halálozási kockázatot, és így tovább. 50 évesen a 2060-as halálozási kockázat fog rá vonatkozni.”

Ezzel szemben a születéskor várható élettartam adat az ugyanazon évből származó halálozási kockázatokat használja a számoláshoz. Ez egyfelől azt jelenti, hogy nem tudja megmondani, hogy az adott évben születettek várhatóan meddig fognak élni, másrészt nagyon is reménykeltő, hiszen az idő múlásával javuló statisztikai adatok a mi esélyeinket is növelik.

 

Innen az orvostudomány és az életmóddal kapcsolatos szakterületek kompetenciája megmondani, mit tehetünk annak érdekében, hogy javítsunk a statisztikán, azaz növeljük az egészségben eltöltött éveink számát – ugyanis  talán nemcsak az fontos, meddig élünk, hanem az is, milyen életminőségben töltjük az éveket, különös tekintettel az időskorunkra. Hiszen ki ne szeretne száz évig élni? És ki szeretne életéből 30 évet betegségben élni?

Dr. Babai László, az életmód orvoslás hazai meghonosítója, a Magyar Életmód Orvostani Társaság alapító- és elnökségi tagja azt mondja, „Magyarországon addig tart az egészségben eltöltött évek száma, amíg nyugdíjba nem megyünk, holott a munkával töltött évek után még átlagosan 15-20 évig élünk.”

A tapasztalat azt mutatja, nyugdíjba menetel után szinte azonnal betegek leszünk.

Tipikusan az életminőséget rontó tényezők a túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés, infarktus. Ezek előfordulása már 45-50 éves kortól magas a magyar lakosság körében, majd végigkíséri az embereket egész életükben. Nem nehéz kitalálni, hogy a fő bajok mögött mi állhat: a kevés mozgás és a helytelen táplálkozás, vagyis ezeken kell mindannyiunknak változtatnunk.

„A mai lakosság 10-11 százaléka mozog rendszeresen annyit, amennyit kell, az átlagos napi lépésszám 4000 környékén van, noha 10 000-nek kellene lennie. Nemcsak Magyarországra igaz, az egész civilizált társadalmat, tehát Európa egészét érinti ez a kórság. Míg az északiak nagyon jól állnak mozgás ügyében, a déliek nagyon jók étkezésügyileg, nekünk itt, középen sikerült mindenből a rosszat elsajátítani: a táplálkozásban a hús-alapú étkezés dominál a rostos ételekhez képest, a mozgáshoz pedig lusták vagyunk. Nem annak kellene sikknek lennie, hogy hétvégenként elmegyünk wellneszezni és jól bekajálunk, inkább az, hogy elmegyünk túrázni, nordic walkingozni például. Magas rosttartalmú ételeket érdemes fogyasztani és meg kell tanulni, meddig tart az egy adag – ezt dietetikusok tudják kiszámolni, személyre szabottan. A vércukorszint karbantartása érdekében napi ötször étkezés javasolt ugyan, de ebből csak egy alkalommal szabad igazán jóllakni!”

Egyéni teendőink tehát világosak:

nagyobb arányú társadalmi változáshoz pedig tömeges életmódváltás és mentalitásváltás szükséges!

Ha belegondolunk, nem is olyan bonyolult feladat az életmódváltás, kitartás azonban kell hozzá, hiszen ez a kulcsa a rossz beidegződések kiiktatásának. Lássuk, mi az a 10 legegyszerűbb lépés, amit már ma megtehetünk egy egészségesebb és ezáltal talán hosszabb élet érdekében:

  1. kisebb adaggal is jól lehet lakni, tehát akár kisebbre is cserélhetjük a tányért: ezáltal ugyan tele tányérnyi adagot fogyasztunk, mégsem esszük túl magunkat;
  2. lehetőleg búcsúzzunk el a repetától: nem kell ahhoz kétszer szednünk az ételből, hogy éhen ne haljunk, és csupán pár nap alatt hozzászokik a szervezetünk az egyszeri kisebb adaghoz;
  3. a mozgás sem a sportnál kezdődik, hanem a napi teendők észszerűbb szervezésénél: például gyalog menjünk a gyerekért az iskolába, a boltig is el lehet sétálni, és a spontán esti séták sem megvetendőek – aprócska lépések ezek egy sportosabb életmód kialakításához, de minden azzal kezdődik, hogy a szervezetünk és az elménk átálljon a mozgásigényes működésre;
  4. nyilván fogalmunk sincs, hány lépést teszünk meg naponta, és eszünkbe ne jusson lépéseket számlálni: nagyszerű alkalmazások léteznek erre a fontos funkcióra, tehát töltsünk le egy ilyen alkalmazást a telefonunkra, hogy kiderítsük, mennyit kell még mozognunk az ideális mennyiségért;
  5. Isten őrizz, hogy lemondjunk az érzelmi pótcselekvésként oly jól bevált nassolásról: inkább a nassokat cseréljük egészségesebb verzióra, például zöldséghasábokra – ezek gyorsabban telítenek, tehát kevesebbet fogunk belőlük fogyasztani, mint a sózott vagy a cukrozott rágcsálnivalókból;
  6. szokjunk le a dohányzásról és mérsékeljük az alkoholfogyasztást: a káros szenvedélyek minden esetben rontanak az életminőségen és az élet időtartamát is folyamatosan kurtítják, tehát akinek ilyen vagy hasonló rossz szokása van, kérjen segítséget az ezektől való megszabaduláshoz;
  7. a hosszú boldog élet egyik titka a szellemi frissesség: gondoskodjunk arról is, hogy folyamatosan legyenek szellemi kihívást jelentő feladataink, illetve tanuljunk új dolgokat – ezek frissen tartanak; 
  8. közhelyes lehet, de a mindennapi stresszel napi szinten kell tudatosan megbirkózni: találjuk meg a magunk számára működő módszert a lelki tehermentesítésre;
  9. a társas kapcsolatok minősége ugyanúgy életminőségünk egyik mutatója, mint az egészségi állapotunk, ráadásul a kettő kölcsönhatásban van egymással: tegyünk róla, hogy harmonizáljuk az esetleg ambivalens kapcsolatainkat is;
  10. testünk ugyanúgy igényli a törődést, mint lelkünk, ezért gondoskodjunk a rendszeres szűrővizsgálatokról, hogy elejét vehessük még időben a nagyobb problémáknak!

A tájékozottság életet menthet! A cikk megjelenését az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete támogatta. Az innováció érték. Az új gyógyszer új esély.

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X