Agyköd: a Covid elhúzódó, rejtélyes tünete

Egészség

Agyköd: a Covid elhúzódó, rejtélyes tünete

 A COVID-ból felépültek alaptüneteit sorolva sokan panaszkodnak izomgyengeségre, súlyos fáradtságra, vissza-visszatérő légzészavarokra, a szaglás és az ízérzés lassú visszanyerésére, súlyos hangulatváltozásokra vagy éppen depresszív alaphangulatra, de gyakran megjelenő tünet a „brain fog”, vagyis az agyköd is.

Az agyköd nem orvosi vagy tudományos kifejezés, de egy fogalmat jól leíró és könnyen megérthető gyűjtőnév. Arra az állapotra utal, mikor az egyén kognitív diszfunkciókról számol be a koronavírus elhúzódó tünetei között; ilyen például a gondolatok összerakási, összekapcsolási nehézsége, az információfeldolgozás lassulása, különféle tanulási nehézségek, a már megtanultak visszaidézésének a problémái, a súlyos koncentrációs zavarok, és a rövid távú emlékezet óriási hiányosságai. Az érintettek arról számolnak be, lassabban jár az agyuk, olyan, mintha állandóan fáradtak lennének, olyan számukra egész nap, mintha az éjszaka közepén ébrednének éppen, és próbálnák összeszedni gondolataikat.

Van olyan poszt-COVID-os, akinél ezek közül csak az egyik, de sokan vannak olyanok is, akiknél minden tünet egyszerre jelenik meg. Azoknál, akik a COVID idején kórházba kerültek tüneteik miatt, az agyköd még gyakrabban jelentkezik.

És ami igazán meglepő: jelenlegi tudásunk szerint a COVID fertőzés után akár nyolc hónappal is fennállhatnak ezek a tünetek, akár lassan javuló, de akár egyre romló formában is.

A tünet fiatalabbaknál is jelentkezik, ám az idősek esetén különösen figyelmet érdemel – fontos megkülönböztetni, hogy korral járó dementálódási folyamatok indultak, vagy a COVID egy elhúzódó tünetétől szenved az adott ember.  

Mi ilyenkor a teendő?

Egyértelmű, hogy az ilyen tünetek nem otthoni elmélkedést és gyógyítgatást, hanem minél előbbi, komoly és alapos szakorvosi vizsgálatot igényelnek, amelyek jóval túlmutatnak a körzeti orvosok hatáskörén – ajánlják a szakértők. Ilyenkor nem egy lehetséges betegséget (mondjuk a demenciát vagy annak előrehaladását) vizsgálják a hozzáértők, hanem arra kíváncsiak, hogy mi a probléma valódi oka.

Rá kell jönni, hogy a COVID hatására milyen konkrét gond jelentkezik az emberi agyban, s annak pontosan melyik lebenyében, melyik centrumot érintően jött létre a zavar. Ennek érdekében többnyire agyi képalkotó vizsgálatra utalják a problémát megélő embert, majd ennek eredményével megfelelő terápiát fognak javasolni, amelynek minden egyes lépését szigorúan be kell tartani. Ez a terápia lehet éppen a dementálódás ellen ható program is, ugyanis az agyköd sajnálatos módon jelentősen tudja gyorsítani a dementálódási folyamatokat – ezért is fontos, hogy ha idős emberen tapasztaljuk az agyköd tüneteit, mielőbb tereljük a szakemberhez.

Ezzel együtt viszont nagyon fontos az is, hogy a terápia mellett, ha a fizikai állapotunk engedi, akkor a friss levegőn gyakran sétáljunk.

Emellett a táplálkozás reformja is létfontosságú.

Mediterrán diétával, a zsíros és a cukros ételek bevitelének csökkentésével jelentősen javíthatunk fizikai állapotunkon, és a kedvünk is megjöhet a mozgáshoz.

Rendkívül fontos ilyenkor a nem szükséges gyógyszerek és az alkohol kerülése, s nagyon fontos a mély alvás. Amennyiben altatót vagy stresszoldót használunk, fontos volna konzultálni az azt felíró orvossal, hogy az agyköd miatt szükséges-e esetleg a gyógyszert változtatni vagy ideiglenesen elhagyni.

Mindezek mellett, sőt: ezek előtt nagyon fontos a gyógyulás iránti elkötelezettség és a fegyelmezettség a terápiában, amelyek jelentősen javíthatnak az agyködös állapotok vonatkozásában.