Megvesszük, mert ajánlották, mert megnyerő volt a reklám – de sokszor nem is tudjuk, mit vettünk meg. Étrend- vagy táplálékkiegészítőt? Növényi gyógyszert vagy tradicionális növényi gyógyszerkészítményt? Egyáltalán mit jelentenek ezek? Tisztázzuk az alapkérdéseket annak érdekében, hogy biztos ismeretek birtokában választhassuk ki a nekünk legmegfelelőbb növényi készítményt.
Gyógyszer-e a gyógynövény?
Növényi gyógyszernek nevezzük azokat a készítményeket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szerint, amelyek hatóanyagként kizárólag növényi anyagot, illetve növényi készítményt vagy ezek kombinációját tartalmazzák, és amelyek minden más szintetikus gyógyszerhez hasonlóan szigorú minőségi ellenőrzés alapján kerülnek forgalomba – vagyis egy ilyen termék esetén bízhatunk abban, hogy pontosan az van benne, és akkora mennyiségben, mint ami rá van írva. Ezeket patikákban szerezhetjük be.
Létezik növényi anyag kategória is az OGYÉI besorolásában. Ebbe tartozik „minden egész, darabokra tört vagy vágott növény, növényi rész, feldolgozatlan formában, általában szárítva vagy frissen; bizonyos váladékokat, melyeken nem végeztek különleges kezelést, szintén növényi anyagnak kell tekinteni”. Például a megfelelő forrásból származó gyógyteák növényi anyagként kerülnek a rendszerbe.
Végül növényi készítményeket is engedélyeznek az OGYÉI-nél: ezek a „növényi anyagokon végzett kezelések (például extrakció, desztilláció, sajtolás, frakcionálás, tisztítás, koncentrálás vagy fermentálás) révén nyert készítmények”. Ilyen kategóriába esik a tinktúra, az illóolaj, az olajok, stb.
Ami nem gyógyszer: élelmiszer!
Az étrend-kiegészítő az OGYÉI szerint olyan, hagyományos étrend kiegészítését szolgáló élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat. Ebből kapható kapszula, tabletta, por, folyadék stb. Beszerezhető élelmiszerboltokban, drogériákban is, éppen azért, mert szabadforgalmú termék. Csakhogy engedélyeztetése közel sincs olyan szigorú feltételekhez kötve, mint a gyógyszereké. Éppen ezért – a szabályozások értelmében –
egy étrend-kiegészítőnek tilos betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, szemben a növényi gyógyszerekkel.
Tekintettel arra, hogy az étrend-kiegészítők berobbanása a piac biztonságának felhígulását is magával hozta, az OGYÉI elérhetővé tett egy listát azon növényekről, amelyeknek használata az étrend-kiegészítőkben kifejezetten ellenjavallt, mert az emberi szervezetre gyakorolt hatásai alapján közegészségügyi kockázatot hordozhatnak. Attól, hogy egy növény nem található meg ezen a listán, még nem lehetünk biztosak a felhasználás biztonságosságáról – minden esetben az élelmiszer-vállalkozó felelőssége, hogy az adott anyag biztonságosságáról felhasználás előtt meggyőződjön, és tudományos adatokkal igazolni tudja használatának indokoltságát.
Jelenleg több mint 26500 bejelentett étrend-kiegészítőt találunk az OGYÉI listáján, és közel nyolcszáz, forgalomba hozataltól eltiltott készítményt – köztük számos ismerős elem. Mindkét lista érdekes, és elérhető.
Ha valaki jól megalapozott döntést szeretne hozni arról, milyen gyógynövényes szert érdemes használnia, keresse fel a gyógytermék adatbázist, amiben hatóanyagra szűréssel vagy akár szabadszavas kereséssel is megtalálhatjuk a legbiztonságosabb készítményt.
Mi az a funkcionális élelmiszer?
A funkcionális élelmiszer egy Európa-szerte terjedő fogalom, ami jelenleg még nem takar önálló termékcsoport, és egyelőre az ide tartozó termékek szabályozása sem tisztázott. Az általános definíció szerint egy élelmiszer funkcionálisnak tekinthető, ha a normál táplálkozási érték mellett kielégítően bizonyított hatása van a szervezet egészségének fenntartásában és/vagy betegségek megelőzésében. Főbb jellemzője, hogy a „normálisként” meghatározott mennyiség fogyasztása mellett tudományosan igazolt funkcionális haszna van és bizonyos összetevői az alapvető tápanyagokon kívül speciális élettani hasznot hoznak fogyasztójuk számára. Ezeket az élelmiszereket természetes úton, élettanilag nélkülözhetetlen tápanyagokkal dúsították – gondoljunk csak a teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó kenyérre, a jódozott sóra, a vitaminokkal dúsított gyümölcslére vagy akár a probiotikus joghurtra. És miután ezekre gondoltunk, állapítsuk meg azt is:
a megfelelő természetalapú termelési mód mellett megtermelt, vegyszereket nem ismerő termelői, biogazdálkodói, háztáji áruk fogyasztása után nem sok funkcionális szuperfoodra lenne szükségünk.
A füvet legelő kecske vagy tehén tejéből készült joghurt megfelelően biotikus, a frissen préselt vegyszermentes gyümölcslének nincs szüksége hozzáadott vitaminra, ha pedig egyszer kipróbáljuk egy minőségi kismalom lisztjét, abban is biztosak leszünk: nem minden gabona egyenlő.
A gyógynövényeket felhasználó gyógyszerek, gyógytermékek, étrend-kiegészítők és élelmiszerek piaca laikusként olykor annyira átláthatatlannak tetszik, hogy ember legyen a talpán, aki bizton meg tudja mondani egy adott termékről, hogy az valóban olyan jó, olyan tiszta, olyan hatásos-e, mint ahogyan azt a címkéje állítja. Talán ezért is kellene máshonnan megközelíteni a témát, és arra helyezni a fókuszt, hogy minél kevesebb ilyen pótlásra legyen szükség… Ehhez pedig sok más mellett az egészséges, tápanyagdús, változatos táplálkozáson keresztül vezet az út.
Ajánljuk még:
Szépítő piszok: az iszap- és agyagkezelések kívül-belül szolgálhatják egészségünket
Cicák is lehetnek segítő és terápiás állatok – az első hazai macskaterápiás alapítvány elnökével beszélgettünk
Virtuális vakrandikkal segítik a szkizofréneket – riportunk egy világszinten egyedülálló magyar kutatásról
