Önállóan felkészülni egy dolgozatra? Ezért nem megy a gyereknek, és így taníthatod meg rá

Család

Önállóan felkészülni egy dolgozatra? Ezért nem megy a gyereknek, és így taníthatod meg rá

Hogy a megoldás puszta bemondásának semmi értelme sincs (maximum a jó jegy), az mindenki számára világos. Igen ám, de mit tegyünk, ha a gyerek nem érti a tananyagot? Ha úgy mondja fel a tankönyvi szöveget, hogy látszik: gőze sincs arról, miről hablatyol éppen? Adja magát a válasz: le kell ülni, és elmagyarázni neki sorról sorra azt a szöveget, amelyet meg kell tanulnia. Ám van ennél egy jóval hatékonyabb módszer is: meg kell tanítanunk tanulni.

Kezdetben talán macerásabb, de nagyon meghálálja magát: néhány ilyen együtt-tanulás után a gyerek eljut odáig, hogy már önállóan képes lesz megérteni a tankönyv mondatait, kiválogatni a mindenképp fontos tudnivalókat, sőt, megkönnyíteni a saját dolgát, és gyorsabbá tenni a tanulást.

A képek, betűk és rövidítések jobban bevésődnek

Nekem a következő vált be, és nemcsak a saját gyerekemmel, de a tanítványaimmal is:

először is rákeresünk az interneten az adott tananyag videóira.

A Zanza és a Videotanár szuper kis anyagokat kínál, pár perceseket. Először ezt megnézzük, így rögtön kialakul egy összefoglaló kép, és a többféleképpen hallott, magyarázott információk miatt, jobban bevésődik egy-egy anyag. Ezután jöhet a tankönyv, amiből vázlatot írunk. Lehetőleg rajzosat, betűset: ha például azt kell megtanulni, hogy „az emberek a király hatalmát elismerték”, azt úgy írjuk le, hogy: az E-k a (korona rajza) 6almát elismerték”. Ez azért jó, mert a tanulás során sokkal jobban megmarad egy nagybetű, egy rajz, egy rövidítés, és könnyebb előhívni az emlékezetből.

Te érted ezt a mondatot?

A vázlatírást persze tanulni kell (jobb esetekben jut rá idő magyar-, történelem-, földrajzórákon a gyakorlására), de hamarabb és jobban elsajátítják, mint gondolnánk. Kezdetben még az is nehézséget okozhat, hogy a tankönyvi mondatokat értelmezzük: ilyenkor azt szoktam kérni,

fordítsuk le magyarra, ehhez pedig megadom, milyen szavakat emeljünk ki.

Például: „A tápcsatornában felszívódott tápanyagokat és a belégzés során felvett oxigént az anyagszállítás szervrendszere juttatja el a sejtekhez, és az szállítja el onnan az anyagcsere-folyamatok során keletkező szén-dioxidot is a tüdőbe.” Lassú lépésekkel ez így néz ki: Az első 3 szóban keresd meg a legfontosabbat! Eredmény: tápanyagokat. A következő négyben is! Eredmény: oxigént. Most keresd meg, mi történik ezekkel! Eredmény: elszállítja valami a sejtekhez. Mi az a valami? Az anyagszállítás szervrendszere. Mit jelenthet ez? És így tovább. A végeredmény ez lesz: „Az anyagszállítás szervrendszere két dolgot csinál. Egyrészt a tápanyagokat és az oxigént a sejtekhez szállítja. Másrészt a szén-dioxidot a tüdőbe viszi.” Ezután már ki lehet bontani a többi tudnivalót: a tápanyagok a tápcsatornában szívódnak fel. Az oxigént a belégzés során vesszük fel. A szén-dioxid az anyagcsere-folyamatok során keletkezik.

Lényeges, hogy a vázlatban csak a magyarra fordított mondat szerepel, az ott lévő fogalmak (tápanyag, oxigén, szén-dioxid) alá vannak húzva, rákérdezésre pedig el tudja mondani a gyerek a tudnivalókat. Nem mindenkinek megy azonnal a vázlat megírásának megtanulása: a gyerekek sokszor túl kevés információt írnak bele, így hiányos lesz a tudásuk, míg mások túl sokat, kimásolva a mondatokat, amivel elvész az egész lényege és értelme.

Hamar rájönnek, milyen jó dolog a vázlat

A példamondat alapján elismerem, macera ezt végigcsinálni. De enélkül sajnos nem értik meg, mi is az, amit tanulnak. Lehet, hogy megírja belőle az 5-öst, mert bemagolta, de a tudás már nem marad meg – amely pedig kellene ahhoz, hogy a további tudások ráépüljenek. Muszáj tehát értelmezni a megtanulandó szöveget, amelyet így ráadásul sokkal gyorsabban is sajátít el. Vigasz, hogy ez a macerás munka látványosan rövidül majd: egyre kevésbé kell kérdésekkel rávezetni őket a mondatok lényegére, egyre ügyesebben szűrik ki, mi is a fontos az adott tananyagból. Ezekből már könnyedén vázlatot írnak majd önállóan is, és még csak nógatni sem kell rá őket:

szívesen csinálják, hiszen addig se kell élesben tanulni,

plusz megtapasztalják, mennyivel könnyebb egy írólapnyi szöveget megtanulni, mint hosszú oldalakat a könyvből.

A közös tanulásból így lesz önálló 

A végén újra meg lehet nézni a videót, de lehet szókártyákat is gyártani, vagy épp kvízes kikérdezéssel tenni érdekesebbé a közös tanulást. Amiből annál rövidebb idő alatt lesz teljesen önálló tanulás, minél többször gyakoroljuk ezeket a hatékony módszereket. Érdemes hát időt és energiát fordítani erre – utána már szinte teljesen kivonulhatunk ebből a nem túl hálás, és bizony igen fárasztó szerepkörből.

Nyitókép. ArthurHidden/Freepik

Ajánljuk még:

Légy kedves! Jól jársz te is, a másik is

Az emberek sokszor mogorvák, ha valamiért interakcióba kell kerülniük egymással: az utcán, a boltban, a buszon és a gyógyszertárban, talán azért, mert azt hiszik, a másik valami rosszat akar vagy csak rosszat feltételez róluk, s mintha rögtön védekezésből támadnának. De kedvességet adni és kapni is nagyon jó érzéseket szabadít fel, az önzetlen segítségnyújtással, érdeklődéssel vagy csak egy mosollyal is csodákat tehetünk. Nem kerül semmibe, és mindenkinek jobb érzése lesz.

 

Már követem az oldalt

X