Család

10 különleges mesekönyv, amit szerettünk régen és most

Ha egy mesekönyv igazán jó, akkor az általa kapott élmény egy életen át elkísér minket. Sokat tanulhatunk belőlük és épülhet a személyiségünk. Többek között türelemre és a figyelés képességére tanít minket. Például ez a 10 + 1 mese.

Szeretek visszaemlékezni a saját gyerekkoromra és a rengeteg mesekönyvre, ami körülvett engem. Bár volt tévénk, én a legtöbb esetben egy szép képes könyv átlapozását választottam a mozgó mesék helyett. Férjemmel nagyon hasonló a gondolkodásmódunk és megegyeznek a gyerekneveléssel kapcsolatos irányelveink is. Még csak pocakban volt az első kislányunk, de a párom már kiolvasott neki több könyvet is, közel hajolva a hasamhoz. Amikor megszületett, már egy kisebb „könyvtár” várta. Azóta eltelt hét év, még kettő babával gyarapodott a családunk és a gyerekeknek szánt könyveink száma is megugrott.

Talán mondhatom, hogy nekünk egy egészen különleges könyvgyűjteményt sikerült eddig összeállítanunk. Ennek egy kis részét szeretném bemutatni, hátha találtok közöttük olyat, ami még nektek nincs meg, de azonnal érzitek, amit én: egyszerűen meg kell szerezni ezt vagy azt a történetet, mert az életünk sokkal gazdagabb lesz általa.

Marie-Claude Monchaux: A sehány éves kislány

A legnagyobb kedvenc. A francia írónő 1971-ben írt unokahúgának egy könyvet arról, hogyan is várták őt szülei, hogyan fejlődött édesanyja méhében, majd hogyan született meg. „Ez nem tündérmese, hanem igaz történet, de szebb minden tündérmesénél, mert egy igazi kislány igaz története.” Az illusztráció lélegzetelállítóan kimunkált és gyönyörű. A sehány éves kislány-t akár felvilágosító könyvnek is nevezhetjük, hiszen kedvesen, ízlésesen és a legkisebb gyerekek számára is érthető módon meséli el, hogyan is születünk mindannyian. Akárhányszor elolvasom a gyermekeimnek, megkönnyezem. Szerintem minden család polcán ott a helye ennek a könyvnek!

Richard Scarry: Tesz-Vesz Város

Talán a legtöbben ismerjük a történetet. Az író 1976 óta rengeteg könyvével ajándékozta meg a világot; rajzai mókásak, a történetek szereplői roppant kedvelhetőek és a kicsik temérdek új tudásra tehetnek szert a történetek által. Megtudhatják, honnan kerül az asztalra a főtt kukorica, miből készül a kenyér, hogyan kell feladni egy levelet és miként kézbesíti azt a postás, de a tűzoltók, hajóskapitányok és orvosok munkájába is betekintést nyernek. A Tesz-Vesz Szótár pedig egy felbecsülhetetlen kincs, ha a gyerekek nyelvtanulásáról van szó. A szótár segítségével játszva tanulhatnak meg angolul és németül.

Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék

Ezt a könyvet gyerekként mindennap lapozgattam, majd kisiskolás koromban sokszor kiolvastam. Szutyejev illusztrációi mára már ikonikussá váltak. Szinte mindenki fel tudja idézni magában, ahogy a három kiscica bebújik egy kormos kályhacsőbe, vagy kispipit, aki meggondolatlanul követi kisrécét a tóba. A könyv tizenhárom mesét tartalmaz, az elején rövidebb történeteket, majd egyre hosszabbakat. Mindegyiknek van valami tanulsága, például, hogy szép dolog az önzetlenség, segítőkésznek kell lenni, mennyi mindenre képesek vagyunk egy kis kreativitással és nem kell mindenáron hasonlítanunk valaki másra.

Pavla Hanácková és Linh Dao: Vigyél haza

Ennek az ismeretterjesztő mesekönyvsorozatnak eddig két része jelent meg, de nagyon bízom benne, hogy még sok ilyen könyvet ad ki az író és illusztrátor páros. Az Erdők a nagyvilágban és a Vizek a nagyvilágban jól érthetően és élvezetesen mutatják be az erdők és vizek világát. A két történetet egy kedves keretmese fogja össze: egy kisfiú, majd egy kislány rátalál bajba jutott állatokra, akik szeretnének hazajutni. A két főhős ebben segít nekik. A gyerekek rengeteg új kifejezéssel találkoznak ezekben a történetekben, a tudást pedig úgy szívják magukba, mint a szivacs. Mire iskolába mennek, már rég tudni fogják, milyen a trópusi esőerdő Costa Ricában, vagy azt, hogy milyen élőlények találnak otthonra a jeges sarki tengerekben.

Hayao Miyazaki: Totoro – A varázserdő titka

A Totoro eredetileg egy japán rajzfilm 1988-ból. Kevés mesét nézünk itthon, de ha mégis, akkor általában ez elé a történet elé kuckózik be a család. A történet két kislányról szól, akik megtanítanak minket szeretni, összetartani és soha fel nem adni. A könyvváltozatot a maga grafikájával szintén szeretjük, a grafikák egészen különlegesek, és bár a kötetet kicsit nehezebb beszerezni – mi is külföldről rendeltük meg –, nagyon örülünk neki, hogy ott van a könyvespolcukon, mert ez az egyik legszebb történet, amit valaha megismertünk.

Carrie Weston és Tim Warnes: Borisz könyvsorozat

Néhány éve egy nagyáruházban épp akciós volt a Borisz kempingezni megy című könyv, a borítóján egy barátságos arcú, piros hátizsákos mackóval, hát betettem a kosaramba. Otthon, amikor elolvastam a gyerekeknek, egy meglepően bájos és kifejezetten jó értékrendre tanító történetet ismertünk meg. Hamar beszereztem a másik három könyvet is, (Borisz iskolába megy, Borisz megmenti az előadást és Borisz pöttyös lesz) hogy teljes legyen a Borisz-gyűjteményünk. Főként óvodásoknak és kisiskolásoknak való sorozat, de én is élvezem felolvasni. 

Selma Lagerlöf: Nils Holgersson

Nils Holgersson meséskönyve nem egy mai darab, de az üzenete mindig aktuális lesz, hiszen szeretni és tisztelni kell az embertársainkat, az állatokat és gyerekként szót kell fogadni a szüleinknek. Bár maga a sorozat is élvezetes,  könyvként a kezünkben tartani néha jobban esik, minőségibb családi időtöltést nyújt, mint a képernyőt nézni a történet kibontakozását. Vannak újabb kiadásai is, ám mi egy antikváriumban találtunk rá az 1981-es példányra. A könyv rengeteg izgalmas és színes képet tartalmaz, a cselekmény pedig tömören összefoglalva szerepel minden oldalon. Jó látni, mennyi értékes gondolatot ébreszt a gyerekek fejében ez a mese, akkor is, ha nem idén került a boltok polcaira.

Bálint Ágnes: Mazsola, Megint Mazsola és Mazsola és Tádé

Bálint Ágnes valami igen egyedivel és maradandóval ajándékozott meg minket, amikor 1964-ben elmesélte a zöld kismalac történetét. Mazsola pályafutása bábfilmsorozatként indult, majd készült belőle diafilm és könyv is. A szeretetreméltó kismalac otthonra lel Manócska tökházában, ahol sokat tanulhat az életről, az illemről és később a testvéri szeretetről. A férjemmel megállapítottuk, hogy az írónő kimagasló részletességgel adja át egy kisgyerek viselkedését, gondolatait. Egy gyerek makacsságát, a dackorszakot és  kistestvérhez való hozzáállást tökéletesen szemlélteti ezekben az élményekkel teli történésekben. Szülőként is érdekes belehelyezkedni a történetbe és átélni Mazsola mindennapjait, saját gyermekeink iránti türelemre tanít minket.

Bodó Béla: Brumi könyvsorozat

Bodó Béla 1956-ban írta meg az első Brumit, amit további négy könyv követetett. Brumi, bár kismackó, épp olyan kíváncsi és csintalan, mint a mi embergyerekeink. Ezek olyan meseregények, amelyeket óvodások és iskolások egyaránt izgalommal és nagy kacagásokkal hallgathatnak. A kismackó segítségével a gyerekek sokat megtudhatnak arról, hogy nem baj az, ha még keveset tudnak a világról, ha néha egy kicsit bátortalanok és arról is, hogy új barátokat szerezni jó dolog, hűségesen kitartani mellettük pedig még jobb. A Brumi könyvekkel kapcsolatban is az a véleményem, hogy szülőként épp olyan érdekesek, mint gyerekként. Segít nekünk jobban megérteni saját apróságaink viselkedését, és abban is, hogy néha nehéznek tűnő helyzeteket higgadtan kezeljünk.

Torben Kuhlmann: Lindbergh – Egy repülő egér kalandos története és Armstrong – Egy egér kalandos utazása a Holdra

Ez a hamburgi fiatalember elképesztően tehetséges, akár írásról, akár rajzolásról van szó. Első könyve, a Lindbergh volt a diplomamunkája 2012-ben, amivel megnyerte 2014-ben a legszebb gyermekkönyv díját Németországban. A kalandokkal teli, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló mesék hűen tükrözik Torben repülés iránti lelkesedését. Az illusztráció pedig minden képzeletet felülmúl.

Az írott szó csodálatos, ahogy az is, ha jól megírt és igényesen illusztrált mesekönyveket olvasunk a gyerekeinknek. Esténként, elalvás előtt ez egy elmaradhatatlan családi program nálunk. Bármilyen hosszúnak és nehéznek tűnik egy nap, érdemes találni húsz percet, együtt leülni és mesélni. A gyerekek lelke az ilyen, szülőkkel együtt töltött minőségi percekből töltekezik a legtöbbet és talán a miénk is.

Ajánljuk még:

A kéz íze: ezért más mindig, ha nagymama készíti a desszertet

A nagymamám császármorzsája. Az az utánozhatatlan, érzésre összerakott ízorgia, amivel általában szombatonként ajándékozott meg minket. Szigorúan két serpenyővel, mert egy sosem volt elég. (A kettő is alig.) Számtalanszor feltettem már magamnak a kérdést: mi lehet az ok, ami miatt még a Michelin-csillagos ételkülönlegességek sem vetekszenek a szeretteink főztjével? Képes leszek-e valaha arra, hogy pontosan ugyanolyan császármorzsát készítsek, mint amilyet szeretett nagymamám? Keresem, kutatom az okot, a választ. Hátha egyszer megtalálom.