A szélmalmok még a XX. század elején is jellemző építményei voltak az alföldi, kunsági tájaknak. Többnyire (elsősorban praktikumból) falvak szélére, dombokra épültek, és hatalmas vitorláikkal már messziről uralták a környezetet. A Szikszai Mihály által összeállított, A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok története című tanulmányból tudható, hogy
a térség szélmalmai utolsóként jelentek meg a népi malomépítészet létesítményei között,
de ez annyiban szerencsés, hogy néhány példányuk még mindig látható a vármegyében (Bagimajor, Karcag, Kunhegyes, Tiszasas).
Gyerekkoromban, a Budapestről Tiszaföldvárra (apai családfám otthona) tartó utazások során, Szolnokot magunk mögött hagyva már izgatottan kémleltem, mikor tűnik fel a délibábos puszták között a kengyeli szélmalom. Túl sokat édesapám sem tudott mesélni róla, csupán annyit, hogy ezt a malmot dédszüleim még látták működni. Hazalátogatásaink során gyakran kellett kitérőt tennünk, hogy megálljunk a malomnál, s mindmáig elevenen őrzöm ódon illatát és hangulatát. Ahogy az idő telt, úgy egyre jobban érdekelt az épület története: kutatása során pedig nagyon sok érdekességre bukkantam.
Bagimajor története
A Szőke Tisza martfűi hajtűkanyarjától néhány kilométerre, a Nagykunság rónáinak peremén, Kengyel szomszédságában találjuk Bagimajort (egyes formában Baghymajor vagy Baghy-major), mely egy hajdani, igen gazdag majorságból vált picinyke településsé – ennek a majorságnak tulajdonosa Baghy Gyula és családja volt, nagyjából a századfordulótól a II. világháborúig. Baghy Gyula, befolyásos személy, gazdasági főtanácsos volt, Szécsényi Baghy Béla országgyűlési képviselő öccse.
A Baghy család helyi életéről és virágzó gazdaságáról – több környéki, egykor híres majorság vagy grófság történetével ellentétben – igen sokat lehet tudni. Ezt többek között Csibrány István, Kengyel Infó című blogjának is köszönhetünk. Ebből a részletgazdag összefoglalóból sok minden kiderül a Baghy család egykori majorságának mindennapjairól – többek között az is, hogy hogyan zajlott a termelés:
„Baghy Gyula birtokán a század elején hagyományos művelés folyt. Kukorica, búza és más kalászosokat termesztettek. Meg kell említeni azonban a dinnyetermesztést is, ugyanis – korabeli elmondások szerint – bizonyos területen ugyanolyan jó, ha nem jobb dinnyét termeltek, mint Hevesen vagy Csányban” – áll Csibrány István írásában.
Ezt egyébként a nagymamám, aki szintén tiszaföldvári születésű, mindmáig emlegeti, hiszen 70-80 évvel ezelőtt nekik is volt dinnyeföldjük. „A munkák elvégzésére – helybeli embereken kívül – más településekről származó hat hónapos summásokat is szerződtettek. A földművelés mellett persze az állattenyésztés is szerepet kapott a birtokon. Juhok és marhák mellett – a környező uradalmakra jellemzően – Bagiban is minőségi egyedekből állt a ménes. Baghy Gyula nagyon büszke volt saját használatú lovaira. Ezek a gyors paripák a kastélytól a tenyői állomásig tartó utat 20 perc alatt tették meg, már ha valamelyik méltósága Budapestre vagy Aradra akart utazni” – olvashatjuk Csibrányi István írásában.
Szélmalom a kunhalom tetején
A Kengyel-Bagimajor településrész határban álló szélmalom sokak szerint jelenleg nem csak az Alföld, de
az ország egyik legszebb malma, kiemelt szépsége és különlegessége, ahogy az alföldi piramisok egyikén, vagyis egy kunhalom tetején magasodik.
Története a 19. század közepén kezdődik: feltehetően 1850-ben épült, amikor – forrásokból ismert – nagyobb szélmalom építési-, vagy felújítási láz volt az Alföld eme régiójában (Szikszai Mihály: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez). A malom építését az Almásy család kezdeményezte, majd a Baghy család tulajdona lett, s egészen 1945-ig üzemelt. A malomépület tégláit szemlélve egyes darabokon felfedezhető az építtető Almásy családot jelképező „A” betű is.
A 15 méter magas malomépület kúp alakú, téglafalazatú, két ajtóval és több ablakkal is ellátott. 1945-ös leállását követően az 1960-as években felújították, ekkor alkotóházként használták, de a környék gazdag élővilága miatt madármegfigyelő állomásként is hasznosításra lelt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezelésében.
Gazdag és egyedülálló élővilága miatt a Szélmalom-dombot a Szolnok Megyei Tanács 1980. július 11-én természetvédelmi területté nyilvánította.
Többszörös, kisebb-nagyobb helyreállítás után 2020-2021-ben ismét megújult a Kengyel-Bagimajor település és a térség büszkeségének számító műemlék szélmalom és a szomszédos kúria épület, melyek régi fényükben pompázva várják az Alföldre érkezőket. Ugyanekkor kialakításra került egy tanösvény is, amely a kúria épületet és a szélmalmot köti össze, érdekes környékbeli információkkal szolgálva a látogatók számára.
A malomépület szintjein információs táblák mutatják be a malmok évszázados jelentőségét, továbbá a Bagi-malom történetét és működését. A malomkövek munkájába és a zsákolás folyamatába is van lehetőség bepillantást nyerni, a legfelső szinten pedig a malomvitorlák tartószerkezetének és forgórészeit is megismerhetjük. A Turisztikai Központnak nincs állandó nyitva tartása, látogatásával kapcsolatban a +36306925388 telefonszámon lehet egyeztetni.
Természeti és történelmi értékeink: a kunhalmok
Főként a Tiszától keletre, de az Alföld teljes területére jellemzőek a síkságból sokszor hirtelen kiemelkedő, néhány méter magas, többnyire szabályos, gömbölyded kúpok, melyeket az „alföldi piramisoknak” is neveznek. Ezek a kunhalmok vagy kurgánok, melyek fontos történelmi jelentőséggel bíró, akár több ezer éves emlékek is lehetnek. Építési idejükkel és módjukkal, funkciójukkal, földrajzi pozíciójukkal, feltételezett kincseivel és legendáival a térségben több helyen, köztük a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeumban is mélyrehatóan foglalkoznak.
A kunhalmok, kurgánok olyan mesterséges földhalmok, amelyek Közép-Eurázsiától a Kárpát-medencéig terjedő térségben gyakoriak, keletkezésük és használatuk különböző korokra vezethető vissza.
A mai Magyarország területén több, mint 40 ezerre tehető az egykori kunhalmok száma,
bár ezek jelentős része mára erősen-vagy teljesen lepusztult. Régészeti kutatások alapján a legtöbb halom temetkezési céllal létesült, melyek a felhúzott lábakkal temetett személy csontvázán túl kerámiákat, fegyvereket, de értékesebb kincseket is rejthetnek.
Ugyanakkor egyes halmokat stratégiai okokból is emelhettek. A síkvidéki tájban kimagasló kunhalmok jó kilátást biztosítottak, így alkalmasak lehettek őrhelynek vagy jelzőpontnak, például tűz- vagy füstjelekkel történő hírközlésre. Bár közvetlen régészeti bizonyíték az őrhelyfunkcióra ritkán kerül elő, az elhelyezkedésük – például fontos utak, vízfolyások mentén – sok esetben alátámaszthatja ezt a feltételezést. Az sem kizárt, hogy egyes halmok többféle szerepet is betöltöttek az idők során: temetkezési helyből később kilátó- vagy határjelző ponttá váltak.
A kunhalmok tehát nemcsak kulturális és történeti emlékek, hanem fontos tájképi és ökológiai elemek is, amelyek megőrzése a természeti és régészeti örökség védelmének közös feladata. Kengyel-Bagimajor környékén 7 kunhalom található. Ezek többnyire 5–10 méter magas és 20–50 méter átmérőjűek.
Ezek a halmok természetvédelmi értékek, nagyfokú védelem alatt állnak.
A felsoroltak közül a Bagi-domb és a Szélmalom-domb a legjelentősebb, mivel ezek maradtak a legjobb állapotban. A Bagi-domb növénytársulásai sértetlenül, eredeti formában találhatók meg, mivel ez a halom Kengyel községtől távolabb, a természet ölelésében helyezkedik el. A Szélmalom-dombon vagy Bagimajori-dombon áll a szélmalom. Mindkét kunhalom érdekessége, hogy botanikai kuriózumok, mivel lösz-gyep fedi ezeket.
A Bagimajori-halmon található a vármegyében a kunkorgó árvalányhaj legmeghatározóbb populációja.
Legendás Alföld
Tiszaföldvárról származó nagypapám sokat mesélt helyi legendákról, tündérmesékről, olykor rémtörténetekről vagy szóbeszédekről. Ezek között szerepel a bátorságpróbát teljesítő, tragédiával záródó pásztorlegények meséje, a fekete macskává változó boszorkány vagy éppen az alföldi varázsló hátborzongató mondája. Ezek a történetek gyerekkorom óta bennem élnek és foglalkoztatnak, de sose jártam utánuk igazán. Most azonban, Csibrány István írását olvasva megerősítést nyertek bennem nagyapám meséi: „…az írások szerint igen gazdag volt a falu és a tágabb környék boszorkány és táltos hitvilága. A babonás történetek, a régebbi balladák, históriák, summás dalok ma is elevenen élnek.”
A Bagi-malom legendája – A helyi legenda úgy tartja, hogy a napjainkban Szélmalom-domb néven ismert kunhalom egykor értékes, gazdag kincseket rejtetett. A környékbeli népmese szerint egy szegény juhászbojtár, Bagi Gyula kutyája kaparta, ásta ezeket a felszínre, amitől gazdája rettentő módon meggazdagodott, s felvásárolta a környék birtokait. A népnyelv el is nevezte a halmot a juhász-legenda után Bagi-dombnak, mely elnevezést egyesek mindmáig használnak, ha a malmot tartó kunhalomra gondolnak.
Környékbeli látnivalók
Nagykunság és Tiszazug határán ezernyi természeti, kulturális és történelmi látnivaló várja mindazokat, akik a sík vidék szerelmesei. Kirándulást és a túrázás kapcsán leginkább a domb- és a hegyvidékre gondolunk, ám az Alföldön is rengeteg, olykor meglepően gyönyörű helyszín várja a természetjárókat. Utak a Tisza-gáton, ártéri erdők és tanösvények, dűlők és majorságok, kunhalmok, sáncok és földvárak, sztyeppék, arborétumok, ártézi kutak és gyógyvizek.
A malom szomszédságában, a vasúton és a főúton túl találjuk a Szent Imre római katolikus kápolnát, melynek alagsorában a Baghy család temetkezési kriptája található. Közvetlenül a kápolna mögött húzódik az egykori Tisza-mederből kialakított halastórendszer. A mintegy 350 hektáros vízfelületen intenzív halgazdálkodás folyik, a terület ennek ellenére értékes madárvilágnak ad otthont, s madárfigyelési lehetőségen túl természeti környezete is gyönyörű.
Kengyel – Bagimajortól körülbelül 3 kilométerre, délekeétre fekszik a tisztásokkal tarkított Erzsébeti ligeterdő, mely szintén kedvelt szabadidős helyszín. Fürdőzési lehetőséget kínál a szomszédos Martfű, Tiszaföldvár, s a távolabbi Cserkeszőlő, az Öcsöd – Kunszentmárton közötti Körös-szakaszt pedig a horgászok dicsérik. Tiszaföldvár, Törökszentmiklós és Martfű egyedi történelmi értékekkel csalogat, míg Tiszakürtön és Szarvason pompázatos arborétumokban tehetünk nyugalmas, emlékezetes sétákat.
Nyitóképek: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
