Sárvárt legtöbben a gyógyfürdőjéről ismerik: az itteni gyógyvíz és a belőle készült termékek roppant hatásosak mozgásszervi és reumatikus megbetegedések esetén. Az 1200 méteres mélységből feltörő 43 fokos és a 2000 méter mélyről érkező 83 fokos, magas sótartalmú víz együtt alkotják a sárvári csodát. Ez utóbbiból készül a Sárvári Termálkristály, amely nőgyógyászati és alhasi betegségek esetén nyújthat enyhülést és gyógyulást.
A Rába partján fekvő település egykor mocsárral körülvett földvár lehetett, innen ered a neve. A városka közepén ott magasodik a már kőből épített vár, a valamikor várárokban ma árnyas fák alatt körbesétálhatjuk az egész impozáns épületegyüttest. Ha bemegyünk a hívogató várhídon, bent nemcsak a helység történetével ismerkedhetünk meg; hazánkban egyedülálló Huszárgyűjtemény mutatja be a huszárok életét, harcait, a portyák szabályait is.
Láthatunk itt huszárkarikatúrákat, képeslapokat, megismerhetjük neves huszárok történeteit. Ebben a várban halt meg a végvári harcokat oly szépen megéneklő Tinódi Lantos Sebestyén. Itt nyomtatták ki hazánk első magyar nyelvű könyvét, a Sylvester János által fordított Újtestamentumot, a vár úrnői közül pedig Kanizsai Orsolya és Báthori Erzsébet nevéhez fűződik a legtöbb történet.
Sárvár igazi lüktető kisváros, érdemes a központot gyalogszerrel felfedezni.
Szépen karbantartott épületek, kávéházak várják az ide gyógyulni vagy pihenni érkezőket. Feltétlenül meg kell nézni a hangulatos Posta teret, vagy az egykori iskola épületét a Széchenyi utcában, ahol Gárdonyi Géza is tanított. Felkereshetjük a szebb napokat látott cukorgyári, vagy Hatvany-Deutsch kastélyt, amely sajnos üresen áll, képeire az Elhagyott épületek Magyarországon csoportban lelhetünk rá.
Sárváron kedves botanikus kert várja a növénykedvelőket. Akár megszállhatunk olyan hotelben is, amelyből szabad átjárás biztosított az ősfás parkba. Ez a legrégebbi Vas megye nevezetes arborétumai között. A magyar reneszánsz idején elsősorban haszonnövényeiről és virágairól ismerték,
a XVI. század közepén Nádasdy Tamás gyümölcsös és zöldséges kertje oly nagy sikert ért el, hogy a császári udvarban is helyet kaptak terményei.
A sárvári parkosítás elindítása Habsburg Ferdinánd modenai főherceg nevéhez fűződik, aki 1803-ban vette át a vár és az uradalom vezetését. A korabeli divatnak megfelelő kertépítészeti stílusban fogott a zöldterület áttervezéséhez. Nehéz és szép feladat volt, amelynek eredményét a mai napig élvezhetjük. A kert képét kétszáz éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák és hatalmas levelű magaskőrisek uralják.
Később kerültek a kertbe a jeli arborétum mintájára a ma már százéves liliomfák, a rododendronok, amelyek élvezik a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális feltételeket.
A havasszépék virágzása idején szinte az egész arborétum virágba borul, és a gyönyörű, pompázatos pasztellszínek mellett a finom, bódító illat ejti ámulatba a látogatókat.
A távol-keleti növénygyűjtemény bambuszai az utóbbi években olyan hatalmasra növekedtek, hogy itt járva párás bambuszerdőben érezhetjük magunkat. A pompás kertben sétálva megtekinthetjük a Babaházat, melyet a bajor herceg építtetett gyermekei számára, és megtekinthetjük Németh Mihály szobrászművész alkotásait. Ha óvatosan, nesztelenül lépkedünk, közelről szemrevételezhetjük a barátságos zöld küllőket is.
Kisétálhatunk a Rába partjára, ahol szép séta- és kerékpárutakon tudjuk bebarangolni a környéket. Ha erre járok, sosem hagyom ki, hogy a közeli Sitkére is beugorjak, röpke látogatást tenni a kastélyszállóhoz közeli dombon álló kápolnához. 1986 óta itt minden év augusztusában rockfesztivált szerveznek. A kápolnát Balázs Fecó, Kossuth-díjas énekes és zeneszerző mentette meg a végső pusztulástól. Ő talált rá az elbűvölő neogótikus kápolnára, azután Kovács Ferenccel, a sitkei kastélyszálló tulajdonosával szervezték meg a teljeskörű felújítást. 1991 óta áll régi fényében – mindenki örömére.
Ha pedig szombaton járunk erre, érdemes átugrani a közeli Rábapatyra, ahol vérbeli kirakodóvásáron nézelődhetünk.
Nyitókép: Wikipedia / Monyesz
