Úrvölgy, ahol talán a mesebeli törpék laktak

Úrvölgy (Špania Dolina) – jelezte a térkép, és ha nem hajtana mindig valami féktelen kíváncsiság, sosem tértünk volna be ebbe a tüneményes zsákfaluba. Csupán 5 km kitérő a főúttól, de milyen öt kilométer! Meredek, kanyargós út teszi próbára az autót és a vezetőjét a hegyoldalban, és amikor már azt hiszed, végleg eltévedtél – pedig nem lehet – akkor az út elkeskenyedik, a szűk völgy kitárul, megdobban a szíved: meg is érkeztél!

Úrvölgy – vagy ahogyan az útjelző táblákon kereshetjük: Špania Dolina – a Bánya patak völgyében, Besztercebányától északra fekszik.

A környék egykor érclelőhelyeiről volt nevezetes, főleg rézérc bányászatával foglalkoztak.

A XVII. században, amikor Úrvölgy aranykorát élte, az itteni bányákban több mint 800 munkás dolgozott. Az itt felszínre kerülő réz világhírű volt: úgy tartják, Kolumbusz hajójának lövegei is úrvölgyi rézből készültek, ahogyan a körmöcbányai pénzverde fő alapanyaga is innen származott. E pénzt több afrikai és dél-amerikai országban is használták, egészen hosszú időn át.

Később hanyatlás kezdődött, és a bányákat bezárták. Az évszázadok során Úrvölgy körül egy egész bányászati komplexum jött létre a hegyekben, több aknával, hosszú és jól kiépített bányajáratokkal, komoly gépparkkal és eszközökkel, később egy nagyon jelentős vízvezetékrendszerrel. A vízvezetéket több mint 40 km hosszan építették ki az 1500-as években. A hegyekből alázúduló, nagy hozamú patakok vizét vezették bele, ezzel könnyítve a bányászok munkáját. A vízzel az egyszerű bányagépeket hajtották meg. E rendszernek mára már csak egyes szakaszai maradtak fenn, ahol turistautakat, kerékpárutakat alakítottak ki, néhol kedves csobogóként akadhatunk bele.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A település minden szeglete erről a bányászmúltról mesél. A központban megpillanthatjuk a bányaigazgatóság egykori székhelyét, a ma fogadóként működő Klopacska házat. Áll még rajta a fa tornyocska, de nem szólal meg a klopacska, a kopogtató, amelynek jellegzetes, kopogó-kereplő hangja egészen 1910-ig hívta munkába a bányászokat. A ház mellet nyílik a Ferdinánd-akna, amely az első mélyakna volt az úrvölgyi bányákban. Előtere ma szabadtéri színpad, fedett pihenővel, zenélő bányászórával.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A Denna bányajárat bejáratánál emléktáblán olvasható, hogy 1764- ben Mária Terézia fiai, József és Leopold is aláereszkedtek ide helyi bányászok kíséretében, megtekinteni a helyet, ahol a réz napvilágra kerül. Pár lépést tehetünk a táróba, beleszippanthatunk a bányalevegőbe, és köszönthetjük a bejáratot őrző törpét. Ő Permonik, a helyi bányák vigyázója, én meg nagy sóhajjal gondoltam arra, hogy azért nem sokat tévedtem, és lehet, mégis itt rejtőzik a többi is a hét törpékből?

A permonik a cseh és szlovák folklórban a bányák őrzője. Széles vállú, nagy fejű, rövid lábú alakok, akit bányásznak öltözve jelenítenek meg, legtöbbször bányászlámpát vagy fáklyát, esetleg kalapácsot tart a kezében.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A Klopacska ház mellől indul a Kis bányászati tanösvény, amelyet feltétlenül érdemes végigjárni! Nem csak csodálatos kilátásban lesz részünk, a törmeléklejtőkre és a bányahányóra felkapaszkodva. Közben megismerhetjük a bányászat történetét, bepillanthatunk tárnákba és aknákba.

Festői erdőkön át juthatunk el a Fajtlova patakhoz, és megkereshetjük azokat a hársfákat, amelyeket Erzsébet királyné halálakor ültettek.

Ezt a pont a térképen az Alžbetka. Az ismeretterjesztő táblákkal jelzett körút hossza nagyjából 5 km, tehát nem hosszú, viszont a talaj köves és nagy meredélyeket közben leküzdeni.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A hegyoldalban magasodik az Árpád kori plébániatemplom, onnan tekint le a központra, és a hozzá vezető, 162 lépcsőből álló fazsindellyel fedett lépcsősorra. Ha sikerült bejutni a XIII. században épült templomba, falain páratlan szépségű falfestményeket láthatunk. A templom mellett áll az egykori védelmi rendszer mementójaként strázsáló bástyát. Ahogyan körbetekintünk a főtéren, minden az egykori gazdagságról mesél. Az egész település egy élő skanzen, a népi építészet védett területe. Jellegzetes bányászházai már a XIX. században kőalapra épültek. Betérhetünk a bányászok kocsmájába, és a kedves kis múzeumban ismerhetjük meg mindazt, amit a séta és a tanösvény még nem mondott el nekünk.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Aki szeretné egy kicsit mesébe ringatni magát, egy kellemes félnapos kirándulást tenni egy mesebeli faluban, annak jó szívvel ajánlom, hogy ejtse útba Úrvölgyet. Gyerekekkel is tökéletes program, mert van mit nézni, van mibe beletocsogni, belekukkantani. Persze, érdemes felkészülni egy mesével is, egy idevágó történettel, amitől még inkább megelevenedik az úrvölgyi csönd.