Szeptember 19-ig lehet benyújtani ötleteinket a Budai Arborétum jövőjével kapcsolatban

A Budai Arborétum 1975 óta birtokolja a természetvédelmi terület besorolást, és 2005 óta országos műemléki védettséget is élvez. Nemcsak egy jelentős zöldfelületi elem, hanem oktatási és kutatási helyszín is, értékes növénygyűjtemény és nem utolsó sorban több mint 170 év felsőoktatási múlttal rendelkező intézményi terület. Megőrzése és fejlesztése nemzeti érdek, és kiemelkedő jelentőséggel bír.

Fotó: 123RF

A pályázat fő célkitűzése, hogy innovatív ötletekkel segítse a Budai Arborétum fejlesztését.  

2024 áprilisában elkészült az arborétum Kerttörténeti Tudományos Dokumentációja (KTD) is, ami bemutatja a kert kialakulásának történetét, a meglévő, helyreállítható vagy éppen megszűnt értékeit, és kijelöli a kert történeti értékeihez, oktatási és kutatási céljaihoz illeszkedő fejlesztési irányokat és elveket- az ebben foglaltak mintegy iránymutatóként is szolgálnak a pályázók számára, akárcsak az ezt megelőző évben elkészült Fejlesztési Koncepció. 

Fotó: 123RF

Az ebben foglaltak szerint a fejlesztés során kiemelten kell figyelembe venni, védeni, illetve fejleszteni kell a növényállományt, a kertépítészeti kompozíciót, a térszerkezetet és a térstruktúrát, illetve a vizuális kapcsolatokat is, továbbá kiemelt jelentőséggel kell figyelembe venni a természetvédelmi és műemléki oltalmat is.

Fejleszteni kell a használatot és funkciókat, a belső közlekedési rendszereket, az arculati elemeket, az információs felületeket és a társadalmi beágyazódást is.

A Fejlesztési koncepció és az arborétum Kerttörténeti Tudományos Dokumentációja alapján a pályázónak az alábbi elveket kell figyelembe vennie:

• A különböző kerttörténeti rétegek figyelembevétele, megőrizve az értékes szerkezeti, funkcionális, növényi és díszítő elemeket, amelyek az arborétum szerves fejlődése nyomán alakultak ki, és amelyek egy adott kertépítészeti stíluskorszakra vagy alkotóra utalnak.
• A gyűjteményes kert jelleg erősítése; a dendrológiai és edukációs szempontok (növénygyűjtemény és oktatási-kutatási terület) kiemelése.
• A természeti és műemléki védettség adott esetben ellentétes érdekeiből adódó speciális helyzetek, konfliktusok mérséklése, kezelése.

Fotó: 123RF

• A fenntarthatóság, az oktatás, kutatás és környezeti nevelés szempontjából fontos új funkciók elhelyezésének mérlegelése.
• A biodiverzitás és a klímaadaptációs, innovatív zöldfelület-tervezési ötletek és megoldások szakszerű és érzékeny alkalmazása.
• Az arborétum nyitott, nyilvános kert (korlátozott használatú, a nagyközönség számára részben nyitott intézménykert) jellegének megőrzése, fejlesztése.
• Új, erősebb társadalmi kommunikáció és beágyazódás kialakítása (pl. a kerület közoktatási intézményeivel, óvodáival minden fél számára előnyös, hivatalos együttműködési formák meghatározása; önkéntesség erősítése)
• Az arborétum alapinfrastruktúráinak fejlesztése (ellenőrzött beléptetés, őrzésvédelem, parkolás, közvilágítás, kültéri berendezés, tájékoztatás, étkeztetés stb.)

Fotó: 123RF

Mindezek mellett érdemes részletesen tanulmányozni a Budai Arborétum használata című kérdőíves felmérés eredményeit is, amiben összesen 615 fő adott választ olyan, a pályázat szempontjából is fontos kérdésekre, mint hogy milyen céllal keresi fel az arborétumot, melyek a legkedveltebb helyei az arborétumban vagy hogy milyen hiányosságokat tudna kiemelni.

A beadandó pályaműnek egy 80×120 cm méretű, álló formátumú tablónak kell lennie, a kiírásban megadott szempontok alapján.

Tartalmaznia kell a teljes fejlesztendő terület (Alsó- és Felső Kert) programtervének alaprajzi ábrázolását a kidolgozottsági foknak megfelelő és az értelmezéshez szükséges léptékben, továbbá tartalmaznia kell a pályamű koncepciójának rövid, pontokba szedett szöveges összefoglalását is. A további feltételek ITT érhetőek el. 

Fotó: 123RF

A pályázaton egyénileg vagy csoportosan is részt lehet venni, de az egyéni pályázó csak tájépítész vagy kertész képzés hallgatója, illetve végzettje lehet. Csoportos pályázás esetén viszont legalább egy tájépítész hallgatónak vagy végzett tájépítészmérnöknek, vagy kertészmérnök hallgatónak vagy végzett kertészmérnöknek kell lennie a csapattagok között- így ebben az esetben képzéshez nem feltétlenül kötődők is indulhatnak.

A pályázat beadási határideje 2024. szeptember 19., az eredményhirdetés 2024. november 21- én várható. A sikeres pályaművek díjazására összesen bruttó 3 millió Ft áll rendelkezésre, a díjalapot pedig a zsűri a díjazott munkák értékével arányosan osztja szét.

Érdemes tehát csapatba verődni, és elképzelni a jövő Budai Arborétumát, mert nemcsak egy esélyes díjazás, hanem egy izgalmas, kihívásokkal teli munka vár a jelentkezőkre, akik közül bárki lehet a jövő arborétumi fejlesztésének ötletgazdája.

Fotó: 123RF

A pályázathoz sok sikert kívánunk!

Nyitókép: 123RF