Nem mindegy, milyen anyagokból építed fel a réteges öltözködésed – szakembert kérdeztünk

Hogyan és miért fázunk?

A bőr fontos szerepet tölt be a testünk hőszabályozásában, hiszen ezen keresztül érzékeljük a külső hőmérsékletet. A receptorok az alsó rétegekben találhatók, tehát valójában nem a külvilág, hanem a bőr hőmérsékletének változását érzékelik. Vagyis ha melegen tartjuk a bőrünket, nem fogunk fázni. A test teljes felszínén vannak ilyen receptorok, de az arcon és a füleken nagyobb koncentrációban, érdemes ezekre a területekre is figyelni.

A hőérzékelő receptorok az agyban található hipotalamuszt riasztják, ha a bőrfelszín hőmérséklete túlzottan lecsökken. Ilyenkor a szervezetünk az itt található ereket összeszűkíti, hogy kevesebb meleg vér áramoljon a bőrfelszín közelében, vagyis csökkenjen a hőveszteség. Ezért vagyunk sápadtabbak, ha nagyon fázunk.  

A szervezet más eszközökkel is próbál küzdeni a kihűlés ellen. A libabőr jelensége lényegében véve azt takarja, hogy a szőrszálaink tövében található apró izmok összehúzódnak, aminek révén feláll a szőrünk. Így egy vékony légréteg jön létre a testünk körül, ami szigetel a hideg ellen. Persze, a szőrtelenítési szokások ezt a módszert hatástalanítják.

A fázás következő szakasza, amikor reszketni kezdünk. A reszketés során az izmok gyors összehúzódása hőt termel, ami felmelegíti a környező szöveteket. A reszketés csak nagyon rövid ideig tölti be funkcióját, és utána felgyorsul a kihűlés folyamata.

Mi történik, ha forró italt iszunk?

Automatikusan nyúlunk a teásbögre után, ha szeretnénk gyorsan felmelegedni. Mit mond a tudomány, tényleg segít, ha belülről is melegítjük magunkat?

A forró folyadék elfogyasztásának érdekessége, hogy tud hűsítő és melegítő hatása is lenni. Nyári melegben például a meleg ital az izzadás fokozódását eredményezi, aminek következtében természetes hűtés indul be – írja tanulmányában a University of Ottawa egyik kutatója, Anthony Bain. Viszont hideg időben a forró ital nem éri el azt a küszöböt, hogy beinduljon az izzadás, majd ezzel együtt a hűtés mechanizmusa. Vagyis a forró ital enyhén képes lesz belülről felmelegíteni.

Megbízható textíliák, hogy megtartsuk a testhőt

Ahhoz, hogy kellőképpen melegen tartsunk a belső testhőmérsékletet, elengedhetetlen a megfelelő öltözködés. Kele Ildikó tervező, a KELE clothing és a BOO STUDIO társalapítója és dizájnere, a MOME Divat- és Textiltervezés mesterképzésének szakvezetője is a réteges öltözködést javasolja:

„A trikó hidegben alapértelmezett darab, erre jönnek a további rétegek. Mindez nemcsak hasznos és komfortos, de izgalmas egyedi stílus kialakítására is alkalmas. Érdekes kombináció lehet egy póló vékonyabb garbóval és kardigánnal, vagy inggel és pulóverrel. Fontos, hogy arányokban, színárnyalatokban és mintákban is jól kiegészítsék egymást.”

De melyik anyag számít jó hőmegtartónak, azaz „melegnek”?

1. Gyapjú

A téli hideg idő igazi nagyágyúja a gyapjú, ennél melegebben tartó, természetes anyagot aligha lehet fellelni. Kele Ildikó szerint a merinó gyapjú

minden évszakban tökéletes választás, mert kiváló hőszabályozó tulajdonságai vannak, melegben hűt, hidegben fűt.

Rendkívül puha, hipoallergén, ráadásul antibakteriális: öntisztuló képessége miatt semlegesíti a kellemetlen szagokat, ezért sokkal ritkábban kell mosni. A szakember azt is kiemeli, hogy a kevesebb mosás miatt rengeteg vizet és energiát megspórolhatunk, és ha olyan darabot választunk, ami száz százalék gyapjúból készül, akkor a textilhulladék sem okoz problémát. A gyapjú komposztálható, tehát minden szempontból fenntartható megoldás.

2. Selyem

Valószínűleg keveseknek jutna eszébe a vékony selyem viselete, amikor odakint zimankó van, pedig a selyemhernyók gubójából nyert és készített anyag jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Alsórétegként ajánlják, könnyű súlya és a komfortérzetet növelő tapintása így jobban érvényesül.

3. Fleece szövet vagy polár

A fleece szövet vagy bolyhozott plüss általában poliészter szálakból készül, és legtöbben polár néven ismerik. Az anyag maga puha, mivel mindkét oldalát felbolyhozzák, valamint nagyon jó a hőszigetelő képessége. A tapintást tekintve hasonló a gyapjúhoz, de sokkal könnyebb.

Elvezeti az izzadtságot, ugyanakkor szélálló is, így ideális viselet a hűvös napokon, akár sport közben is.

Létezik természetesebb változata is, a gyapjú fleece szövet, sőt, kapható gyapjú és poliészter keverék is, ami ötvözi a kettő előnyös tulajdonságait.

4. Tollkabát

A kacsa- vagy libatollat általában vízhatlan külső réteg belső béléseként használják. Minél többet tesznek belőle egy ruhadarabba, az annál melegebben fog tartani.

5. Nylon

A nylonból készült ruhadarabok nem számítanak szupermelegnek, de vízálló tulajdonságuk miatt igen hasznosak.

6. Kender

A kenderből készült anyagok ötvözik a természetességet és a jó hőszigetelő képességet. Ideálisak az érzékeny bőrűek számára,

antibakteriális hatásuk miatt az izzadásra hajlamos embereknek is ajánlottak.

7. Pamut

A pamut nem az a tipikus melegen tartó anyag, de remek szolgálatot tud tenni a réteges öltözködés során, ha középső rétegként vagy kívül viseljük. Alsórétegként ugyanis könnyen megszívja magát nedvességgel és nehezen szárad. Pont emiatt nem ideális viselet kinti sporttevékenység során.

8. Kordbársony

Vannak időszakok, amikor divatos, máskor viszont kisebb választékban kapható, ha újat szeretnénk venni.

Pedig a kordbársonyból készült ruhadarabok szupermelegek,

ráadásul az anyag tartós is, hosszú ideg szolgál. A bársonynadrág remek választás hideg, téli napokon, de felsőruházatként is megállja a helyét.

9. Flanel

A flanel többnyire 100 százalékban pamutból készül, és nagyon sokrétű a felhasználása. Gondoljunk csak a meleg flanel ágyneműhuzatra vagy a flanelingekre, amelyek vékonyak, de melegen tartanak. Remek hőszigetelő és jól állja a sarat szeles időben is. Aláöltözetként, de kívül viselt rétegként is remek választás.

Hogyan öltözzünk rétegesen?

A szakember szerint nem az a jó módszer, hogy minél több réteget magunkra húzunk, amelyekből aztán levetünk néhányat, ha melegünk van. A ruhák kiválasztásakor azt is figyelembe kell venni, milyen tevékenységhez öltözünk éppen, korcsolyázni készülünk odakint vagy csak sétálunk egy nagyot a téli erdőben.

• Alapréteg. A szintetikus vagy egyéb anyagokból készült ruhadarabok kiválasztásakor az a legfontosabb szempont, hogy azok ne szívják magukba a nedvességet. Helyette legyen jó a légáteresztő képességük és vezessék el az izzadtságot. A pamut ilyen szempontból nem mindig ideális.
• Középső réteg. Ennek a rétegnek a hőmegtartás szempontjából van feladata. Lehet flaneling, pulóver, kardigán, a lényeg, hogy ne simuljon túl szorosan a testünkre. A tollal bélelt kabát vagy mellény szintén jó szolgálatot tehet, ha odakint farkasordító hideg van.
• Külső réteg. Ez nem azt a célt szolgálja, hogy megtartsa a testhőt, hanem azt, hogy minél eredményesebben kívül tartsa a szelet, az esőt és a havat. Egy nem túl hideg és esőmentes napon elegendő lehet egy átlagos téli kabát, ám ha szuper védelemre van szükséged, akkor szél- és esőálló anyagból készült ruhadarabot válassz. Bármilyen kabát is legyen rajtad, az az ideális, ha enyhén szellőzik is, hogy ne izzadj bele a ruhádba.

Ülő munka esetén a hideg irodában

Kele Ildikó azt tanácsolja mindenkinek, aki arra kényszerül, hogy hosszabb időt töltsön egy hűvös munkahelyen, hogy kényelmes, rugalmas, laza, réteges öltözéket viseljen.

A testre feszülő, szűk fazonok az optimális vérkeringés szempontjából nem előnyösek, illetve így nem tudnak szigetelni sem, hiszen ahhoz egy kis levegőre is szükség van a rétegek között.

Mindenképpen érdemes melegen tartani a derekat, a medencét és a lábfejeket. Emellett az is sokat segít, ha óránként felállunk és átmozgatjuk a testünket.

Alkalmazkodjunk a hideghez!

Azoknak az embereknek, akik sok időt töltenek kint a hidegben is, alacsonyabb testhőfoknál reagál a szervezetük a hidegre – magyarul megszokják.

A kutatások szerint az alkalmazkodásban nagy szerepe van a barna zsírszövetnek is. A jól ismert fehér zsírszövettel ellentétben, amely elraktározza a felesleges kalóriákat, a barna zsírszövet közvetlenül égeti a kalóriát, miközben hőt termel. A felnőtt emberi szervezet nem rendelkezik sok barna zsírszövettel, és egyes kutatások szerint nem is lehet a tömegét növelni. Viszont a kellő hosszúságú és rendszerességű „fagyoskodás”, a rendszeresített hideg zuhany képes fokozni a zsírszövet hőtermelő képességét. A barna zsírszövet aktivizálásához nemcsak a fázás járulhat hozzá, hanem a rendszeres testmozgás is.

Az alkalmazkodás során sokat segít a megfelelő mentális hozzáállás, vagyis az, hogy mennyire tudjuk elfogadni a körülményeket. A mindfulness technikák elsajátításával könnyebbé tehetjük ezt a folyamatot.