Menő virágcserép ósdi bakancsból és vesszőkosárból – csinálj magad kerti díszt!

Az első, amit elkészítettem, hűséges bakancsom volt, ami 25 éven át szolgált hóban-sárban, hegygerincen. Ő volt a prototípus, kakukkfűvel, kőrózsákkal beültetve. Olyan jól sikerült, hogy többen is szemet vetettek rá. Most egy kis hegyi panzió bejáratán őrködik az Alpokban. Azóta több tárgy is készült el hasonló módon nálam, megmutatom, hogyan.  

Flexibilis csemperagasztó szükséges ehhez a mutatványhoz, amit barkácsáruházban lehet vásárolni, zsákos kiszerelésben. Kell még gumikesztyű, vödör és tál, keverőkanál, és attól függően, hogy milyen tárgyat alakítunk át: régi törölköző vagy felmosórongy, madzagok, mintázó.

Nézd meg a folyamatot a képgalériában, a képre kattintva, aztán következzen a folyamat! 

• Az öreg cipőt készítsd elő: vedd ki belőle a betétet, fűzz bele jó vastag, nedvszívó madzagot. Akár éles késsel be is hasíthatod, a résből is kikandikálhatnak majd apró növények.
• Keverd be az anyagot. A csemperagasztót és a vizet apránként adagold, és keverd jól össze. Mintha galuskatésztát készítenél, olyan sűrű legyen.
• Merítsd bele a tárgyat, és szép egyenletesen maszatold be minden részét a masszával.
• Gumikesztyűvel dolgozz, és ügyelj arra, hogy mindenhová jusson az anyagból!
• Ha elkészült, tedd száradni egy használt fóliára. Igazítsd el a mozgó részeit, formázd meg a fűzőt, a nyelvét. 3-4 nap is kell ahhoz, hogy megszáradjon.

Hasonlóképpen készíthetsz időjárásálló kosarat is. Ezen a horgolt kosáron sajnos foltot hagyott az őszi dekoráció, nem voltam eléggé gondos. Most kibéleltem egy darabka filccel, és a fent leírtak szerint gondosan bevontam a ragasztómasszával.

Ha megszáradtak a tárgyak, máris a végleges helyükre kerülhetnek, vagy beültetheted őket. Kaviccsal kevert virágfölddel érdemes megtölteni, és szárazságtűrő növényeknek otthont adni bennük. Nagyon jól mutatnak a balkonon, a kerti asztalon, ősszel pedig termésekkel, mohával teheted változatossá őket.

A dédi öreg, rogyadozó vesszőkosarának imádtam a formáját, de már recsegett-ropogott, nem lehetett használni semmire. Kívül-belül kapott a masszából, és azóta éli új életét a kertben.

A nagyméretű cserép a ragasztómasszába mártott, kopott törölközőkből kapott borítást. Gondosan rásimogattam, hogy ne maradjon levegő alatta. Amikor félig megszáradt, akkor került rá a levélrátétes motívum. Ehhez egy vaskos levelű bőrlevél fonákjára kentem jó ujjnyi vastagon a masszából, majd a levél segítségével borítottam rá a cserép felületére. Alaposan rányomkodtam, majd a levelet finoman lehúztam róla, és hagytam teljesen megszáradni.